Ugrás a tartalomhoz

Ferenc József-rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farafince (vitalap | szerkesztései) 2021. április 18., 16:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎A rend tagjai: referencia Zichy Géza, Gobbi Alajos)
Ferenc József-rend
A Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal
A Ferenc József-rend középkeresztje a csillaggal
Adományozza Habsburg Birodalom, majd Osztrák–Magyar Monarchia
Típustöbbfokozatú kitüntetés
IndoklásKatonai és polgári érdemekért
Statisztikák
Alapítás dátuma1849. december 2.
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetésSignum Laudis
Alacsonyabb rangú kitüntetésVitézségi Érem

A Ferenc József-rend Középkeresztje
A Ferenc József-rend Középkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József-rend témájú médiaállományokat.

A Ferenc József-rendet Ferenc József császár és király alapította 1849. december 2-án a kiváló érdemek jutalmazására. A kitüntetés alapításának dátumát azonban utólag 1848. december 2-re, a trónfoglalás napjára módosították. Az 1851. február 6-i pátenssel három osztály alakítottak: nagykereszt, középkereszt és lovagkereszt. A rend nagymestere az uralkodó volt.

A rend adományozása születéstől, vallástól és állástól függetlenül történt, külföldiek és belföldiek egyaránt kaphatták. A rendjel tulajdonosa sem nemességre, sem örökölhető kitüntetésre nem tarthatott igényt, azonban meghívták az udvari ünnepélyekre.

Jelvénye nyolcsarkú, kárminvörös zománcú kereszt, amelynek karjai végükön kikanyarodnak. Előlapján fehér pajzs fekszik, elől „F. J.” monogram, hátlapján „1849”. A kereszt karjai között a fekete zománcos osztrák kétfejű sas látható, jogar és alma nélkül, csőrében zárt aranyláncot tartva, melynek alsó részén a „Viribus unitis” jelmondat áll. A kereszt felett van az aranyból készült osztrák császári korona. A különböző osztályok jelvényei csak nagyságra különböznek. Szalagja egyszínű vörös; a rendjelt a lovagok a gomblyukban, a parancsnokok a nyakukon, a nagykeresztesek jobb vállukon át viselték. Utóbbiak bal mellükön még egy nyolcsugarú gyémántozott ezüst csillagot hordtak, amelyen a rend keresztje fekszik. A gomblyukban viselt miniatűr dekoráció részére külön aranyláncocskák voltak előírva, amelyek a nagykereszteseknél a koronás kétfejű sas, és „F. J.” koronás monogramból, a parancsnokoknál csak a kétfejű koronás sasokból, a lovagoknál arany pajzsocskákból álltak, utóbbiakon felváltva egy korona és „F. J.” monogram látható.

2017-ben Sándor von Habsburg-Lothringen újraalapította a rendet.

Osztályai

A Ferenc József-rendet eredetileg három osztállyal alapították, amit háromszor kibővítettek. Először 1851-ben, másodszor 1869-ben és legvégül 1901-ben.

Ribbon bars
Nagykereszt
Középkereszt a csillaggal(1869)
Középkereszt
Tisztikereszt (1901)
Lovagkereszt

A rend tagjai

Benicei és micsinyei Beniczky Ferenc (18331905) Pest vármegye és Kecskemét város főispánja, országgyűlési képviselő, császári és királyi kamarás
Pósfai Horváth János (18391923), a Magyar királyi államvasutak gépgyára igazgatója, a Ferenc József-rend lovagja
Lenz János Nepomuk (18431913) budapesti nagykereskedő, a Lenz testvérek cég társtulajdonosa, a nagypolgári Lenz család sarja
Konkoly-Thege Miklós (18421916), csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő
Erkel Ferenc (18101893), zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester

Nagykeresztesek

Középkeresztesek (Parancsnokok)

Tisztikeresztek

Lovagok

Jegyzetek

  1. [1]. Budapesti Közlöny 1901 (68). (Hozzáférés: 2020. december 23.) „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán gróf Zichy Géza belső titkos tanácsosnak, a zeneművészet terén szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz József-rendem nagykeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1901. évi márczius hó 17-én. Ferencz József, s. k. Gróf Széchényi Gyula, s. k.” 
  2. familysearch.org – gyászjelentések – Koller Sándor
  3. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1916. június 11. (Hozzáférés: 2021. április 18.) „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére Gobbi Alajos királyi tanácsosnak, a Nemzeti Zenede igazgatójának, művészi működése ötvenedik évfordulója alkalmából, a magyar zeneművészet terén szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz József-rendem tisztikeresztjét adományozom. Kelt Bécsben, 1916. évi május hó 27-én. Ferencz József s. k. Báró Roszner Ervin s. k.” 
  4. KárpátiTünde, Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatás – történetéből (1902–2002), Új Forrás
  5. familysearch.org – gyászjelentések – dr. Berger János
  6. Sisa József: A turai Schossberger-kastély az újabb kutatás tükrében. Ars Hungarica, XXXIV. évf. 1. sz. (2006) 266. o. (pdf)(Hozzáférés: 2016. május 12.)
  7. [2][halott link] Molnár Piroska: Pablo Casals művészete és életének magyar vonatkozásai. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, DLA értekezés
  8. Labádi Lajos: A legnépszerűbb főtisztviselő – 125 éve született, 35 éve hunyt el dr. Csergő Károly (I.). Szentesi Élet, 2004. szeptember 24.
  9. a b Pethő Zsoltné, Németh Erika: Szentendrei Arcképcsarnok II. ISBN 963 7521 75 5 (pdf). pmk.hu. [2017. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  10. Schöpflin Aladár: Erkel Ferenc (magyar nyelven). Magyar Színművészeti Lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  11. Kitüntetések. Délmagyar, VI. évf. 211. sz. (1917. szeptember 12.)
  12. A király elismerése”, Budapesti Napló, 1902. február 24., 3. oldal (Hozzáférés: 2019. május 2.) 
  13. [3]
  14. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928
  15. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867–1944 – 1872.10.23.
  16. http://epa.oszk.hu/00000/00030/03099/pdf/VU_EPA00030_1913_16.pdf
  17. a b [4] Évfordulónaptár 2008, Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár
  18. (1929. június 29.) „Tanay József gyászjelentése”.  
  19. Vass Antal, az ezred tábori lelkésze az I. világháborúban 1. rész. www.39gyalogezred.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  20. Vass Antal, az ezred tábori lelkésze az első világháborúban 2. rész. www.39gyalogezred.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
  21. Hírek. Hivatalos Közlöny 1899. aug. 15.; Budapesti Közlöny 1899. aug. 10.; Budapesti Hírlap 1899. augusztus 11.

Források

Kapcsolódó szócikkek