Ferenc József-rend
| Ferenc József-rend | |||
| |||
| Adományozza Habsburg Birodalom, majd Osztrák–Magyar Monarchia | |||
| Típus | többfokozatú kitüntetés | ||
| Indoklás | Katonai és polgári érdemekért | ||
| Statisztikák | |||
| Alapítás dátuma | 1849. december 2. | ||
| Viselési sorrend | |||
| Magasabb rangú kitüntetés | Signum Laudis | ||
| Alacsonyabb rangú kitüntetés | Vitézségi Érem | ||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József-rend témájú médiaállományokat. | |||
.jpg)
A Ferenc József-rendet Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. A kitüntetés alapításának dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykereszt, középkereszt és lovagkereszt. A rend nagymestere az uralkodó volt.
A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre.
Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselték. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordtak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák voltak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból álltak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható.
2017-ben Sándor von Habsburg-Lothringen újraalapította a rendet.
Osztályai
A Ferenc József-rendet eredetileg három osztállyal alapították, amit háromszor kibővítettek. Először 1851-ben, másodszor 1869-ben és legvégül 1901-ben.
| Ribbon bars | ||||
|---|---|---|---|---|
 |
 |
 |
 |
 |
A rend tagjai
_nagykeresked%C5%91.jpg)
.jpg)
Nagykeresztesek
- Benicei és micsinyi Beniczky Ferenc (1833–1905) miniszter
- Velencei Hauszmann Alajos (1847–1926) műépítész
- Ivándai Karátson Lajos (1853–1932), honvédelmi llamtitkár, v.b.t.t., országgyűlési képviselő
- Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza (1849–1924)[1]
Középkeresztesek (Parancsnokok)
- Nemescsói Asboth Emil (1854–1935), a Ganz és Társa-Danubius Rt. vezérigazgatója.
- Emich Gusztáv (1843–1911), magyar királyi asztalnok, magyar királyi udvari tanácsos, zoológus
- Szepes-szombati Genersich Antal (1842–1918), orvos és egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
- Liszt Ferenc (1811–1886)
- Konkoly-Thege Miklós (1842–1916), a középkereszt csillaggal fokozat tulajdonosa
- Nagymányai Koller Sándor (1853–1919), Veszprém vármegye alispánja[2]
Tisztikeresztek
- Gobbi Alajos (1842-1932) zeneművész[3]
- Mocsáry Sándor (1841–1915) magyar zoológus, entomológus, az MTA levelező tagja
- Molnár Ferenc (1878–1952)[4] író
- Zerkovitz Emil (1870–1923)
Lovagok
- Baiersdorf Adolf (1826–1890) Temes vármegyei földbirtokos és nagyiparos.
- Primor szentkatolnai primor Bakk Endre (szentkatolnai Bakk Endre) (Szentkatolna, Háromszék vármegye, 1841. október 11. – 1906. március 23.)
- Bánvárth Sándor (1876–1930) a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója
- Bárdossy Péter (1969–) történész-levéltáros, családtörténeti kutató
- Dr. Berger János (1843–1907) Szilágy vármegy főorvosa.[5]
- Kis-alacskai Bukovics Gyula (1841–1914) építész[6]
- Bund Károly (1869–1931)
- Pau Casals (1876–1973)[7]
- Wahlborni Czikann Ottmár (1865–1916) a Kassa-Oderbergi vasúti felügyelő és állomásfőnök.
- Csergő Károly[8] (1879–1969) Csongrád vármegye alispánja
- Csősz Mihály Imre (1838–1916) teológus, piarista tanár.
- Dumtsa Jenő (1838–1917) szentendrei főbíró, polgármester.[9]
- Dvorák Hubert (1861–1927)
- Erkel Ferenc (1810–1893)[10]
- Füvessy Imre (1857–1932)
- Góth Imre (1893–1982) festőművész, a 46. gyalogezred hőseként[11]
- Gottermayer Nándor (1852–1924) könyvkötő[12]
- Haeffner Artúr (1862–1922) a Kassa-Oderbergi vasút, majd a BHÉV igazgatója.
- Havel Lipót (1847–1933) építész
- Ómoravicai Heinrich Nepomuk János (1818–1888) orvosdoktor, fürdő-tulajdonos[13]
- Pósfai Horváth János (1839–1923) a MÁV-gépgyár igazgatóhelyettese[14]
- Hültl Dezső (1870–1946)
- Inczédy Dénes Ágoston OCist, a ciszterci rend pécsi főgimnáziumának igazgatója (1895–1900)
- Kain Albert (Nagykálló, 1858. december 26. – Budapest, 1909. december 16.) vasútépítő mérnök
- Kallina Károly (1833–1910) m. királyi főerdőmester, Magyar Erdészeti Országos Egyesület és az Országos Vadászati Védegylet alapítója
- Kelenföldi Kelemffy Károly (1835–1907?) mérnök, tüzértiszt, Pécs három vasútjának első igazgatója, Pécsi Iparkamara első elnöke, MÁV első elnökjelöltje (Baross Gábor halálával megszűnt a jelöltsége)
- Kéry Imre (1798–1887) orvos, Arad vármegye főorvosa, az MTA tagja
- Kordina Zsigmond (1848–1894)
- Balatony Kormos Béla belügyminiszteri titkár[15]
- Szántói Kőrösy József (1844–1906) statisztikus, az MTA tagja
- Dr. szemlőhegyi Kresz Géza (1846–1901) orvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület megalapítója és első igazgató főorvosa
- Felsőkubini Meskó Pál (1857–1930), mezőgazdász, a Hangya Fogyasztási Szövetkezet ügyvezető igazgatója
- Lenz János Nepomuk (1843–1913) budapesti nagykereskedő, a Lenz testvérek cég társtulajdonosa, a nagypolgári Lenz család sarja[16]
- Leszl Jakab (1871-1933) bankigazgató, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatója
- Marek József (1868–1952) állatorvos, az MTA tagja
- Matuska Alajos (1847–1934) jogász, Budapest alpolgármestere (1897-1906)
- Belecskai Mechwart András (1834–1907), gépészmérnök, a magyarországi villamosipar elindítója
- Madunitzi Mihalik János (1818–1892) vízépítő mérnök
- Újhelyi Náday Ferenc (1840–1909) színművész, rendező
- Pilisi Neÿ Ákos (1881–1967) mérnök, a MÁV és a DSA igazgatója
- Nagy László (1862–?) honvéd őrnagy, tanár.[9]
- Pákei Pákey Lajos (1853–1921)
- Petzval József (1807–1891)
- Póra Ferenc felsőiskolai igazgató (1905-ben kapta meg a lovagkeresztet)
- Rath Mátyás (1829-1913) 48-as honvéd hadnagy, fanagykereskedő Pécsett, az 1888-as pécsi országos kiállítás végrehajtó bizottságának tagja, a pécsi Rath-kert létrehozója, aminek területén az 1907. évi pécsi Országos Kiállítás is megnyitotta kapuit. A kitüntetést 1889-ben kapta.
- Renner Gusztáv (1845–1908) jószágkormányzó, a kisbéri ménesbirtok igazgatója[17]
- Rohrer Ferenc (1844–1908) jószágigazgató, Frigyes főherceg javainak kormányzója[17]
- Sey Lajos (1839–1994) Mohácsi főszolgabíró, Baranya vármegye főjegyzője, a pécsi Takarékpénztár Rt. egykori elnök-igazgatója. A kitüntetést 1886-ban kapta az z évi mohácsi árvíz elleni védelmi munkálatokért.
- Siegmeth Károly (1845–1912)
- Szikszói és debreceni Szikszay Dániel (1810–1884) királyi tanácsos, ügyvéd, uradalmi ügyész, Békés és Csanád vármegyék táblabírája, nagyváradi törvényszéki bíró, alapítványtevő
- fogarasi Tamásy Árpád (1861–1939) táborszernagy, hadtestparancsnok.
- Dr. Temple Rezső (1874–1945), ügyvéd, belügyminisztériumi államtitkár, országgyűlési képviselő, a Gresham-kávéház tulajdonosa.
- Tanay József (1857–1929), nyomdász, a Munkáspénztár és az ÁFOSZ elnöke (1918.03.29-én adományozta neki IV. Károly).[18]
- Tenczer Pál (1836–1905)
- Topits Alajos József (1855–1926) a „Topits József Fia Első Magyar Gőztésztagyár” tulajdonosa, az Országos Ipar Tanács tagja, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága tagja.
- Vass Antal[19][20] (1884. augusztus 19 – 1949. június 24.) református lelkész, a császári és királyi 39. gyalogezred tábori lelkésze.
- Várkonyi Tibor (1971), ügyvéd, családtörténet kutató, író
- Vízvári Gyula (1841–1908)
- Zolnay Károly (1833-1925) a szentesi gimnázium igazgató-tanára[21]
- Rath Mátyás (Pécs, 1829.03.04. – Pécs,1913.01.19) 48-as honvéd hdgy, fanagykereskedő, iparkamarai elnök a pécsi 1888. évi országos kiállítás végrehajtó bizottságának tagja, az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás szervező bizottságának tagja. 1889-ben lett a rend lovagja.
- Várady Ignác (Szeged, 1825. február 1.—Szeged, 1907. december 18.) vízmérnök, a „Percsóra hőse” 1876
Jegyzetek
- ↑ [1]. Budapesti Közlöny 1901 (68). (Hozzáférés: 2020. december 23.) „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán gróf Zichy Géza belső titkos tanácsosnak, a zeneművészet terén szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz József-rendem nagykeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1901. évi márczius hó 17-én. Ferencz József, s. k. Gróf Széchényi Gyula, s. k.”
- ↑ familysearch.org – gyászjelentések – Koller Sándor
- ↑ „Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1916. június 11. (Hozzáférés: 2021. április 18.) „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére Gobbi Alajos királyi tanácsosnak, a Nemzeti Zenede igazgatójának, művészi működése ötvenedik évfordulója alkalmából, a magyar zeneművészet terén szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz József-rendem tisztikeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1916. évi május hó 27-én. Ferencz József s. k. Báró Roszner Ervin s. k.”
- ↑ KárpátiTünde, Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatás – történetéből (1902–2002), Új Forrás
- ↑ familysearch.org – gyászjelentések – dr. Berger János
- ↑ Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében. Ars Hungarica, XXXIV. évf. 1. sz. (2006) 266. o. (pdf)(Hozzáférés: 2016. május 12.)
- ↑ [2][halott link] Molnár Piroska: Pablo Casals művészete és életének magyar vonatkozásai. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, DLA értekezés
- ↑ Labádi Lajos: A legnépszerűbb főtisztviselő – 125 éve született, 35 éve hunyt el dr. Csergő Károly (I.). Szentesi Élet, 2004. szeptember 24.
- ↑ a b Pethő Zsoltné, Németh Erika: Szentendrei Arcképcsarnok II. ISBN 963 7521 75 5 (pdf). pmk.hu. [2017. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
- ↑ Schöpflin Aladár: Erkel Ferenc (magyar nyelven). Magyar Színművészeti Lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
- ↑ Kitüntetések. Délmagyar, VI. évf. 211. sz. (1917. szeptember 12.)
- ↑ „A király elismerése”, Budapesti Napló, 1902. február 24., 3. oldal (Hozzáférés: 2019. május 2.)
- ↑ [3]
- ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928
- ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867–1944 – 1872.10.23.
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/03099/pdf/VU_EPA00030_1913_16.pdf
- ↑ a b [4] Évfordulónaptár 2008, Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár
- ↑ (1929. június 29.) „Tanay József gyászjelentése”.
- ↑ Vass Antal, az ezred tábori lelkésze az I. világháborúban 1. rész. www.39gyalogezred.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
- ↑ Vass Antal, az ezred tábori lelkésze az első világháborúban 2. rész. www.39gyalogezred.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
- ↑ Hírek. Hivatalos Közlöny 1899. aug. 15.; Budapesti Közlöny 1899. aug. 10.; Budapesti Hírlap 1899. augusztus 11.