Vukovári csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vukovári csata
Vukovar-watertower-after-war.jpg
Az erősen megrongálódott vukovári víztorony 2010-ben, amely a konfliktus jelképévé vált

Konfliktus Horvátországi háború
Időpont 1991. augusztus 25.november 18.
Helyszín Vukovár,  Horvátország
Eredmény szerb pürrhoszi győzelem
Szemben álló felek
Flag of SFR Yugoslavia.svg Jugoszláv Néphadsereg,
Flag of Serbian Krajina (1991).svg Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség Autonóm Terület,
Flag of SR Serbia.svg A Szerb Köztársaság Területi Védelmi Ereje,
Flag of Serbia (1992-2004).svg Arkan Tigrisei,
Flag of Serbia (1992-2004).svg Fehér Sasok
Horvátország Horvát Köztársaság,
Horvátország Horvát Nemzeti Gárda,
Horvátország Horvát Hadsereg
Parancsnokok
Flag of SFR Yugoslavia.svg Aleksandar Spirkovski (1991 szeptember végéig)
Flag of SFR Yugoslavia.svg Života Panić (1991 szeptember végétől)
Flag of SFR Yugoslavia.svg Mile Mrkšić
Flag of SFR Yugoslavia.svg Veselin Šljivančanin
Flag of SFR Yugoslavia.svg Mladen Bratić 
Flag of Serbian Krajina (1991).svg Goran Hadžić
Flag of SFR Yugoslavia.svg Andrija Biorčević
Flag of Serbia (1992-2004).svg Željko Ražnatović
Flag of Serbia (1992-2004).svg Vojislav Šešelj
Horvátország Blago Zadro 
Horvátország Mile Dedaković
Horvátország Branko Borković
Horvátország Marko Babić
Horvátország Anton Tus
Szemben álló erők
kb. 36 000 fő[1] kb. 1800 fő[2]
Veszteségek
3603
(1103 halott, 2500 sebesült)
3 repülőgép
110 páncélozott harcjármű[3]
1656 katona
(879 halott, 777 sebesült)[4]
1131 civil halott,[5] 550 civil eltűnt[6]
Térkép
Vukovári csata  (Horvátország)
Vukovári csata
Vukovári csata
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 19° 00′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 19° 00′ 12″

A vukovári csata (horvátul Bitka za Vukovar, szerbül Битка за Вуковар) a kelet-horvátországi Vukovár 87 napos ostroma volt 1991 augusztusa és novembere közt. A várost a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és különféle szerb paramilitáris erők ostromolták. A horvátországi háború előtt a barokk város virágzó, sokszínű település volt, melyet horvátok, szerbek és más népek laktak. 1990-ben a nacionalista politika, melyet Slobodan Milošević szerb és Franjo Tuđman horvát elnök folytatott, a horvátországi szerbek fegyveres felkeléséhez vezetett, melyet a szerb kormány és paramilitáris csoportok is támogattak. Mikor horvátországi szerbek szerezték meg az irányítást Horvátország szerbek lakta részei felett, a JNA beavatkozott a felkelők oldalán. 1991 májusában Szlavónia kelet-horvátországi tartományban konfliktusra került sor. Augusztusban a JNA támadást indított Kelet-Szlavónia horvát uralom alatti részei, köztük Vukovár ellen.

Vukovárt a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG) körülbelül 1800 könnyű fegyverzetű katonája és civil önkéntesek védték a JNA 36 000 katonája és nehézfegyverzetű szerb harcosok ellen. A csata alatt volt, hogy naponta 12 000 rakéta és repesz érte a várost.[7] Ez volt abban az időben Európa legvadabb és leghosszabb csatája, és a második világháború óta Vukovár volt az első nagyobb európai város, amit teljesen elpusztítottak.[8][9] Mikor a város 1991. november 18-án elesett, a szerb erők több száz katonát és civilt mészároltak le, és legalább 31 000 civilt deportáltak a városból és környékéről.[10][11] Vukovárt etnikai tisztogatás keretén belül tisztán szerbbé tették, és a függetlenségét kikiáltó Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Számos szerb katonai és politikai tisztségviselőt – köztük Miloševićot – később elítélték háborús bűnök miatt, melyeket a csata alatt vagy után követtek el; többen közülük börtönbe is kerültek.

A csata kimerítette a Jugoszláv Néphadsereget és fordulópontot jelentett a horvátországi háborúban. Pár héttel később tűzszünetet jelentettek be. Vukovár ostroma elég időt hagyott Horvátországnak, hogy hadseregét megszervezze, megerősítse, így később sikerrel vették fel a harcot a szerbek ellen. Vukovár 1998-ig szerb kézen maradt, majd békés úton visszakerült Horvátországhoz. Azóta újjáépült, de a háború előtti népességének csak a felét érte el, és számos épületen még látszik a harcok nyoma. A két fő etnikai közösség közt jelenleg is szakadék húzódik, a település nem nyerte vissza korábbi fényét.

A város ostromában szerb részről részt vettek az ún. Arkan tigrisek, amely egy félkatonai jellegű egység volt. Ez kitűnt a város kifosztásában, illetve a horvát lakosság pusztításában, megkínzásában.

A mai napig vita övezi, hogy vajon Franjo Tudjman szándékosan hagyta-e magára a várost, hogy a világ közvéleménye odafigyeljen a Horvátországi eseményekre - és ezáltal segítséget nyújtson - vagy ténylegesen nem volt lehetősége beavatkozni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Central Intelligence Agency Office of Russian and European Analysis (2000). Balkan Battlegrounds: A Military History of the Yugoslav Conflict, 1990–1995: Volume 1. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency. ISBN 978-0-16-066472-4., 100. o.
  2. Šebetovsky, Mario: The Battle of Vukovar: The Battle That Saved Croatia (PDF). United States Marine Corps Command and Staff College, Marine Corps University, 2002. July. (Hozzáférés: 2011. október 9.), 11. o.
  3. Sikavica, Stipe (2000). "The Army's Collapse". In Ridgeway, James; Udovički, Jasminka. Burn This House: The Making and Unmaking of Yugoslavia. Durham, North Carolina: Duke University Press. ISBN 978-0-8223-2590-1
  4. „Vukovar 1991. i sedamnaest godina poslije”, Vir turizam d.o.o., 2008. november 1., 19. oldal (Croatian nyelvű) 
  5. Central Intelligence Agency Office of Russian and European Analysis 2000, p. 205
  6. Kardov, Kruno (2007). "Remember Vukovar". In Ramet, Sabrina P; Matić, Davorka. Democratic Transition in Croatia: Value Transformation, Education, and Media. College Station, Texas: Texas A&M University Press. ISBN 978-1-58544-587-5., 64. o.
  7. Horton 2003, p. 132
  8. Notholt 2008, p. 7.28
  9. Borger, 2011
  10. Turković, Hovens & Gregurek 2004, p. 222
  11. Prosecutor v. Milosevic, 23 October 2002

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]