A Vöröskereszt jelképei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Vöröskereszt két legkorábbi jelképe: a kereszt és a félhold a genfi Vöröskereszt Múzeum előtt. Nemrég csatlakozott hozzájuk a harmadik jelkép, a vörös kristály.

A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos jelképei jelenleg a vörös kereszt, vörös félhold és vörös kristály. Hivatalosan elismert, de nem használt jelkép az iráni vörös oroszlán és nap; Izraelben használt, de a Vöröskereszt által nem elismert a vörös Dávid-csillag.

A vörös kereszt jelképet hivatalosan 1864-ben fogadták el Genfben, egy évvel a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága megalapítása után. A jelkép, melyet a fegyveres konfliktusokat szabályozni kívánó első, 1864-es genfi egyezmény 16 aláírója elfogadott, a svájci zászlón alapul, fordított színekkel. (Ez a zászló pont megegyezett Tonga korabeli zászlajával, ezért 1875-ben Tonga megváltoztatta a nemzeti jelképét.)

A vörös félholdat elsőként az Oroszország és az Oszmán Birodalom közti fegyveres összecsapás (18761878) során használták. A jelképet 1929-ben fogadták el hivatalosan, és eddig 25 muszlim ország ismerte el.

Izrael 1949 óta szeretné elismertetni a vörös kereszttel és vörös félholddal egyenértékű jelképnek a vörös Dávid-csillagot, ami a Magen David Adom elsősegélynyújtó szolgálat jelképe, de a Vöröskereszt és a Vörös Félhold hivatalosan nem ismerte el, mert ez a jelkép nem jelenik meg a genfi egyezmények által elismert szimbólumok között.

2005. december 8-án írták alá a harmadik jelképet, a vörös kristályt megállapító nemzetközi szerződést (az 1949-ben elfogadott genfi egyezmények III. kiegészítő jegyzőkönyve). Elsőként Izrael és Eritrea kezdte használni.

Jelenleg 196 ország a vörös keresztet használja, 30 a vörös félholdat.

A három fő jelkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörös kereszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flag of the Red Cross.svg

A vörös kereszt jelképet a genfi döntések értelmében orvosi és humanitárius járművekre és épületekre lehet festeni, hogy megvédjék őket a katonai támadástól. Nem összetévesztendő a Szent György-kereszttel, ami Anglia, Barcelona, Freiburg és más helyek zászlóján látható: a Szent György-kereszt ágai elérnek a zászló széléig, a vörös kereszté pedig nem. A Vöröskereszt jelképe a történelme során semlegességre törekvő Svájc zászlaján alapul. A vörös kereszt idővel a Nemzetközi Vöröskereszttől függetlenül is az orvosi ellátás szimbólumává vált.

A vörös félhold[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flag of the Red Crescent.svg

Eredetileg a vörös keresztet szánták egyedüli jelképnek, de számos muszlim országnak (főként az Oszmán Birodalomnak, később Törökországnak) ellenvetései voltak, így született meg a következő jelkép, a vörös félhold. Perzsia (a későbbi Irán) sikeresen elérte, hogy a lehetséges jelképek közé bekerüljön a vörös oroszlán és nap is.


A vörös kristály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Flag of the Red Crystal.svg

2005. december 8-án, részben hogy megkönnyítsék Izrael részvételét a Vöröskeresztben, a genfi egyezményben hivatalosan elismertek egy újabb jelképet, melynek hivatalos neve „a harmadik Jegyzőkönyv jelvénye”, de informálisan csak vörös kristálynak hívják. A svájci kormány által az ügyben megrendezett konferencia december 5. és 8. közt zajlott, a 192 tagállamból 98 mellette, 27 ellene szavazott, 10-en tartózkodtak, míg 57 országos Vöröskereszt-szervezet nem képviseltette magát. Kuba, Észak-Korea és Kína mellett nagyrészt muszlim államok ellenezték.

Az új jelképet könnyen felismerhetőnek tervezték, és arra szánják, hogy elfogadható legyen különböző kultúrák számára, tekintet nélkül a vallási meggyőződésre (a vörös keresztet és félholdat gyakran a kereszténységhez és az iszlámhoz kapcsolják). Egy országos Vöröskereszt-szervezetet sem köteleznek arra, hogy megváltoztassa már létező nevét és jelképeit, de mindet egyforma tiszteletben kell tartani. A vegyesen keresztény és muszlim népességű Eritrea már kifejezte szándékát a jelkép használatára.

További jelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörös oroszlán és nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Red Lion with Sun.svg

A Vörös Oroszlán és Nap Társaságot Ahmed Sah Qajar rendelete alapján hozták létre 1923-ban, maga a jelkép azonban már 1864-ben megjelent [1] a genfi tárgyaláson; Irán ellenezte ugyanis a két fő riválisa, az orosz és az oszmán birodalom által előnyben részesített jelképeket. Mivel a jelképet a sahhal hozták összefüggésbe, 1980-ban Irán áttért a vörös félhold használatára. Bár a vörös oroszlán és nap jelenleg nem használatos, Irán továbbra is fenntartja a jogot a használat felújítására, ezért még mindig hivatalosan elismert jelkép.

A vörös Dávid-csillag (Magen David Adom)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Red Star of David.svg
Red Crystal with Star.svg

Izrael 1949 óta kéri a vörös Dávid-csillag elismerését, azzal érvelve, hogy mivel a kereszténységnek és az iszlámnak saját jelképe van, a judaizmus is megérdemel egyet. A Magen David Adom szervezet Izraelben jelenleg is használt jelképét azonban a genfi egyezmény nem ismeri el. A Nemzetközi Vöröskereszt cáfolja továbbá, hogy a vörös kereszt keresztény szimbólum lenne.

A Nemzetközi Vöröskereszt azzal érvelt továbbá, hogy ha a zsidók vagy bármelyik másik csoport külön jelképet kapnának, több más nemzet vagy vallási csoport is kérhetne egyet, és ezzel tönkretennék a Vöröskereszt eredeti célját, mely az volt, hogy legyen egyetlen egyszerű jelkép, mely mindenki által ismert és védi a humanitárius szervezeteket. A muzulmán országok szintén ellenezték az izraeli kérés teljesítését, ami lehetetlenné tette a megegyezést.

A vörös kristály elfogadásakor a Magen David Adom bejelentette, hogy Izraelen belül továbbra is használja régi jelképét, de a vörös kristályba foglalva, míg külföldön csak a kristályt használja majd.

A jelképek használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörös kereszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belga Vöröskereszt-önkéntesek

A genfi egyezmény értelmében a vörös kereszt jelképet csak a következőek jelzésére használhatják:

A genfi egyezmény kötelezte aláíróit arra, hogy mind háborúban, mind békében megakadályozzák a név és a jelkép jogosulatlan használatát, hogy megmaradjon az irántuk érzett tisztelet. Ettől függetlenül gyakran használják a jelképet elsősegély, orvosi eszközök és hasonlók jelölésére, ami jogosulatlan használatnak számít, és a genfi egyezmény aláíróinak tiltaniuk kellene. Az összeütközés elkerülése végett gyakran más színű keresztet használnak.

1922–23-ig az Zwack Unicum vörös keresztes címkével került forgalomba, a Nemzetközi Vöröskereszt engedélyével. Ekkor azonban a Vöröskereszt visszavonta a cégtől a használat jogát, így azóta aranyszínű a Zwack Unicum keresztje.

A vörös kristály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saját országuk területén az országos szervezetek bármelyik elismert jelképet használhatják, vagy ezeket, illetve kombinációjukat a vörös kristályba foglalva is. Ezeken kívül az országos szervezetek használhatnak más, elterjedt és ismert jelképeket is, ha előzőleg bejelentik. Külföldön az ilyen a nem nemzetközileg elismert jelképeket a vörös kristállyal együtt kell megjeleníteniük. Csak az egyezmény által elismert jelképek használhatóak, akiknek a jelképét a genfi egyezmény nem ismeri el, a vörös kristályt kell használniuk.

Korábbi jelképjavaslatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kereszt és félhold egy szovjet bélyegen

Srí Lanka (akkor még Ceylon) 1957-ben, India pedig 1977-ben megpróbálta elfogadtatni a vörös szvasztikát. Kazahsztán és Eritrea a kereszt és félhold kombinációját próbálta bevezetni – ez a jelkép egyébként a Szovjetunióban használatos volt. A szervezet története folyamán több más jelkép is felmerült: Afganisztán vörös mecsetet, Sziám (ma: Thaiföld) vörös lángot, Zimbabwe vörös csillagot javasolt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]