Ketel (település)
Ketel (Chețiu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Kékes |
Rang | falu |
Községközpont | Kékes |
Irányítószám | 427049 |
SIRUTA-kód | 33060 |
Népesség | |
Népesség | 294 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 337 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 51″, k. h. 24° 11′ 59″47.030836°N 24.199713°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 51″, k. h. 24° 11′ 59″47.030836°N 24.199713°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ketel (románul Chețiu) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szamosújvártól keletre, Bödön és Magyarborzás és Apanagyfalu közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Ketel nevét 1305-ben említette először oklevél p. Katel néven, mint Apafi birtokot. A Becsegergely nemzetséghez tartozó Apa fiainak osztozásakor 1305-ben a falu Jakabnak jutott. 1330-ban Apa fia Jakab fia Jakab (Apa unokája) itteni részét egy Elefánti Dezsővel szembeni perben Jakabnak ítélték. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 8 dénár pápai tizedet fizetett.
1587-ben Borzás, Ketelly, 1773-ban Kettyü, 1750-ben Ketyu, 1760-ban Kéthely, 1808-ban Ketely, 1913-ban Ketel neveken említették.
1646-ban Ketely I. Rákóczi György birtoka volt..
1910-ben 323 lakosából 300 román, 14 magyar, 9 német volt. Ebből 199 görögkatolikus, 9 református, 9 izraelita, 5 római katolikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.