André Masséna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

André Masséna

Masséna francia marsall, Rivoli és Esseling hercege
Beceneve	l'Enfant Chéri de la Victoire (A győzelem kedves gyermeke) (később, mivel nem támogatta Napóleont a száz nap alatt: Enfant Pourri de la Victoire (A győzelem rothadt gyermeke)
Nemzetisége	francia
Rendfokozata	tábornok, a francia császárság marsallja
Csatái	forradalmi háborúk napóleoni háborúk
Kitüntetései	A francia becsületrend nagy sas érdemrendje, Franciaország pairje

André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.

[szerkesztés] Élete és pályafutása

A francia szolgálatban álló itáliai királyi ezredbe 1775-ben vonult be. A francia forradalom kitörésekor, 1789-ben Antibes-ben szolgált őrmesteri rangban. Rövid idő alatt az itáliai forradalmi kormány hadseregének kapitánya lett Nizzában, majd 1793. decemberében hadosztályparancsnokká nevezik ki.

Az Habsburg Birodalom ellen vívott itáliai harcokban , a nehéz terepen végrehajtott hadműveletekben kitűnt katonai tehetségével. Az 1796-1797-es itáliai hadjáratban Bonaparte Napóleon tábornok legmegbízhatóbb tisztje volt, 1797. január 14-én megnyerte a rivoli csatát, ami hozzájárult a mantovai hadjárat sikeres befejezéséhez. Miután a franciák 1798. februárjában elfoglalták Rómát, Massénát a francia haderő helyettes parancsnokaként küldték oda. Azonban megérkezése után egy héttel csapatai fellázadtak és visszahívását követelték. 1799 márciusában őt nevezik ki a Svájcban állomásozó francia haderő parancsnokának. 1799. szeptember 25-én a második zürichi csatában egy nagyobb orosz hadsereget győzött le, majd megakadályozta, hogy egy másik orosz hadsereg előrenyomuljon Itália irányába. Ezekkel a győzelmekkel megmentette Franciaországot az azonnali támadás veszélyétől.

Röviddel Napóleon hatalomátvétele után, Massénát Itáliába küldték, és a súlyosan demoralizált itáliai hadsereg parancsnoka lett. Helyreállította a csapatok harci szellemét és 1800. április 21-étől június 4-éig feltartotta a Genovát ostromló osztrák csapatokat. Napóleon számára így lehetővé vált, hogy az osztrákok mögé kerülve, 1800. június 14-én megnyerje a marengói csatát, és kényszerítse az osztrákokat Észak-Itália nagy részének a kiürítésére.

Bár 1804-ben marsallá léptették elő, Masséna mégsem becsülte nagyra Napóleon császári kormányzását. 1806-ban visszafoglalta Calabriát a britektől. 1808-ban Napóleon Rivoli hercegévé nevezte ki. Az osztrákok ellen vívott két fontos ütközetben, 1809. május 21.-22-én Bécs közelében az asperni csatában és július 5.-6-án wagrami csatában, hősies magatartást tanúsított, ezért Napóleon 1810 januárjában Essling hercege címmel tüntette ki. Három hónappal később Portugáliában harcoló francia erők főparancsnokává nevezték ki. A britek parancsnoka, Arthur Wellesley, Wellington hercege 1810. szeptember 27-én a portugáliai Buçaco mellett, majd a spanyolországi Fuentes de Onorónál 1811. május 5-én legyőzte a franciákat. Massénát ezután felmentették parancsnoki beosztása alól. 1815-ben Párizsban volt, de nem vett részt Napóleon száz napos küzdelmében, sőt támogatta XVIII. Lajos király uralmának helyreállítását.