Rivoli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Rivoli
CastelloRivoli.JPG
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Piemont
Megye Torino (TO)
Polgármester Franco Giusto Dessì
Irányítószám 10098
Körzethívószám 011
Népesség
Teljes népesség 48 913 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 1731 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 390 m
Terület 29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rivoli  (Olaszország)
Rivoli
Rivoli
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 04′, k. h. 7° 31′Koordináták: é. sz. 45° 04′, k. h. 7° 31′
A Rivoli weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rivoli témájú médiaállományokat.
A Savoyai- család rezidenciái
Világörökség
Castellorivoli4.jpg
A kastély
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok C (I) (II) (IV) (V)
Felvétel éve 1997
Elhelyezkedése
Rivoli  (Olaszország)
Rivoli
Rivoli
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 04′, k. h. 7° 31′

Rivoli (piemonti nyelven Rìvole) lakosai száma (49.818) alapján Torinó megye harmadik, és Piemont régió hetedik legnagyobb települése.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torinótól nyugatra, az Alpok, a Pó-síkság között helyezkedik el és a környék egyik legnagyobb idegenforgalmi központja.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe már a neolitikum idején lakott volt, később egy kelta-ligúr népcsoport, a taurinok foglalták el, és ez idő alatt alakultak ki a városiasodás kezdetleges formái.

A Római Birodalom hatalmának gyengülésekor Rivoli kereskedelmi jelentőségét felváltotta katonai stratégiai fontossága. 312-ben Constantinus és Maxentius csapatai között zajlott ütközet a területen. Az ókorban és a középkor közötti átmeneti időszakban megfigyelhető a limes védelmi rendszerének megerősítése és a mezőgazdasági tevékenység egyre inkább háttérbe szorulása.

A Novalesai Apátság alapítása (726) után Nagy Károly frankjai ellenőrzése alá kerülnek a grófok és márkik. 996-ban III. Ottó német-római császár Amizone püspöknek ítélte Rivolit.

A modern Rivoli politikai és szociális struktúrájának kialakulása a Savoya-családhoz köthető, akik 1247-ben foglalták el a Rivoli kastélyt. A 1415. században a városközpontot falakkal vették körül.

1713-ban az utrechti szerződéssel II. Viktor Amadé lett Szicília (később Szardínia) uralkodója és a területen megjelentek az új abszolutista állam központosításának jelei: út épült, amely Rivolit a fővárossal kötötte össze, valamint elkészültek egy új, impozáns kastély tervei.

1835-ben rendszeres összeköttetés született Torino és Rivoli között omnibusszal és vasúton. A 19. század első felének ipari fejlődése következtében a város gyors növekedésnek indult, és egyre több migráns érkezett más olasz régiókból.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rivoli kastélyt, ami a mai napig befejezetlen, Filippo Juvarra tervezte, 1984 óta a Kortárs Művészeti Múzeumnak, és egy könyvtárnak ad otthont. A kastély a Rivoli-dombon helyezkedik el,ahonnan nagyszerű panoráma nyílik Torinóra.

La casa del Conte Verde (a Zöld Gróf háza) Rivoli belvárosának legrégebbi részén található, és a 14. században épült. Gótikus stílusa keveredik a piemonti építészet és a reneszánsz stílusjegyeivel.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közismert édességei a Torta Ripulae és a Baci di Rivoli.

Rivolihoz kapcsolódó személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rivoli című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Castello di Rivoli című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]