Tornádó

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a meteorológiai jelenségről szól. Hasonló címmel lásd még: Panavia Tornado.

A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet el nem érő felhőtölcsért tubának hívják.

F5-ös erősségű tornádó Kanadában, Manitoba tartományban
A tornádók gyakorisága az USA-ban

Az elnevezés eredete[szerkesztés]

A tornado az angolból elterjedt nemzetközi szó, amelynek végső eredete vitatott: a források egy része szerint a spanyol tronada ’(menny)dörgés’ szó angol átvétele, amely a tronar ’(menny)dörög’ ige nőnemű befejezett melléknévi igeneve, ez pedig az azonos jelentésű latin TONARE „hangutánzósított” módosulata. Mások szerint a régi spanyol tornar (< latin TORNARE) igéből származik, melynek jelentése ’forog, (meg)fordul’ – ma már nem használják.

Kialakulása[szerkesztés]

Egy kialakulóban lévő tornádó. Az ormány még nem érte el a talajt, de a föld feletti (alig látható) porfelhőcske már azt mutatja, hogy a forgószél már egészen leér

A tornádók kialakulása minden esetben nagyon erőteljes konvektív folyamatokhoz köthető. Konvekciónak a koncentrált, függőleges feláramlást nevezzük, melynek következtében alakulnak ki a szabad szemmel láthatatlan „meleg légelemek” (termikek), az egyszerű gomolyfelhők, vagy akár a nagy kiterjedésű zivatarfelhők, zivatarrendszerek is. Feláramlást több tényező is generálhat:

  • megfelelő mértékű légköri felhajtóerő (pl. intenzív napsütés hatására)
  • összeáramlás, konvergencia (pl. domborzat hatására vagy hidegfront mentén)
  • a szél iránya a magassággal változzon (ezt szélnyírásnak nevezzük, örvénylést tud létrehozni)

Ha a zivatarcella belsejében intenzív, és sokáig fennálló konvekció figyelhető meg (ez könnyen megtörténhet, ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, így egy stabil rendszerként működhet, anélkül, hogy a környezetből bekeveredő hideg levegő lecsökkentené az energiáját), valamint légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn (nagy a labilitás), és a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni, rotálni kezd, ún. szupercella alakul ki. A szupercellák hosszú életű, forgó zivatarok, melyekben óriási energiák tudnak hasznosulni. A felhőtető akár 10 km magasságig is felnyúlhat, a felső légkör szintjéig. Ott találhatók a nagy sebességű futóáramlatok (jetek), melyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje, valamint a környezet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva. Ha elég nagy a nyomáskülönbség, az örvény "kiléphet" a felhőből, s megjelenik a "tuba". Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük.

A tornádók „élete”[szerkesztés]

Tornádóképződés fokozatai

Egy tornádó átlagosan 20-30 percig létezik. Ez idő alatt futja be a több fázisból álló életútját. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti a 680 km/órát. A leggyorsabb ismert tornádó sebessége 686 km/óra volt.[1] A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 60–80 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 352,4 km-es),[2] és mindössze néhány óráig léteznek.

A tornádók osztályozása[szerkesztés]

Négyes kategóriájú tornádó pusztítása

A tornádók jellemzésére – a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján – Theodore Fujita japán meteorológus 1971-ben egy relatív osztályozást dolgozott ki, amit később, az ezredforduló elején (2000-2004) átdolgoztak. Az Egyesült Államokban 2007. február 1. óta a korrigált Fujita-skálát (Enhanced Fujita Scale, EF) használják, ami EF0-tól EF5-ig terjed, és más országok is egyre inkább ezt használják.

A korrigált Fujita-skála[szerkesztés]

  • EF0 (gyenge), szélsebesség: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak)
  • EF1 (mérsékelt), szélsebesség: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.
  • EF2 (nagy), szélsebesség: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek
  • EF3 (erős), szélsebesség: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
  • EF4 (pusztító), szélsebesség: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
  • EF5 („elképesztő”), szélsebesség: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.[3] Eddig összesen két 5-ös szintű tornádót jegyeztek fel az EF skálán. A legutóbbi Parkersburgban (Iowa állam) 2008. május 25-én, ami a fél várost letarolta.

Az eredeti Fujita-skála[szerkesztés]

Hatályon kívül az USA-ban

  • F0 (gyenge), szélsebesség: 64–117 km/h – a kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek.
  • F1 (mérsékelt), szélsebesség: 117–180 km/h – a háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek.
  • F2 (nagy), szélsebesség: 182–253 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben.
  • F3 (erős), szélsebesség: 254–332 km/h – a házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
  • F4 (pusztító), szélsebesség: 333–418 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
  • F5 („elképesztő”), szélsebesség: 420–512 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.[4]

Jellemzői[szerkesztés]

Mozgási sebesség[szerkesztés]

Egy átlagos tornádó 50–60 km/órás sebességgel halad, de minden évben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben állnak, vagy éppen 90–100 km/h sebességgel robognak.

Átmérő[szerkesztés]

A méret igen változatos lehet. Akadnak mindössze 1 méteresek, de előfordulnak 3 kilométeresek is. A legszélesebb ismert tornádó közel 4 kilométeres volt.[5] Átlagos méretük 400-500 méter között van. A nagyobbak többnyire kevésbé erős szeleket produkálnak.

Forgás[szerkesztés]

A forgás iránya ugyanolyan, mint a ciklonoknál. Az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán az örvény viselkedhet rendellenesen is: körülbelül száz tölcsérből egy az óramutató járásával megegyezően forog az északi féltekén is.

Hogyan emel fel tárgyakat a tornádó[szerkesztés]

Kialakulóban lévő tornádó (tuba) Ipolytarnócon (2008. augusztus 24.)

Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető. Az állatokkal hasonló a helyzet. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600 méteres távolságra. Néha olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből. Ilyen úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét.

Elviekben nem is a tornádó emeli fel a tárgyakat (ahogy sokan mondják: "szívja fel"), hanem a tornádó körüli légnyomás nyomja be a tárgyakat a forgószél közepe felé. Ugyanis a tornádó közepén alacsony légnyomás alakul ki és a földi légnyomás ezt próbálja kiegyenlíteni.

Hasonló elven működik a porszívó. A porszívó se tud szívni, ugyanis ilyen, hogy „szívóerő” nincs. Minden a légnyomástól függ. A porszívó nyomáskülönbséget idéz elő a motortérben és a külső légnyomás tolja be a port a porszívóba.

Szórási távolság[szerkesztés]

1915-ben egy tornádó kacsák százait ragadta fel, és szórta le mintegy 38 kilométeres távolságban. 1953-ban nagy átázott matracok hullottak az égből, melyeket egy tornádó ragadott el onnan 75 kilométerre. 1991-ben egy tornádó 359 kilométeres távolságra repített el egy papírcsekket.[6]

A felemelt tárgyak maximális súlya[szerkesztés]

Egy tornádó egyszer 15 tonnás gépezetet mozdított el. Hogy ez felemelést vagy elcsúszást jelentett-e, nem lehet tudni. Egy közepes erejű tornádónak nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500–800 kg-os tárgyakat.[7]

Többtölcséres tornádó[szerkesztés]

Az ilyen képződményekben egy kisebb tölcsér figyelhető meg egy nagyobb örvényben. Ilyenkor mind a nagy, mind a kicsi örvény nagyon nagy pusztítást végezhet.

Nyom[szerkesztés]

Amerre az örvény elhalad, jellemzően spirális rajzolat látszik, főleg mezőgazdasági területeken, tengerpartokon. Néha a spirális barázdák mélysége eléri az 50–100 cm-t is.

Tornádók egyéb fajtái[szerkesztés]

Tűznádó

Víztölcsér[szerkesztés]

A víztölcsér is tornádó. A szárazföldiekhez hasonló módon jön létre, hasonló élettartamú és jellegű.

Tűznádó[szerkesztés]

A tűznádó, az olyan tornádó amely a tűzben keletkezik.[8]

Európában[szerkesztés]

Európában területre lebontva Hollandiában a legtöbb az észlelt tornádók száma, amelyet az Egyesült Királyság követ. Ezek viszont jóval gyengébb intenzitásúak és rövidebb ideig tartanak,[9][10] és kisebb károkat is okoznak az amerikai társaiknál.[11]

Magyarországon[szerkesztés]

A világ azon részei, ahol a legnagyobb valószínűséggel kialakulhatnak tornádók

Magyarországon is előfordul a jelenség, meteorológusok szerint évente nagyjából 20-30 alkalommal, ennek azonban csak töredéke jut tudomásukra. Az ország eddigi legerősebb tornádója F4-es erejű volt, és 1924. június 13-án ért földet Biatorbágy és Páty közelében.[12]

Megfigyelések:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://wmo1.asu.edu/tornado-highest-recorded-wind-speed-tornado-doppler-radar[halott link]
  2. ↑ Archivált másolat. [2019. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  3. ↑ http://www.spc.noaa.gov/faq/tornado/ef-scale.html
  4. ↑ http://www.spc.noaa.gov/faq/tornado/f-scale.html
  5. ↑ Archivált másolat. [2016. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  6. ↑ Cerveny, Randall S., Roger (2007. június 1.). „Extreme Weather Records: Compilation, Adjudication, and Publication” (angol nyelven). Bulletin of the American Meteorological Society 88 (6), 853–860. o. DOI:10.1175/BAMS-88-6-853. ISSN 0003-0007.  
  7. ↑ Masszív tornádó vonatot tép le a sínekről az amerikai Közép-Nyugaton (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  8. ↑ Zrt., HVG Kiadó. „A tűz kellős közepén keletkezett "tűznádó" Nagy-Britanniában – videó”, hvg.hu, 2018. augusztus 8. (Hozzáférés: 2018. augusztus 8.) (magyar nyelvű) 
  9. ↑ J Holden, A Wright (2003. március 13.). „UK tornado climatology and the development of simple prediction tools”. Q. J. R. Meteorol. Soc. 130 (598), 1009–21. o. [2007. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1256/qj.03.45. (Hozzáférés: 2022. május 1.)  
  10. ↑ Staff: Natural Disasters: Tornadoes. BBC Science and Nature. BBC, 2002. március 28. [2002. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  11. ↑ Nikolai Dotzek (2003. március 20.). „An updated estimate of tornado occurrence in Europe”. Atmos. Res. 67–68, 153–161. o. DOI:10.1016/S0169-8095(03)00049-8.  
  12. ↑ Wildkansas-Biai tornádó. wildkansas.5mp.eu. (Hozzáférés: 2020. november 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tornádó&oldid=26631286”