François Christophe Kellermann
| François Christophe Kellermann | |
 |
|
| François Christophe Kellermann | |
| Nemzetisége |  francia |
| Fegyvernem | lovasság, gyalogság |
| Rendfokozata | tábornok a francia császárság marsallja |
| Egysége | Grande Armée |
| Csatái | hétéves háború, Valmy, Hanau, Metz |
| Kitüntetései | becsületrend, Szent Lajos-rend lovagja, Szent Lélek-rend, Valmy hercege, Franciaország pairje |
| Civilben | A szenátus elnöke |
François Christophe Kellermann vagy de Kellermann, Valmy első hercege (Wolfbuchweiler an der Tauber (Elzász) 1735. május 28. - Párizs, 1820. szeptember 23.); francia katonatiszt, a napóleoni háborúk hadvezére, Franciaország marsallja, Valmy hercege.
Élete és pályafutása [szerkesztés]
1788-ban tábornok lett. A forradalom kitörése után 1792-ben Luckner helyére, a Mosel mellett álló hadsereg parancsnokává nevezték ki. A poroszok elől az argonni-erődig vonult vissza, ahol szeptember 19-én Dumouriez hadtestével egyesült. Szeptember 20-án a híres valmy ágyúzással feltartóztatta és visszavonulásra kényszerítette a poroszokat. Ezért tüntette ki őt Bonaparte Napóleon később, 1804-ben, már császárként a Valmy hercege címmel. A hadjárat befejezése után Custine parancsnoksága alatt vezette Lyon ostromát, s mivel Custine erélytelenséggel vádolta, 1793-ban fogságba került. Robespierre bukása után kiszabadult, és az alpesi hadsereg vezérletét bízták rá, de kevés alkalma nyílt arra, hogy kitüntesse magát. 1797-ben megszervezte a csendőrséget. 1801-ben a becsületrend tisztje, 1803-ban pedig elnöke lett. 1806-ban a Felső-Rajnánál megszervezte a nemzetőrséget, 1809-ben pedig az Elba mellett állomásozó megfigyelő hadtest élén állt. 1813-ban a Hanau mellett vívott ütközet után a Metznél egyesített pótcsapatok parancsnoka lett. 1814-ben a Bourbonokhoz csatlakozott és ennek fejében XVIII. Lajos kinevezte a metzi hadtest hadbiztosává, s a Lajos-rend nagykeresztjével és a pair méltósággal tüntette ki. Méltóságait, mivel a száz nap alatt is hű maradt a Bourbon-dinasztiához, a restauráció után is megtarthatta. Szívét kívánsága szerint a valmy csatatéren felállított emlékmű alá temették el. 1892-ben szobrot emelt tiszteletére a Francia Köztársaság ezen a csatatéren.
Források [szerkesztés]
- LIGNY – QUATRE BRAS – WATERLOO (1815. június 16-18.)
- Napóleon marsalljai (francia nyelven)
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
