Gospić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gospić
Gospic panorama s novog mosta.JPG
Gospić látképe az új hídról.
Gospić zászlaja
Gospić zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Jogállás város
Polgármester Milan Kolić (HDZ)
Irányítószám 53000
Körzethívószám (+385) 053
Népesség
Teljes népesség 6561 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 656 m
Terület 967 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gospić (Horvátország)
Gospić
Gospić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 32′ 46″, k. h. 15° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 32′ 46″, k. h. 15° 22′ 30″
A Gospić weboldala
A püspöki székesegyház
A város védőinek emlékműve
Az Ante Starčević tér a város központja

Gospić (magyarul: Goszpics) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megye székhelye. Közigazgatásilag Aleksinica, Barlete, Bilaj, Brezik, Brušane, Budak, Bužim, Debelo Brdo I, Debelo Brdo II, Divoselo, Donje Pazarište, Drenovac Radučki, Kalinovača, Kaniža Gospićka, Klanac, Kruščica, Kruškovac, Kukljić, Lički Čitluk, Lički Novi, Lički Osik, Lički Ribnik, Lipe, Mala Plana, Medak, Mogorić, Mušaluk, Novoselo Bilajsko, Novoselo Trnovačko, Ornice, Ostrvica, Oteš, Pavlovac Vrebački, Počitelj, Podastrana, Podoštra, Popovača Pazariška, Rastoka, Rizvanuša, Smiljan, Smiljansko Polje, Široka Kula, Trnovac, Vaganac, Velika Plana, Veliki Žitnik, Vranovine, Vrebac, Zavođe és Žabica települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Lika tájegység középső részén fekvő karsztmezőn a Novčica folyó partján fekszik. Az 562 méter tengerszint feletti magasságban fekvő mező az egyik legnagyobb karsztmező az országban. Legnagyobb folyói a Lika, a Novčica és a Bogdanica. A Bogdanica a város szélén Kaniža Gospićkánál ömlik a Novčicába, amely a várostól keletre a Likába torkollik. Gospić község teljes területe 967 km2, amely mintegy 42 km hosszan nyúlik el délkelet északnyugat irányban és mintegy 33 km hosszan északkelet-délnyugati irányban.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevére több magyarázat is létezik. A legelterjedtebb magyarázat szerint neve a horvát gospa (= úrhölgy) főnévből származik, mely onnan ered hogy egykor egy kis templom állt itt Szűz Mária képével. Egy másik legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy két fejedelemasszony alapította, akik közül az egyiket Gospavának hívták. A harmadik magyarázat a legvalószínűbb, amely szerint a mai a karlobagi kapucinusok alapította Kaniža Gospićka területén egy a szerzetesek által épített az utazók számára épített vendégfogadó, latinul „hospitium” állt. A település neve a hospitium szóból horvátosodott el a mai elnevezésre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a város területe már a kőkorszak óta folyamatosan lakott volt. Különösen sok lelet került elő a vaskorból, amikor az illírek egyik törzse a japodok lakták ezt a vidéket. Az ókorban ezen a területen haladt át az egyik legforgalmasabb kereskedelmi út, amely Siscia irányából a tengerpartra, Salonába vezetett. Az első horvát állam alapításának idejéből származó környékbeli leletek arról tanúskodnak, hogy a területén ekkor már több település is volt. A kereszténység felvétele utáni időből több templom romja maradt fenn. A 11. századtól több nemesi családnak (Tolimirović, Mogorović, Tugomerić, Disislavić családok és mások) voltak itt birtokai, akik felépítették saját váraikat. A települést 1263-ban említik először Kaseg néven abban az egyezségben, melyben IV. Béla magyar király királyi birtokokat cserél el Petar Tolimirović likai ispánnal. A fennmaradó birtokok között említik Kaseget (később Kasezi) is, amely a Lika folyó bal partján a Novčica mellett fekszik. 1527-ben Kaseg is török uralom alá került. A török korban a város előbb elnéptelenedett, majd újratelepült. Török források szerint régi temploma 1574-ben romokban állt. Régi neve valószínűleg feledésbe merült, mert 1604-ben már a mai nevén bukkan fel mint a Novi nahijében fekvő falu. A későbbi város magját két török erőd képezte. Az egyik Senković aga tornya a Novčica átkelőjénél (a mai város legrégibb építménye), a másik Alić aga tornya, melynek kör alaprajzú maradványai a Kulina nevű dűlőben találhatók és a köznyelvben Rajčić-grad néven ismeretes. A török kiűzése 1689 után Gospić Lika közigazgatási, politikai, katonai és kulturális központjává vált. Bővítették a városmagot, nőtt a népesség, 1749-ben felépítették a Nepomuki Szent János kápolnát és 1783-ra felépült az Angyali Üdvözlet templom, a későbbi székesegyház is. 1746-tól Gospić lett a székhelye a likai határőrezrednek és intenzíven épültek meg katonai létesítményei, 1767-ben a dandárparancsnokság, 1768-ban az ezredparancsnok és az ezredorvos háza, 1798-ban az ezredparancsnokság épülete. 1767-ben az udvar által kiküldött katonai bizottság javasolta, hogy a püspökség székhelyét, mely addig Noviban volt Gospićra helyezzék át. Ez a javaslat a plébániatemplom felépítésével 1783-ra valósult meg. A gospići plébánia 1789-ben 950 hívő lelket számlált, akiknek nagyobb részét tisztek és határőrök családjaikkal alkották, de ide tartoztak a környező falvakból az iskolába járó diákok is. A település első iskoláját 1729-ben alapították, 1766-ban létrehozták a német tannyelvű iskolát, majd 1799-ban az alapiskolát, 1823-ban pedig a tiszthelyettes képző intézetet, a leányiskolát. A 19. században új hidak is épültek, 1804-ben a Novčicán, 1845-ben pedig a Bogdanicán. 1858-ban f elépült a városi kórház, 1893-ban kiépült a vízvezeték. 1900-ban a Jasikovac erdőben Európának ezen a részén elsőként teniszpályát létesítettek.[2] 1910-ben 3938 lakosából 3278 horvát és 604 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Gospići járásának székhelye volt. A két háború között Gospić intenzíven fejlődő kisváros. 1920-ban a vasút is elérte a várost, ahova 1921-ben gördült be az első vonat. Fejlődött a kulturális élet is. Megalakult a Matica hrvatska és a Horvát Sokol egyesület helyei szervezete, a Hrvat énekkar, az önkéntes tűzoltóegylet, emellett számos sportegyesület is alakult. 1991-ben 9025 lakosából 5015 horvát (55,56%) és 3243 szerb (35,93%) volt.

1991-ben a független horvát állam kikiáltásával Gospić is hasonló helyzetbe került mint Vukovár, Pakrac, Petrinja és más vegyes lakosságú települések. Sok helyi szerb volt a tagja a független szerb demokrata pártnak, akik felkészültek a város elfoglalására. A város környékén már augusztusban elkezdődtek a horvátok elleni támadások. A Radoslav Čubrilo vajda vezette raduči szerb csoportok 5-én öt lovinaci horvátot hurcoltak el a város irányába, akiknek holttesteit egy hét múlva találták meg. A következő támadások a börtön és a rendőrőrsök ellen irányultak, de mindennaposak voltak a városi polgárok elleni provokációk is. A feszültség akkor fokozódott fel, amikor a JNA egységei békéltető szerepet játszva bevonultak a horvát erők és a szerbek közötti zónába ezzel meggátolva, hogy a horvát rendőrség megvédhesse polgárait. 25-én a Martić-milícia több hónapos kiképzésből visszatért erői hatalmukba kerítették Lički Osikot és megkezdték a horvátok letartóztatását és az első kivégzéseket. Még aznap Gospićon megalakult horvát nemzeti gárda 25. százada, amely alapját képezte a horvát védelmi erőknek. 30-án éjjel érte az első tüzérségi támadás a várost, de az első napokban a rendőrség, a nemzeti gárda és civil önkéntesek sikeresen verték vissza a szerbek támadásait. Szeptember 4-én Mirko Norac vezetésével megalakították a horvát hadsereg 118. dandárját. A leghevesebb támadás szeptember 10-én a Novčica hídja és az Alarovo-domb között érte a várost, amikor a tankok egészen benyomultak a területére. Miután 14-én elesett a perušići laktanya, 18-án elesett a gospići laktanya is. 15-én tüzérségi találat következtében kigyulladt a székesegyház is. A károk kijavítása az állandó támadások miatt csak később volt lehetséges. Az elfoglalt területeken a szerbek folytatták a horvát polgári lakosság lemészárlását. Kivégzések voltak Lovinacon, Perušicka Kosán, Široka Kulán, Urijén, Lički Osikon és több más helyen is. A harcok továbbra sem hagytak alább. A bosszú jegyében október 16-án a horvát erők sikeres akciót folytattak a szerbek lakta Divoselo ellen, válaszul a szerbek október 19-én tíz órán át szünet nélkül ágyúzták a várost. A heves ágyúzás következtében a városban húsz helyen tombolt tűzvész. Hozzávetőleges becslések szerint a városra ezen időszak alatt több mint ezer tüzérségi lövedék és aknagránát hullott. 1992. november 1-jén megtörtént a horvát erők átszervezése és megalakult a 6. dandár. Az első nagyobb felszabadító akciót a 9. dandárral közösen 1993 januárjában az ortodoxok Maslenica ünnepén intézték a szerbek ellen elpusztítva számos ellenséges harci eszközt és a Tulo-szirteknél több magaslatot elfoglalva. Később a 118. dandár vette át a területet támadva a szerb állásokat, miközben azok Divoselo és Lički Čitluk felől naponta lőtték a várost. Végül 1995. augusztus 4-én hajnalban megindult a horvátok nagy „Vihar” fedőnevű hadművelete, akik már 5-én benyomultak Lički Osik, Bunić, Svračkovo selo, Podlapača, Medak és még több más településre. Az Una folyónál találkoztak a keletről előrenyomuló boszniai erőkkel, bekerítve ezzel a szerbeket, akik a szerb polgári lakossággal együtt fejvesztve menekültek a maradék jugoszláv területekre. Az éveken át tartó harcok és ágyúzás következtében Vukovár után Gospić lett a honvédő háború leginkább lerombolt városa, amelyért katonák, rendőrök és civilek százai áldozták életüket.[3] 2000-ben az Alojzie Stepinac téren emlékművet emeltek a honvédő háború katonai és polgári áldozatainak emlékére. 2001-ben a teljes Gospić község 12 980 lakosából 12 050 horvát, 625 szerb volt. 2011-ben a városnak magának 6 575 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.658 1.852 2.429 2.626 3.295 3.275 3.653 3.826 4.204 5.127 6.767 8.046 8.725 9.025 6.088 6.561

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Angyali Üdvözlet székesegyházat 1780 és 1783 között építették. Főoltárán kívül két mellékoltára volt, melyek Szent Ferenc és Szent Hieronimus tiszteletére voltak szentelve. 1991. szeptember 15-én szerb tüzérségi találat következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett. A károk helyreállításához még a háború idején hozzáláttak. 1992 karácsonyára sikerült az épületet befedni. Az újjáépítés 1999-ben Szent Mária Magdolna ünnepére fejeződött be. A templomot 2000. május 25-én a szentatya püspöki székesegyház rangjára emelte. 2007-ben kezdődtek meg a székesegyház teljes tetőszerkezetének újjáépítési munkálatai. 2008 elején a székesegyház alatti püspöki sírbolt kiépítése kezdődött. Három oltára van, oltárképei a 18. és a 19. században készültek. Berendezésének értékesebb részei még a fából faragott Mózes szobor és a barokk prédikálószék. A templom falán elhelyezett emléktábla az 1809. május 21-22-én a franciákkal vívott bilaji csata áldozataink állít emléket. Robert Frangeš Mihanović szobrászművész alkotása.
  • A városközpontban áll Robert Frangeš Mihanović "Marta" című szobra a vízvezeték 1894-es bevezetésének emlékműve.
  • A temetőben áll az 1856-ban épített Szent Mária Magdolna kápolna.
  • A Kaniža utcában álló Nepomuki Szent János kápolna 1749-ben épült.
  • A Lika múzeumot 1958-ban alapították, mai épületében 1965-óta működik. Az épület 1789-ben épült és a katonai közigazgatás idején az ezredparancsnokság székhelye volt. A múzeumban régészeti, numizmatikai, kultúrtörténeti, népművészeti kiállítás és galéria tekinthető meg. A régészeti kiállításhoz lapidárium is tartozik. A kultúrtörténeti részlegen bútor- és fegyvergyűjtemény is található.
  • A tanárképző főiskola épülete 1869-ben épült.
  • A megyeházát 1894-ben építették.
  • A Novčica-patakon egy öreg malom a Murković-malom áll.
  • Miroslav Kraljević horvát festőművész szülőháza
  • A város közvetlen közelében két parkerdő is található, a Jasikovac és Vujnovića domb. Itt alapították a legrégibb horvát teniszklubot a "Gospić 1900"-at.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • NK Gospić '91 labdarúgóklub
  • HMNK Gospić, kispályás labdarúgóklub
  • RK Gospić kézilabdaklub
  • ŽKK Gospić kosárlabdaklub

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város területén három alapiskola működik, ezek a dr. Jure Turić iskola, a dr. Ante Starčević iskola és a ličli osiki iskola.
  • Két középiskolája a Gospići gimnázium és a szakképzőiskola.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gospićon születtek vagy dolgoztak:

  • Jakov Blažević horvát politikus
  • dr.Ante Starčević, horvát politikus, író és publicista, "a haza atyja"
  • Šime Starčević, horvát nyelvész
  • Julije Derossi, horvát író, pedagógus
  • Bude Budisavljević, horvát író
  • Jure Turić, horvát író
  • Lavoslav Vukelić, horvát író
  • Fran Binički, horvát író, pap
  • Miroslav Kraljević, horvát festőművész
  • Nikola Tesla, világhírű szerb származású amerikai fizikus, feltaláló
  • Nikica Valentić, horvát miniszterelnök
  • Cvijeta Grospić, horvát írónő
  • Vale Vouk, szlovén származású horvát botanikus,
  • Ferdinand Kovačević, horvát feltaláló, szakíró
  • Grga Rupčić, horvát író
  • Ivana Brkljačić, horvát ifjúsági világbajnok atléta, kalapácsvető
  • Karlo Brkljačić-Kacan, horvát politikus
  • Petar Došen, horvát származású császári ezredes
  • Mladen Kauzlarić, horvát építész
  • Žarko Susić, horvát sportújságíró, atlétaedző
  • Josip Čorak, horvát Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes birkózó
  • Ante Rukavina, állatorvos, író és hegymászó
  • Milovan Gavazzi, horvát etnográfus
  • Edo Kovačević, horvát festőművész
  • Božena Marcelić, horvát költőnő
  • Nikola Bićanić, horvát politikus, író, újságíró

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. november 26. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  2. Grad Gospić-Povijest (horvát nyelven). www.gospic.hr. (Hozzáférés: 2014. szeptember 25.)
  3. Grad Gospić-Povijest (horvát nyelven). www.gospic.hr. (Hozzáférés: 2014. szeptember 25.)
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gospić témájú médiaállományokat.