Toszkánai borutak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toscana

Toscana [1](kiejtve:Toszkána) Olaszország egyik történelmi nevezetességekben és természeti szépségekben egyaránt gazdag vidéke. Az Appennini-félsziget északnyugati részén elhelyezkedő Toscana az etruszkok ősi központja. Toscana az Appenninnek völgyeiben terül el, ez védi az északi szelek elől. A Tirrén part meleg mediterrán klímát ad neki. A magasabb hegyek, a völgyek, amelyek északnyugatról délkeleti irányba metszik, és a domborzat fokozatos emelkedése számos eltérő mikroklímát alkot. Ez a változatos geológiai és termőföldi szabályozás magyarázza a különböző területeket, miért van olyan sok jó és kitűnő minőségű bora. Emellett a Chianti, Brunello, és a mindenki által jól ismert fajták adnak nyomatékot e táj borkultúrájának.

Nevezetesebb települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána fővárosa és kulturális központja. Az Arno folyó két partján, annak gyönyörű völgyében elterülő város nagyon régi múltra tekint vissza. Hosszú ideig a Medici-család uralta. Számtalan történelmi és művészeti látványosságnak ad otthont. A várost a „reneszánsz bölcsőjeként” is emlegetik. Lakosainak számát 450 000 főre becsülik, emellett még 100 000 ember dolgozik a városban. 1986-ban Európa kulturális fővárosa volt.
A ferde torony Pisában
  • Pisa a Toszkána-tartomány és érsekség székhelye, az egyik legrégebbi olasz város. A tengertől 8 kilométerre fekszik az Arno folyónál, amelyen több hídja is van. Többek között a Ponte di Mezzo, a Ponte alla Fortezza, a Ponte di Solferino, a Ponte di Ferro vagy a vasúti híd. 1881-ben 53957, 1893-ban a becslések szerint 62400, 2005-ben már 90482 lakosa volt. Legfőbb látnivalója a pisai ferde torony.
  • Siena város Olaszországban, Toszkána régióban, a hasonló nevű tartomány székhelye; három összefüggő dombon fekszik, Firenzétől 70 kilométerre. A nagy idegenforgalmat lebonyolító kereskedő- és iskolaváros lakóinak száma 54 498. Európa legnagyszerűbb gótikus városa. Sienát a hagyomány szerint Senus, Romulus unokaöccse alapította.
  • San Gimignano (a világörökség része)

A tornyok városa, amelyet eredeti etruszk városfalak vesznek körül. A 13. századi román stílusú tornyok száma a város fénykorában elérte a 70-et. Ma 13 látható belőlük. A tornyok az egykor egymással szembenálló családok védelmére szolgáltak. Az autóforgalomtól szinte mentes a város, s az az érzésünk mintha a középkorban sétálgatnánk. Zeffirelli itt forgatta a "Napfivér, Holdnővér" cimű filmjét.

  • Monteriggioni

San Giminanotól délkeletre található, szintén dombtetőre épült középkori település, amelyet szük utcák,és aprócska házak jellemeznek. Ma egy rendkívül nyugodt kisváros. A főterén a 12. századi Santa Mária Assunta templom található, s ez a városka legfőbb látnivalója.

  • Arezzo

Legismertebb személyisége Guido aki a szolmizációs hangok feltalálója. Ő itt született. Mint általában az etruszk eredetű városok domboldalra épült. Szintén középkori település. A dóm melletti ligetben találjuk Petrarca szűlőházát. Vele szemben a polgármesteri hivatal várszerű, bástya tornyos épülete áll.

  • Cortona

A városka viszonylag épen maradt, mert időben szövetséget kötött Rómával. Így elkerülte a rómaiak és Etruria közötti háborút. A középkori városka házain épen maradtak a halottkiadó nyílások. Ezeket azután befalazták, hogy a halottak ne tudjanak visszatérni. A hegyek lábánál, a városka mellett sírkamrák állanak.A hegy tetejéről szép kilátás nyílik a szigetekkel tarkított Trasimeno-tóra, ahol ie. 217-ben a karthágói Hannibál döntő győzelmet aratott a rómaiak felett.

  • Orvieto

Ugyancsak régi település, amelyek szintén meredek falu dombok vesznek körül. A város kakacskaringós utcácskái szintén középkori eredetűek. Az etruszk műalkotások és Itália egyik legnagyobb román-gótikus dómjának falai mindig felkeltik a turisták figyelmét. A várost a 19. században épített siklón lehet megközelíteni. A sziklavárost a fennsík lábainál szállodák és lakóházak övezik. A sziklába vágott pincékben , a föld alatti labirintusokban őrzik a környék lankáin termő szőlők híres borait.

A Toszkán borkultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borkészítési módszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A geológiai adottságok és a termőföldek megművelésén kívül, a másik fontos minőségi tényező a borkészítési módszerek művészete. A kiváló készletek és az a többlet odaadás, ami máshol hiányzik a borkészítéshez, teszik a Toszkán borokat vezetővé a világpiacon. Firenze, Pisa és Siena után fedezzük fel Volterrát, Arezzot, Luccat, vagy a Maremma partot. Az etruszk kor [2] a rómaiak előttől, egészen a középkorig , majd a reneszánszig tartott. Sok település e helyek közül fontossá, gazdaggá és függetlenné vált az idők folyamán. Fejlesztették az öröklött szépség érzését, és vonzóvá tették a művészek és építészek számára. Amit ők hagytak nekünk, az a leggazdagabb Kulturális örökség (Olaszország)ban, ennélfogva a világon is. Ilyen adottságok miatt, az olaszországi bortúrák egyúttal bevezetnek a művészetekbe, és a művészi élet megismerésébe is.

Toszkán táj

Firenze és dombjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Firenze központjában egy rövid út során felfedezhetünk 2 kicsi kereskedő házat. A Carmignano borok, ismertek a könnyedségükről és az a későbbi érlelődésükről. A keleti Montalbano dombjain termelik, az etruszk emlékekben gazdag, és közel Leonardo da Vinci városához. A kevésbé kitűnő Chianti Rufina, Firenze keleti részén, rivalizál a Classico minőségével és erejével.

Ismertebb borászatok: Ambra, tenuta di Capezzana. Selvapiana, Bossi-Gondi.

A Chianti Classico területe a a második legnagyobb szőlőtermesztő vidék és bortermelő hely a világon, Bordeaux után. Átér Firenze és Siena között, és az befedi Arno, a Pesa és az Arbia folyók mellékét. A Classicot a Sangviose és a Canalio vörös szőlőjéből készült néhány évvel ezelőttig, valamint a fehér Trebbianoból és Malvasiaból. Most csak vörös bogyókat szedik le, hogy kiválóbb finomságot érjenek el. A 250 elnevezésen és megjelölésen túl eltérő területeket vannak, aminek eredményeképp a borok is különböző stílusúak, keményebbek, vagy inkább nagyon személyesek. A borokat, átlagosan a Chiantis fölé minősítik.

Az északi Chianti Classico, a Greve közösség néhány idősebb termelővel dicsekszik, és a Panzano övezet finomabbal és összetettebbel dicsekszik. Más körzetekben nemrég „született” meg az egyik korai legjobb, az IGT (Supertuscan) Tignanello. Közel Firenzéhez. Ezek a dombok széles választékot adnak az éttermekből és az ízléses hagyományos, paraszt házak szállásaiból.

Ismertebb borászatok: Calcinaia, Cennatoio, Filigare, Fontodi, Isole e Olena, Monsanto.

Délen, a magasabb és meredekebb dombok miatt, kevésbé népesült be. Gazdagabbak erdőkben, és megőrizték a csodálatos kastélyok állapotát Rada, Castellina és Gaiole között. Ez avidék ahol a finomabb minőségű Chianti borokat először határozták meg és különböztették meg a korábbi durvább és egyszerűbb vöröstől. Nem véletlen, hogy itt dolgozták ki és vezették a Chianti előírásait Risasoli báró alapította pincészetben, a Brolio kastélyban, több, mint 2 évszázaddal ezelőtt. A déli Chiantinak kevesebb kistermelője van, a legjobb borok a nagyobb földbirtokról származnak. Amelyek gyakran kisajátítják maguknak a fél falut. Néhány kastély és parasztház átalakult előkelőbb üdülőhellyé, amelyek ideálisak a kikapcsolódni vágyó vendégeknek.

Ismertebb borászatok: Bossi, Castellare, Felsina, Fonterutoli, Montegrossi, Montevertine.

A Vernaccia di San Gimignano borai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vernaccia a legfontosabb fehér bor a sok vörös között. Ansonica mellett és a vermentinos parttól származik. A legváltozatosabb bor, amelyet San Gimignano-ban válogatnak, több mint hét évszázad óta. Még most is féltékeny (titkolózó) termelők vannak a várost határoló fal körül. Majdnem minden híresebb földbirtok San Gimignano tornyánál látható.

Ismertebb borászatok: Cesani, Fontenidoli, Mormoraia, Panizzi, Pietraserena, Vagnoni.

Montepulciano nevezetes borai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi borvidék, hírneve a reneszánszig nyúlik vissza, amikor Montepulciano pompás borai népszerűek lettek a firenzei nemesek közt. A robusztus Prugnolo (Sangiovese) és Canaiolo keverék másik termelője manapság a nemes stílusnak, amelyet többre értékelnek külföldön, mint Olaszországban. Vagyis nem könnyed, inkább erősnek mondható. Lassan korosodó, amelyik talán jobban összeköthető a hagyományos olasz ízléssel és konyhával. Montepulciano csodálatos város a hegycsúcson, csodaszép reneszánsz épületekkel, nagyszerű kilátással, el titkolt ókori ásott pincékkel, idősebb nemes épületekkel a föld alatt, amelyet ízlésünknek megfelelően látogathatunk.

Ismertebb borászatok: Contucci, Cerro, Innocenti, il Macchione, Talosa.

A Brunello di Montalcino fajta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Brunello, mint Rosso fiatalabb bátyja, szigorúan csak a Montalcino közösségének termelt, ahol a szokásos elképzelés az alacsony szeszfokú bor csúcsra emelése. Kiváló minőségű bor keletkezett a késői 19. században, a Biondi Santi családnál. A sötét, testesebb Brunello, keverék nélküli, csak testes Sangiovese, és 4 éves minimum érlelésű idejű. Manapság az egyik legjobbnak ismerik el, a drágább, csúcs minőségű olasz vörös bort. Megdöbbentő a későbbi érlelődés lehetősége, a zamata összetett és kiegyensúlyozott.

Lehetetlen kevés ismert borászatot kiválasztani.

Etruszk part és Maremma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az etruszk part nem csak a boráról ismert. Az egész környék Pisa-tól az északi Grossetoig, továbbá Maremma a déli környék része és szomszédos dombjai is ismertek. Emellett a Cabernet a Sassicaia-n alapul, a másik történelmi Supertuscan, amelyik manapság egy borászati elnevezés, a Sangiovese borainak területe, Bolgherin, Montescudaion, Val di Cornian, Morellinon alapul. Ez az új határa a Tuscanai borkészítés új reneszánszának. A tengerparti területen kíváncsi utazók is előfordulnak. A csodaszép tengerpart, a meleg termálvíz, az elbűvölő etruszk és római vidék. Meleg, száraz klíma, erős, koncentrált vörös borok délies hangulattal. Tökéletesen párosítják a vadhúst a húsételekkel a Maremmai konyhában. A jelenlegi Tuscanai éttermekben egyre inkább keverik a Tirréni tengeri konyhát a Vermetinossal, az alacsonyabb borvidékekről származó borokat, a kissé sős, aromás Ansonica dell’Argentarioval.

Ismertebb borászatok: Mantellassi, Le Pupille, Poggio Gagliardo, Satta, Sorbaiano, Tua Rita.

Pisa és Lucca[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E két várost aranykorukban carrarai márványból készült emlékművekkel gazdagon díszítették. A keresztes vitézek századában, mielőtt Firenze uralkodása el kezdődött volna Toscanában. A pisai flotta keresztes vitézeket és kincseket szállított a Földközi-tengeren keresztül. Kevés, de említésre érdemes borászat van Colline Pisaneban, Colline Lucchesiben és Montecarlo körzetében. Kevéssé ismertek de nagyon elégedettek a látogatók számával. Ez a környék a műértők úti célja, azoké, akik inkább a diszkrét és elegáns területét élvezik eme olasz tartomány borainak.

Ismert borászatok: Badia a Morrona, Ghizzano. Lucca: Buonamico, Greo, La Torre, Teso.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egykori nagyhercegség (22.338 km². Részei voltak: Arezzo, Firenze, Grosseto, Livorno, , Lucca, Massa & Carrara, Pisa és Siena. 1861-ben csatolták Olaszországhoz. Uralkodóit lásd külön.
  2. Közép Európára vonatkoztatva, a korai vaskort nevezték így. A fennmaradt leletek között számos olyan tárgyat találtak, amelyek a fejlett etruszk mű(szaki)ipar termékeinek tekintettek. Lindenschmidt még a bronzkori szerszámokat is etruriai gyártási központokból származtatta. Ma már a korai vaskor tárgyairól bebizonyosodott, (ahol az itáliai hatás bigazolódott) hogy az etruszk kort megelöző emlékekkel állunk szemben. Etruszk korról csak Itáliára vonatkoztatva beszélünk, amely ie. 900-500 közötti időszakra teszünk.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]