Magyar Szocialista Párt

Magyar Szocialista Párt
Adatok
Elnök	Mesterházy Attila
Elnökhelyettes	Balogh András
Alelnök	Kovács László Szabadkai Tamás
Frakcióvezető	Mesterházy Attila
Alapítva	1989. október 9.
Elődpárt	MSZMP
Székház	1066 Budapest, Jókai u. 6.
Ifjúsági tagozat	Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom
Ideológia	szociáldemokrácia (vitatott)
Politikai elhelyezkedés	balközép
Parlamenti jelenlét	1990 óta
Nemzetközi szövetségek	Szocialista Internacionálé
EP-frakció	Európai Szocialisták Pártja (PES)
Hivatalos színei	vörös, zöld
Magyarország politikai élete
Weboldala

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi, magát szocialistának, szociáldemokratának valló párt, 1990 óta jelen van az Országgyűlésben. A párt 1989-ben alakult az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utolsó kongresszusán, annak jogutódjaként. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között Magyarország kormányzó pártja volt. A 2010-es választás óta ellenzékben politizál.

Története

1989. október 7-én alakult jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében addig szereplő „Munkás” szó elhagyásáról is. Az 1990. évi első szabad választások óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja.

Az 1990-es szabad választások eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott a Szabad Demokraták Szövetségével, véleményük szerint szociáldemokrata-szociálliberális politikát megvalósítva. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozta az országot az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc távozása után nyílt külső támogatásával.

A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak és az Európai Szocialisták Pártjának, ezek vezető testületeiben is képviselteti magát. Így például az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének vezetője 2004 óta Gurmai Zita, a Szocialista Internacionálé 2008-ban Athénben tartott kongresszusán pedig Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-elnököt és miniszterelnököt alelnökké választották. Együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. A párt egyik alapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány birtokolja a Népszabadság Zrt. részvényeinek 26,5%-át, és más sajtótermékekben is rendelkezik tulajdonnal.

A 2006-os választásokra az MSZP külön kampánydalt íratott, melyet Berkes Gábor és Geszti Péter szereztek. A szám minden választási gyűlés, találkozó, illetve kampányfellépés végén felcsendült, azóta ritkábban, de még mindig használatban van. A 2010-es választásokra elkészült a dalnak egy nem hivatalos módosított változata, mely az MSZP népszerűtlen kormányzását mérsékelt önktitikával illeti, egyúttal felhívja a figyelmet a párt szerintük nyugodt stílusára.

A 2010-es választásokon a párt 59 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben ismét ellenzékbe szorult a képviselői helyek több mint kétharmadát megszerző Fidesz-KDNP szövetséggel szemben. 2010 októberében Szili Katalin megalapította saját pártját Szociális Unió néven, emiatt távozott az MSZP-ből és annak parlamenti frakciójából is, így ez utóbbi létszáma 58 főre csökkent.

A párt szervezeti felépítésének jellemzője, hogy a nagy önállósággal rendelkező helyi szervezetek és területi szövetségek mellett az egymástól kissé eltérő, de a párt arculatába beleillő politikai irányzatokat képviselő platformok és szakmai vagy élethelyzetbeli közösségeket alkotó tagozatok is működnek.

Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és a frakcióból is és saját pártot alapított Szociális Unió néven. Parlamenti mandátumát (amit az MSZP egyik megyei listáján szerzett) azonban nem adta vissza, így az Országházban hivatalosan független képviselőként politizál tovább.

2011. október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártból és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával (amit egyébként pontosan ennek reményében alapítottak). Az országgyűlésben Gyurcsányhoz még kilenc szocialista képviselő csatlakozott, amivel önálló frakciót is alapítottak. Az MSZP képviselőinek száma a választások utáni 59-ről ezzel 48 főre csökkent, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció maradt.

Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek). Az MSZP 1990-től 1994-ig ellenzéki középpártként működött, 1998-tól 2002-ig a legtöbb képviselővel rendelkező ellenzéki párt volt és 2010 óta ismét ezt a szerepet tölti be. Mesterházy Attila a hetedik elnökként vezeti a pártot 2010-től.

A párt elnökei

Horn Gyula, 1990 és 1998 között vezette a pártot, közben 1994 és 1998 között miniszterelnök is volt

Név	hivatal kezdete	hivatal vége
A Magyar Szocialista Párt elnökei
Nyers Rezső	1989. október 9.	1990. május 27.
Horn Gyula	1990. május 27.	1998. szeptember 5.
Kovács László	1998. szeptember 5.	2004. október 16.
Hiller István	2004. október 16.	2007. február 24.
Gyurcsány Ferenc	2007. február 24.	2009. április 5.
Lendvai Ildikó	2009. április 5.	2010. július 10.
Mesterházy Attila	2010. július 10.	Hivatalban

Választási eredmények

Országgyűlési választások

Választások	Szavazatok száma (I. forduló)	Szavazatok aránya (I. forduló)	Szavazatok száma (II. forduló)	Szavazatok aránya (II. forduló)	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
1990-es	534 898	10,89%	216 496	6,35%	33	8,55%	ellenzék
1994-es	1 781 867	32,99%	1 935 719	45,16%	209	54,15%	kormánypárt
1998-as	1 445 909	32,25%	192 640	39,84%	134	34,72%	ellenzék
2002-es	2 361 997	42,05%	2 011 820	45,77%	178	46,11%	kormánypárt
2006-os	2 336 705	43,21%	1 510 358	46,63%	190	49,22%	kormánypárt
2010-es	990 428	19,30%	326 323	28,32%	59	15,28%	ellenzék

Megjegyzések:

• A szavazatoknál a pártlistára leadott eredmények szerepelnek
• Az SZDSZ-szel közösen alkotott koalícióban kormányzott 1994-1998 és 2002-2008 között.
• Lásd még: A magyar választási rendszer
• Forrás: vokscentrum.hu

Európai parlamenti választás

Az MSZP plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón

Választások	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Európai parlamenti csoport	Európai parlamenti alcsoport
2004-es	1 054 921	34,30%	9	Európai Szocialisták Pártja (PES)	Európai Szocialisták Pártja (PES)
2009-es	503 140	17,37%	4	Európai Szocialisták Pártja (PES)	Európai Szocialisták Pártja (PES)

Országos platformok

A párt alapszabálya szerint „a platform a párt egyes tagjainak politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportja”. Országos platform az, amelyhez legalább 300 olyan párttag csatlakozott, aki nem tagja más platformnak, továbbá amelynek az MSZP Választmánya megadta az országos minősítést.

Hiller István volt pártelnök, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke

Az MSZP-n belül hat országos platform működik azt követően, hogy a Demokratikus Koalíció platform 2011. október 22-én mindössze egy évnyi működés után kivált és az év elején szerveződött Demokrata Párttal közös párttá vált Demokratikus Koalíció néven.

Név	Vezető	Honlap
Baloldali Tömörülés Platform	Kiss Péter	[1]
Ésszerűség és Felelősség Platform	Kertész Krisztián	[2] [3]
Harmadik Hullám Platform	Elnökhelyettes: Cservék Ágnes	[4]
Népi Platform	Fekete Zoltán	[5]
Szocialista Platform	Baja Ferenc	[6]
Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform (rövid nevén: Szociáldemokrata Társulás)	Hiller István	[7]

Tagozatok

Az MSZP országos központja Budapesten, a Jókai utcában

A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására. Tagozat helyi, területi vagy országos jelleggel működhet, az országos tagozat elismeréséről a választmány dönt”. Az országos tagozatok a következők:

Agrár- és Vidékpolitikai Tagozat Biztonságpolitikai Tagozat Cigánytagozat Dolgozói-Tulajdonosi Tagozat Egészségügyi Tagozat Emberjogi és Gyermektagozat Európa-politikai Tagozat Felsőoktatási Tagozat Infrastruktúra Innovációs és Informatikai Tagozat Környezetvédelmi Tagozat Közgazdasági Tagozat Kül- és Nemzetpolitikai Tagozat

Munkás és Érdekképviseleti Tagozat Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Tagozat Művelődési Tagozat Művésztagozat Nemzeti Fejlesztési Tagozat Nőtagozat Nyugdíjas Tagozat Pedagógus Tagozat Sajtótagozat Sporttagozat Tudományos Tagozat Vállalkozásfejlesztési Tagozat Vallásos Tagozat

Lásd még

• Az MSZP Wikipédiában szereplő tagjainak listája
• Magyar Szocialista Munkáspárt

Külső hivatkozások

• Politikatörténeti Intézet: Az MSZP története
• Az MSZP Facebook oldala: Az MSZP Facebook oldala