Starigrad-Paklenica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. május 18., 22:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)
Starigrad-Paklenica
A kikötő
A kikötő
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségStarigrad
Jogállásközség
PolgármesterKrste Ramić (HDZ)
Irányítószám23 244
Körzethívószám+385 023
Népesség
Teljes népesség1697 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Terület658 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 17′ 43″, k. h. 15° 26′ 17″Koordináták: é. sz. 44° 17′ 43″, k. h. 15° 26′ 17″
Starigrad-Paklenica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Starigrad-Paklenica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Starigrad-Paklenica (olaszul Cittavecchia) falu és község (járás) Horvátországban, Zára megyében. Lakosainak száma kb. 1800 fő, nagy részük halászattal, mezőgazdasággal és a turizmussal foglalkozik.

A község (járás) települései

A „Starigrad” nevű községhez (járáshoz) három falu tartozik:

Starigrad-Paklenica, Seline és Tribanj (utóbbi Šibuljina, Kruščica és Mandalina településrészekkel).

Fekvése

A Velebit hegység lábánál fekszik, Zára megye északkeleti részén, az Adriai-tenger egyik öble partján. A település a Paklenica Nemzeti Parktól nem messze található. A Velebit-csatornánál egy kisebb kikötő található, mely a „Jugo” és a „Bura” szelektől védett, így kisebb hajók számára kitűnő kikötő.

Története

Starigrad és környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, a mezolitikum idejéből számos kerámialelet került elő. A falu régi alapokra épült, korábban itt állt a római Municipium Argyruntum. Ez a név ókori iratokban is felbukkan, és ebből az időszakból értékes kulturális emlékek maradtak fenn, melyek a zárai régészeti múzeumban láthatók. A középkorból számos épület és templom maradt fenn.

Látnivalók

  • A „Vecka kula” megfigyelőtorony Starigrad legszebb strandján, egy szirten áll. Azt mondják, hogy a tornyot a török elleni harcokban használták, egy másik monda szerint egy királyi udvarház tornya lehetett.
  • Mirilla-„temetők”. A Mirilla szó egy római katolikus, hegyi népcsoporttól származik, akik fenn a Karsztban, nehezen megközelíthető helyeken éltek. Sírhelyeiket jellegzetes kövekkel jelölték meg. A Mirillák egy kb. kétórás gyalogtúrával látogathatók.
  • A Szent György temetőkápolna romos állapotban van, de az épület összes homlokzata teljes magasságban áll. Az épület egyhajós, meglehetősen széles téglalap alakú alaprajzzal épült, négyszögletes apszissal, amelyet szokatlan, csúcsos boltozattal boltoztak be. A homlokzat közepén egy ajtó van, hatalmas ajtófélfákkal, tőlük jobbra pedig egy ókori külsővel díszített ablak látható. A kápolna valószínűleg 11. századi és a preromán stílusú épületek közé tartozik.[2]

Képek

Külső hivatkozások

Jegyzetek