Szaharov-díj
A Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettje.
Tartalomjegyzék |
A díj ismertetése [szerkesztés]
A díjat az intolerancia, a fanatizmus és az elnyomás ellen harcoló kivételes személyiségek, csoportok vagy szervezetek nyerhetik el, nemzeti hovatartozástól és a tevékenység helyétől függetlenül.
A szervezet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme; a kisebbségi jogok védelme; a nemzetközi jog tiszteletben tartása; a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése terén elért eredményeket jutalmazza.
A díjat a decemberi plenáris ülésszak során Strasbourgban, ünnepélyes ülés keretében az Európai Parlament elnöke adja át. Az átadás időpontja megegyezik azzal a nappal, amelyen 1948-ban az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát aláírták.
A nyertes oklevelet és 50 000 euró összegű pénzjutalmat kap.
A díjazottak listája [szerkesztés]
- 2012: Nasrin Sotoudeh jogász és Jafar Panahi filmrendező (mindketten: Irán)[1]
- 2011: Aszma Mahfuz (Egyiptom), Ahmed al-Zubair Ahmed al-Szanuszi (Líbia), Razan Zaituneh (Szíria), Ali Farzat (Szíria) és Mohamed Buazizi (posztumusz, Tunézia) – az „arab tavasz” öt kiemelkedő személyisége
- 2010: Guillermo Fariñas (Kuba)
- 2009: Memorial Társaság (Oroszország)
- 2008: Hu Csia (Kína)
- 2007: Szalih Mahmúd Oszman (Szudán)
- 2006: Alekszandar Milinkevics (Belarusz)
- 2005: „Nők fehérben” (Kuba), a Riporterek határok nélkül és Hauwa Ibrahim (Nigéria)
- 2004: A Belarusz Újságírószövetség, elnöke Zsanna Litvina
- 2003: Az ENSZ és főtitkára, Kofi Annan
- 2002: Oswaldo José Payá Sardiñas (Kuba)
- 2001: Izzat Ghazzawi (Palesztina), Nurit Peled-Elhanan (Izrael) et Dom Zacarias Kamwenho (Angola)
- 2000: ¡ Basta Ya ! (Spanyolország)
- 1999: José Alejandro 'Xanana' Gusmão (Kelet-Timor)
- 1998: Ibrahim Rugova (Jugoszlávia)
- 1997: Salima Ghezali (Algéria)
- 1996: Wei Jingsheng (Kína)
- 1995: Líela Zana (Törökország)
- 1994: Taslima Nasreen (Banglades)
- 1993: Oslobodjenje (hírlap, Bosznia-Hercegovina)
- 1992: Las Madres de la Plaza de Mayo (Argentína)
- 1991: Adem Demaçi (Jugoszlávia)
- 1990: Aung San Suu Kyi (Mianmar)
- 1989: Alexander Dubček (Csehszlovákia)
- 1988: Nelson Rolihlahla Mandela (Dél-Afrika) és Anatolij Marcsenko (Ukrajna, Szovjetunió) (posztumusz)
Források [szerkesztés]
- Szaharov-díj a gondolatszabadságért. Európai Parlament, (Hozzáférés: 2010. december 14.)
- Szaharov-díj a gondolatszabadságért. Európai Parlament. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
- A Memorial nyerte a 2009-es Szaharov-díjat. Európai Parlament. (Hozzáférés: 2009. november 6.)
- ↑ Szaharov-díj emberi jogi műhelyfoglalkozás. Európa Pont, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
