Vígszínház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 89.132.194.169 (vitalap) 2021. május 23., 13:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎1896–1945)

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″

Vígszínház
A Vígszínház a Szent István körúton
A Vígszínház a Szent István körúton
Általános adatok
Alapítva1896
FenntartóBudapest Főváros Önkormányzata[1]
Játszóhelyek
Személyzet
FőigazgatóRudolf Péter
Gazdasági vezetőMádi Zoltán
DramaturgVörös Róbert
Színészek43
Elérhetőség
PostacímVÍGSZÍNHÁZ 1136 Budapest, Pannónia utca 1.
PESTI SZÍNHÁZ 1056 Budapest, Váci utca 9.
Telefonszám06-80-204-443
Honlapwww.vigszinhaz.hu
E-mailszervezes@vigszinhaz.hu
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
A Wikimédia Commons tartalmaz Vígszínház témájú médiaállományokat.
Klösz György: Vígszínház. A felvétel 1896 körül készült

A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Három játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és kamarája, a Pesti Színház) összesen több mint 1700 ülőhellyel rendelkezik.[2][3] A színház a modern magyar polgári dráma bölcsőjeként is ismert, híres szerzői voltak, mint Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Szép Ernő, Hunyady Sándor, Herczeg Ferenc. A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jó részét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A színház Budapesten, a Szent István körút Újlipótváros felőli oldalán található.

Története

1896–1945

1896. május 1-én nyitott meg a főváros új színháza, Jókai Mórnak az eseményre írt darabjával. A színház alapításának terve már évekkel előtte felvetődött, ennek köszönhetően alapították meg már 1894-ben a Vígszínház Rt.-t. Első igazgatója Ditrói Mór volt, aki Kolozsvárról érkezett Budapestre, hogy a magával hozott művészekkel együtt igazi modern együttest hozzon létre. Játszottak klasszikus darabokat, kortárs műveket, és sikerre vittek francia vígjátékokat is. 1897-ben elindította a Vígszínház színésziskoláját, ami 1903-ig működött, amikor is megalakult belőle a Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája.[4]

Az első világháború után a színház gazdasági helyzete megromlott. A korábban az intézményt létrehozó és fenntartó Faludi Gábor egy amerikai üzletembernek, Ben Blumenthalnak adta el a színházat (1920). A színház élére Roboz Imre került igazgatóként (1939-ig), művészeti igazgatóként pedig Jób Dániel. Utóbbi a Ditrói által megkezdett munkát hasonló igényességgel folytatta, miáltal neves színházi alkotók kerültek ki a Vígből, pl. Molnár Ferenc. Az amerikai tulajdonos az őt ért támadások következtében 1926-ban távozott. Ebben a korszakban tűntek fel olyan tehetséges fiatalok, mint Tolnay Klári, Dajka Margit vagy Mezey Mária. 1935-ben Pesti Színház néven új kamaraszínháza lett az intézménynek a Révay utcában.[5]

Az 1939-es fajvédő törvények következtében Roboz Imre és Jób Dániel sem dolgozhatott tovább. Az igazgató székbe Harsányi Zsolt került, aki előbb Bókay Jánost, majd Hegedűs Tibort kérte fel dramaturg-igazgatónak. Harsányi korai halála (1943) után Hegedűs Tibor került az igazgatói székbe. Működése alatt a pincében üldözött színészeket bújtattak (pl. Várkonyi Zoltánt, a későbbi igazgatót).

1945. január 16-án bombatalálat érte az épületet. Miközben az év tavaszán még romokban állt, Jób Dániel elkezdte a társulat újraszervezését. Az első bemutató, ami májusban így a Rádius mozi (ma Thália színház) színpadán zajlott le, Gorkij: Éjjeli menedékhely című műve volt.

A korszakban bemutatott fontosabb darabok

A korszakban a színházban játszó művészek

Varsányi Irén, Makay Margit, Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula, Szerémy Zoltán, Törzs Jenő, Mály Gerő, Somló István, Rajnai Gábor, Lázár Mária, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Darvas Lili, Gaál Franciska, Dénes György, Gárdonyi Lajos, Kende Paula, Makláry Zoltán, Hajmássy Miklós, Ladomerszky Margit, Vértess Lajos, Dajka Margit, Kovács Károly, Peti Sándor, Ráday Imre, Békássy István, Jávor Pál, Sulyok Mária, Ajtai Andor, Karády Katalin, Tolnay Klári, Perczel Zita.

1945-től

1951 és 1961 között – amikor a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött – öt igazgatója volt Ladányi Ferenc, Horváth Ferenc, Goda Gábor, Somló István és Magyar Bálint személyében. 1961-ben ismét visszakapta a Vígszínház nevet, és ettől az évtől a híres Várkonyi Zoltán lett a színház igazgató-főrendezője. 1967-ben nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, az 560 személyes Pesti Színház, a Váci utcában.

A színház az 1970–1980-as években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett a következő eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségrétegeket: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Harmincéves vagyok; Jó estét nyár, jó estét szerelem!; Kőműves Kelemen, majd a még most is telt házakat vonzó A padlás. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a Játszd újra, Sam! volt, amely lassan 30 éve folyamatosan műsoron van.

A színházat 1995-ben tovább bővítették a Házi Színpad nevű stúdióval, ahol a kortárs drámaírók: Enda Walsh, Martin McDonagh, Vaszilij Szigarjev, Kárpáti Péter, Esterházy Péter színdarabjait mutatták be. 1979-ben – Várkonyi Zoltán halála után – Horvai István lett az igazgató, akit 1985-ben Marton László követett. Az ő utódaként pedig – 2009. február 1-jétől – Eszenyi Enikő lett a társulat vezetője, akinek megbízatása 2020. június 30-áig szólt.[6] 2020. márciusában Rudolf Pétert nevezték ki az intézmény élére, megbízatása 2021. december 31-ig szól.[7][8][9]

Igazgatói

 Ditrói Mór (1896–1916)
Roboz Imre (1921–1939) és Jób Dániel (1921–1938) - művészeti igazgató
Harsányi Zsolt (1938–1943)
Hegedűs Tibor (1943–1944)
Jób Dániel (1945-1948)
Tolnai Klári (1948–1949), Somló István (1948–1949) és Benkő Gyula (1948–1949)
Horváth Ferenc (1951–1953)
Ladányi Ferenc (1953–1955)
Magyar Bálint (1955–1958)
Goda Gábor (1958–1959)
Somló István (1959–1962)
Lenkei Lajos (1962–1971)
Várkonyi Zoltán (1971–1979)
Horvai István (1979–1985)
Marton László (1985–2009)
Eszenyi Enikő (2009–2020)
Rudolf Péter (2020–)[7]

Társulat (2020/2021)

[10]

A színház vezetése

Társulati tagok

Évadok

A bombatalálatot kapott színház

Az épület

A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült ki a káprázatos századfordulós Budapest, és a polgárság új központja, a Lipótváros, majd az Újlipótváros.

Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri és egy kupolás-tornyos lefedésű, magas előcsarnokrész. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.

A Vígszínház épülete éjszakai megvilágításban

A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokk­i­zá­ló, hangsúlyos kocsifelhajtóval. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöznek a színházaknak, amelyek így felhívják magukra a figyelmet az általában szerényebb épületekből álló városi kontextusban.

A Fellner és Helmer építészpáros a színházépület belsejében is bevezetett egy olyan strukturális megoldást, amely egyrészt megkülönbözteti az épületeiket a korábbi színházaktól, másrészt alkalmas volt a 19. század vége társadalmi reprezentációs igényeinek a kielégítésére. Ez a közönségforgalmi helyek kialakítására vonatkozott. A díszes, bőségesen aranyozott földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre: az első emeletre, a legfontosabb és leggazdagabban díszített páholysorhoz pihenőszintekkel ellátott, központi elhelyezésű lépcsősor vezet, így a pihenők szintjén lehetőség van a sétálgatásra, társalgásra, az első emeleti foyer pedig teret ad az elit társasági életének. Ezáltal a társadalmi hierarchia a színházépületen belül is tökéletesen kifejeződött.

A nézőtér is a hagyományos hármas páholysorral készült. Az oszlopokat kariatidák helyettesítik, s rengeteg az aranyozás, ami szintén növeli az ünnepélyességet, valamint erősíti a belső fényt.

A színházépületet a második világháború utolsó hónapjaiban bombatalálat érte, ezután újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. Eredeti és ma is használatos nevét csak 1960. szeptember 8-án kapta vissza. Az épület 1974-ben kapott műemléki védettséget.

Bulgakov a Vígszínházban - 2015

1992-ben a magyar országgyűlés kétmilliárd forintot hagyott jóvá a Vígszínház rekonstrukciójára. A munkálatokat 1993 tavaszán kezdték el. Ekkor még folytak az előadások. A társulat csak a következő évadot töltötte az épületen kívül, amikor a Nyugati pályaudvar mellett felállított sátorszínházban játszottak. A felújítást Siklós Mária építész (KÖZTI) és Schinagl Gábor belsőépítész vezették. Az átépítés arra irányult, hogy visszaadja a színház századfordulós hangulatát, ezért több helyen ismét páholyokat létesítettek. Újra helyére került a másfél tonnás csillár – amely az eredeti hasonmása. Bár a színháztechnikai eszközök szempontjából a Vígszínház mindig az egyik legkorszerűbbnek számított, az épületben nem volt díszlet- és jelmeztár, sem pedig stúdiószínpad, ezért megnövelték a régi épület hasznos területét. A tervezők U alakban új emeletet illesztettek a színház Pannónia utcai, Vígszínház utcai és Ditrói Mór utcai oldalain lévőkre, illetve beépítették a tetőteret is. A színház tetejét vörösréz lemezzel borították, mely 1994-ben az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.[11] 1994. október 22-én a köztársasági elnök nyitotta meg a színházat.

2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére, jelentős mértékben csökkentve a ház közhálózatról levett villamosenergiájának szükségletét.[12][13]

Jegyzetek

  1. ↑ Alapító okirat 2013. május 25-i állapota, vigszinhaz.hu (hozzáférés: 2015. január 1.)
  2. ↑ Dr. Venczel Sándor a Főváros színházairól - a közgazdász szemével Benchmarking 2008, a SZÍNHÁZ folyóirat internetes portálja - 2010. március (hozzáférés: 2014. febr. 1.)
  3. ↑ vigszinhaz.hu A színház
  4. ↑ Vígszínház színésziskolája Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  5. ↑ Az épületben jelenleg a [[Centrál Színház]] működik.
  6. ↑ A Vígszínház közleménye | Vígszínház. vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 12.)
  7. ↑ a b Rudolf Pétert nevezték ki a Vígszínház élére (hun nyelven). 24.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ ATV: Karácsony Rudolf Pétert bízza meg a Vígszínház vezetésével. ATV.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Rudolf Péter: „Azon leszek, hogy a Vígszínház készen álljon az újraindulás pillanatában” (magyar nyelven). papageno.hu, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  10. ↑ Exxite: Társulat :: Vígszínház (magyar nyelven). vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  11. ↑ Az Év Tetője Nívódíj Pályázat 1994
  12. ↑ TACE (Színházépítészet Közép-Európában): Vígszínház (hozzáférés 2014. május 21.)
  13. ↑ Budapest City.org Vígszínház Archiválva 2014. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben XIII. kerület, Angyalföld, Szent István körút 14. (hozzáférés 2014. május 21.)

Források

Commons:Category:Comedy Theatre of Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Vígszínház témájú médiaállományokat.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vígszínház&oldid=23889671”