Zárai kristályéjszaka
A Zárai kristályéjszaka (horvátul: Zadarska kristalna noć) egy a horvátországi Zára városában 1991. május 2-án történt erőszakos cselekménysorozat volt, melyet horvát civilek követtek el szerb és jugoszláv tulajdonban levő ingatlanok ellen. Az esemény előzménye egy gyilkosság volt, melynek során a jelentések szerint a Krajinai Szerb Autonóm Terület (SAO Krajina) milíciái a Zára melletti Polačában megöltek egy horvát rendőrt. A felháborodott horvát civilek megrongáltak, megsemmisítettek és kifosztottak több szerb és jugoszláv cég tulajdonában lévő zárai ingatlant.
| Horvátországi háború |
|---|
|
Rönkforradalom · Pakrác · Plitvicei-tavak · Kijevo · Boró · Zára · Split · Fullánk · Dálya · Labrador · Vukovár (gyilkosságok) (mészárlás) · Eszék · Gospić (mészárlás) · Kusonje · Károlyváros · Laktanyacsata · Varasd · Belovár · Zára · Šibenik · JNA hadjárat · Batinjani · Petrinya · Glina · Dubrovnik · Banski dvori · Široka Kula · Hosszúlovász · Baćin · Barcs · Saborsko · Pozsega · Otkos–10 · Papuk–91 · Erdőd · Dalmát csatornák · Kostrići · Škabrnja · Vance-terv · Forgószél · Paulin Dvor · Gornje Jame · Hurrikán–91 · Alfa · Atyina · Joševica · Bruška · Vrsar · Szarajevó · ECMM helikoptertragédia · Baranya · Jaguár · Sakál · Miljevci-fennsík · Tigris · Felszabadított föld · Konavle · Vlaštica · Maslenica · Medaki zseb · Tél ’94 · Z–4 terv · Ugrás–1 · Ugrás–2 · Villám · Zágráb · Nyár ’95 · Vihar · Misztrál–2 · Varivode |
Előzmények[szerkesztés]
1990-ben és 1991-ben a Franjo Tuđman vezette horvát nacionalista Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) választási győzelmét követően a horvátok és a szerbek közötti feszültség folyamatosan nőtt. Sok szerb mélységesen elégedetlen volt amiatt, hogy kisebbségként kelljen élnie a független Horvátországban. 1990 nyarán Dalmácia belső részének, nagyrészt szerbek lakta vidékein a szerbek fegyvert ragadtak, és az általunk létrehozott szakadár régiót Krajinai Szerb Autonóm Területnek (SAO Krajina) nevezték el. Lezárták az utakat, és gyakorlatilag elzárták Dalmáciát Horvátország többi részétől. A felkelés 1991 elején átterjedt Szlavónia keleti régiójára is, amikor a térségbe állítólag a Szerb Radikális Párthoz kötődő szerbiai félkatonai csoportok vonultak be, és elkezdték kiűzni a területről a nem szerb lakosságot.[1]
1991. május 2-án félkatonai csoportok a Vukovár melletti Boróban tizenkét horvát rendőrt öltek meg, és a holttestek egy részét állítólag megcsonkították. Ez volt az addigi legvéresebb incidens a horvátok és szerbek közötti konfliktusban, mely széles körű megdöbbenést és felháborodást váltott ki egész Horvátországban. A gyilkosságok azonnal felszították az etnikai feszültséget.[2]
A zavargás[szerkesztés]
Május 2-án az észak-dalmáciai Polača közelében meghalt egy Franko Lisica nevű 23 éves horvát rendőr. Halálát a rendőrség közeli ellenséges fegyvertűznek tulajdonította,[3] melyet feltehetően krajnai szerb fegyveresek adtak le.[4]
Ugyanezen a napon a Zára belvárosától délkeletre fekvő Gaženica nevű elővárosból egy fiatal horvátokból álló embercsoport érkezett azzal a céllal, hogy lázadást indítson el, amelynek nyilvánvaló célja az volt, hogy elpusztítsa és kifossza a szerb vagy a jugoszláv cégek (köztük a JAT jugoszláv légitársaság) tulajdonában levő ingatlanokat.[4] A zavargások a délutáni órákban kezdődtek és órákig tartottak, de a megrongálódott ingatlanokat még másnap is fosztogatták. Đuro Kresović, a Zárai Városi Bíróság Bűnügyi Osztályának vezetője május 3-án szemtanúja volt a zavargásnak, és több mint 130-ra becsülte a lerombolt ingatlanok számát. Később egy biztosítótársaság 136 megsemmisült ingatlanról állított össze listát.[4]
Mivel a belváros utcáin nagyon sok volt a betört ablak, másnap egy helyi újság, a Narodni list a „Zadarska noć kristala” címet adta az eseményekről szóló tudósításának.[4] Míg a „Croatia osiguranje” biztosítótársaság beleegyezett abba, hogy megtérítse a szerb üzlettulajdonosoknak a zavargás okozta károkat, a horvát rendőrség reakciója korántsem volt megfelelő.[5] Đuro Kresović a rendőrségről azt állította, hogy a zárai rendőrállomás és annak számos egyenruhás tisztviselője személyesen és aktívan részt vett a zavargások irányításában és magában a lázadásban is. Kresovićot ezt követően lefokozták, majd elbocsátották a Városi Bíróságon elfoglalt pozíciójából.[4] Közvetlenül ezután horvátellenes zavargások zajlottak a szerbek lakta Krajinában is.[6]
Következmények[szerkesztés]
1991. május 6-án a spliti haditengerészeti parancsnokságon is lázadás tört ki, melyben a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) egyik katonája meghalt, egy másik pedig megsebesült.
Júliusban a JNA és a szerb erők támadást indítottak a horvátok lakta dalmáciai települések ellen kirobbantva a zárai csatát, amelynek 34 áldozata volt. 1995-ben a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormánya jelentést készített, amelyben azt állította, hogy a Zárában megsemmisült ingatlanok száma legalább 168 volt, és az erőszakra való felbujtással a HDZ helyi tisztviselőit vádolta meg. Azt állították, hogy a zavargásokat „a HDZ számos aktivistája és legmagasabb rangú zárai tisztviselője szervezte a HDZ legmagasabb rangú vezetőinek, köztük Vladimir Šeksnek, a horvát parlament alelnökének a jelenlétében”. A Spliti Városi Ügyészségnek folyamatban levő eljárása volt a zavargással kapcsolatban, de ezt 2002-ben vádemelés nélkül lezárták. Hasonló összefüggésben utalt rá, Slobodan Milošević perében a Krajinai Szerb Köztársaság minisztere Marko Atlagić is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prosecutor against Vojislav Šešelj, icty.org, 15 January 2003.
- ↑ James Gow. The Serbian Project and its Adversaries, p. 159. C. Hurst & Co, 2003.
- ↑ Zadar police department: FRANKO LISICA - obilježena 20-obljetnica pogibije (horvát nyelven). Horvátország Belügyminisztériuma, 2011. május 2. [2018. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
- ↑ a b c d e „Kristallnacht – Zadar 1991”, Novosti , 2010. március 20. (Hozzáférés: 2015. április 8.) (horvát nyelvű)
- ↑ Jemera Rone. Appendix C: Helsinki Watch Report on Human Rights - Abuses in the Croatian Conflict, September 1991, War crimes in Bosnia-Hercegovina. Human Rights Watch, 249–250. o. (1992. augusztus 1.). ISBN 1-56432-083-9
- ↑ Bennett, Christopher. Yugoslavia's Bloody Collapse: Causes, Course and Consequences. C. Hurst & Co. Publishers, 152. o. (1995)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1991 riot of Zadar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
