Catherine-Dominique de Pérignon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Catherine-Dominique de Pérignon
Marechal-perignon.jpg
Született 1754
Grenade-sur-Garonne
Meghalt 1818
Párizs
Nemzetisége Flag of France.svg francia
Rendfokozata Aigle Empire.svgtábornok
a francia császárság marsallja
Csatái napóleoni háborúk
Kitüntetései Grenade-sur-Garonne márkija, Francia Becsületrend, Szent Lajos rend

Catherine-Dominique de Pérignon (1754. május 31.1818. december 25.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Élete és pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grenade-sur-Garonne-ban született kisnemesi családban, Haute-Garonne megyében. Miután kinevezték az Aquitánia-i gránátos ezredbe, nyugalomba vonult a saját birtokára. Perignon üdvözölte a francia forradalmat, és bekerült a törvényhozásba (1791), ahol ott ült a jobb oldalon, de hamarosan lemondott és katonai pályára lépett francia forradalmi háborúkban.

A forradalmi háborúk idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keleti-Pireneusokban harcolt 1793-1795 között, vereséget mértek a spanyol csapatokra az Escola-i csatában Dugommier hadosztálytábornok parancsnoksága alatt ( ő később meghalt Fekete-hegyi harcokban). Nehéz ostrom után sikerült elfoglalni Rosest. A 1796-ban választották Haute-Garonne képviselőjeként az Ötszázak Tanácsába , és a Direktórium nagykövete lett Spanyolországban, megkötötte a San Ildefonso-i szerződést Nagy-Britannia ellen.

Részt vett egy kétes csempészakcióban és veszélybe keverte egy fiatal royalista kémnő . 1798-ban visszahívták a Liguriai hadseregbe. Megsebesült, és fogságba esett a második koalíciós háborúkban a novi csatában,1800-ban tért vissza Franciaországba.

A napóleoni háborúk idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napóleon támogatta előmenetelét, először szenátor (1801), majd marsall (1804), majd a Francia Birodalom grófja lett , 1805-ben megkapta a becsületrendet. 1806. szeptember 18 - 1808. július 23. között a Pármai Hercegség kormányzó tábornoka.

Később átkerült a Nápolyi Királyságba, frissen kinevezett nemes lett egy közeli ismerős királyi párnál (Joachim Murat királynál és Caroline Bonaparténél).

1814-ben tért vissza Franciaországba és csatlakozott Bourbonokhoz, XVIII. Lajoshoz, ő is Michel Ney halálbüntetésére szavazott. Ő emelte Grenade-sur-Garonne márkija címre, Franciaország pairje lett és elnyerte a Szent Lajos rendet.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1786-ban kötött házasságot Helene de Grenier-rel (17641816)

Gyermekei:

  • Germaine-Agnes (1787 – 1844)
  • Melanie (1788 – 1858)
  • Jean-Baptiste (1789 – 1807)
  • Justine (születése után rövid idő után meghalt)
  • Elisabeth (születése után rövid idő után meghalt)
  • Henri (1793 – 1841)
  • Adele (születése után rövid idő után meghalt)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Catherine-Dominique de Pérignon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]