Vukovári csata
A vukovári csata (horvátul Bitka za Vukovar, szerbül Битка за Вуковар) a kelet-horvátországi Vukovár 87 napos ostroma volt 1991 augusztusa és novembere közt. A várost a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és különféle szerb paramilitáris erők ostromolták. A horvátországi háború előtt a barokk város virágzó, sokszínű település volt, melyet horvátok, szerbek és más népek laktak. 1990-ben a nacionalista politika, melyet Slobodan Milošević szerb és Franjo Tuđman horvát elnök folytatott, a horvátországi szerbek fegyveres felkeléséhez vezetett, melyet a szerb kormány és paramilitáris csoportok is támogattak. Mikor horvátországi szerbek szerezték meg az irányítást Horvátország szerbek lakta részei felett, a JNA beavatkozott a felkelők oldalán. 1991 májusában Szlavónia kelet-horvátországi tartományban konfliktusra került sor. Augusztusban a JNA támadást indított Kelet-Szlavónia horvát uralom alatti részei, köztük Vukovár ellen.
Vukovárt a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG) körülbelül 1800 könnyű fegyverzetű katonája és civil önkéntesek védték a JNA 36 000 katonája és nehézfegyverzetű szerb harcosok ellen. A csata alatt volt, hogy naponta 12 000 rakéta és repesz érte a várost.[7] Ez volt abban az időben Európa legvadabb és leghosszabb csatája, és a második világháború óta Vukovár volt az első nagyobb európai város, amit teljesen elpusztítottak.[8][9] Mikor a város 1991. november 18-án elesett, a szerb erők több száz katonát és civilt mészároltak le, és legalább 31 000 civilt deportáltak a városból és környékéről.[10][11] Vukovárt etnikai tisztogatás keretén belül tisztán szerbbé tették, és a függetlenségét kikiáltó Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Számos szerb katonai és politikai tisztségviselőt – köztük Miloševićot – később elítélték háborús bűnök miatt, melyeket a csata alatt vagy után követtek el; többen közülük börtönbe is kerültek.
A csata kimerítette a Jugoszláv Néphadsereget és fordulópontot jelentett a horvátországi háborúban. Pár héttel később tűzszünetet jelentettek be. Vukovár 1998-ig szerb kézen maradt, majd békés úton visszakerült Horvátországhoz. Azóta újjáépült, de a háború előtti népességének csak a felét érte el, és számos épületen még látszik a harcok nyoma. A két fő etnikai közösség közt jelenleg is szakadék húzódik, a település nem nyerte vissza korábbi fényét.
A város ostromában szerb részről részt vettek az ún. Arkan tigrisek, amely egy félkatonai jellegű egység volt. Ez kitűnt a város kifosztásában, illetve a horvát lakosság pusztításában, megkínzásában.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Central Intelligence Agency Office of Russian and European Analysis (2000). Balkan Battlegrounds: A Military History of the Yugoslav Conflict, 1990–1995: Volume 1. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency. ISBN 9780160664724., 100. o.
- ↑ Šebetovsky, Mario: The Battle of Vukovar: The Battle That Saved Croatia (PDF). United States Marine Corps Command and Staff College, Marine Corps University, 2002. July. (Hozzáférés: 2011. október 9.), 11. o.
- ↑ Sikavica, Stipe (2000). "The Army's Collapse". In Ridgeway, James; Udovički, Jasminka. Burn This House: The Making and Unmaking of Yugoslavia. Durham, North Carolina: Duke University Press. ISBN 9780822325901
- ↑ „Vukovar 1991. i sedamnaest godina poslije”, Vir turizam d.o.o., 2008. november 1., 19. oldal (Croatian nyelvű)
- ↑ Central Intelligence Agency Office of Russian and European Analysis 2000, p. 205
- ↑ Kardov, Kruno (2007). "Remember Vukovar". In Ramet, Sabrina P; Matić, Davorka. Democratic Transition in Croatia: Value Transformation, Education, and Media. College Station, Texas: Texas A&M University Press. ISBN 9781585445875., 64. o.
- ↑ Horton 2003, p. 132
- ↑ Notholt 2008, p. 7.28
- ↑ Borger, 2011
- ↑ Turković, Hovens & Gregurek 2004, p. 222
- ↑ Prosecutor v. Milosevic, 23 October 2002
Források [szerkesztés]
- Horton, Richard C.. Second Opinion: Doctors, Diseases and Decisions in Modern Medicine. London: Granta Books (2003). ISBN 9781862075870
- Notholt, Stuart. Fields of Fire : An atlas of ethnic conflict. London: Troubador Publishing Ltd (2008). ISBN 9781906510473
- Borger, Julian. „The hunt for the former Yugoslavia's war criminals: mission accomplished”, 2011. augusztus 3. (Hozzáférés ideje: 2011. október 22.)
- Turković, Silvana. Strengthening Psychological Health in War Victims and Refugees, Broken Spirits: The Treatment of Traumatized Asylum Seekers, Refugees, and War and Torture Victims. New York City: Routledge (2004). ISBN 9780415943970
- The Prosecutor of the Tribunal against Slobodan Milosevic – Second Amended Indictment. International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia, 2002. október 23. (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.)

