Elemér (település)
| Elemér (Елемир / Elemir) | |
 | |
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23208 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4690 fő (2002) |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Terület | 72,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 20° 17′ 32″45.438889°N 20.292222°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 20° 17′ 32″45.438889°N 20.292222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elemér témájú médiaállományokat. | |
Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. Korábban két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt.
Fekvése
Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, közigazgatásilag hozzá tartozik.
Története
Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.
1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el, amit többször kifosztottak.
A Kiss-család kastélyát 1936-ban bontották le.[1]
1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.
Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4656 | 4757 | 4886 | 5001 | 4998 | 4724 | 4690[2] | 4690 fő (2002) |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 4158 | 88,65 |
| Cigányok | 181 | 3,85 |
| Magyarok | 93 | 1,98 |
| Jugoszlávok | 54 | 1,15 |
| Horvátok | 24 | 0,51 |
| Macedónok | 11 | 0,23 |
| Szlovének | 7 | 0,14 |
| Albánok | 4 | 0,08 |
| Montenegróiak | 3 | 0,06 |
| Ukránok | 3 | 0,06 |
| Románok | 2 | 0,04 |
| Muzulmánok | 2 | 0,04 |
| Csehek | 1 | 0,02 |
| Szlovákok | 1 | 0,02 |
| Ruszinok | 1 | 0,02 |
| Németek | 1 | 0,02 |
| Bunyevácok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek
- A katolikus templom családi kriptájában helyezték nyugalomra Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú hamvait.
- Itt hunyt el 1862. január 17-én báró Piret de Bihain Lajos altábornagy, császári és királyi kamarás
- Itt hunyt el 1879. július 18-án Balás Frigyes, író.
- Itt született 1921. szeptember 1-jén Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége alapítója.
Galéria
-
A Kiss-kastély -
Tábla a katolikus templom falán, ahol Kiss Ernő hamvai nyugszanak -
A görögkeleti templom -
Elemér környéke 1769-72 között
Jegyzetek
- ↑ http://www.dvorci.info/dvorci/elemir/info.php
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
