Altaj Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Altaj Köztársaság (Алтай Республика)
Altaj Köztársaság címere
Altaj Köztársaság címere
Altaj Köztársaság zászlaja
Altaj Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Gorno-Altajszk
Járás 10
Városi körzet 1
Alapítás 1922. július 1.
Köztársaság vezetője Alekszandr Vasziljevics Berdnyikov
Népesség
Teljes népesség 206 168 fő
Népsűrűség 2,23 fő/km²
Etnikai csoportok oroszok, altajok, kazakok, kumundiak
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 92 600 km²
Elhelyezkedése
Altai Republic in Russia.svg
Altaj Köztársaság (Oroszország)
Altaj Köztársaság
Altaj Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 55′, k. h. 86° 55′Koordináták: é. sz. 50° 55′, k. h. 86° 55′

Az Altaj Köztársaság vagy Altaj-hegyvidék[1] (oroszul Алтай Республика, az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Gorno-Altajszk. 2010-ben népessége 206 168 fő volt. Területe 92 600 km².

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az altájok saját közigazgatási egysége 1922. június 1-jén Ojrat autonóm terület néven jött létre az Altaji kormányzóság egy részéből, székhelye az akkor Ulala nevű Gorno-Altajszk volt. A terület nevét 1932-ben Ojrot autonóm területre váloztatták, székhelye új neve pedig Ojrot-Tura lett. 1948-ban ismét megváltoztatták mind a terület, mind a székhely nevét: az előbbié Altaj-hegyvidéki autonóm terület lett, az utóbbié Gorno-Altajszk, amit tulajdonképpen a terület új nevéből képeztek.

Az egykori Ojrat, Ojrot majd Altaj-hegyvidéki autonóm terület 1925-től az akkor létrehozott Szibériai határterülethez tartozott, ennek felosztása után 1930-tól a Nyugat-szibériai, 1937-től pedig az ennek egy részéből létrejött Altaji határterülethez. 1991-ben a terület neve ismét változott és köztársasági rangot is kapott, attól kezdve neve Altaj Köztársaság és az Oroszországi Föderáció önálló alanya.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiségek 1926[2] 1939[3] 1959[4] 1970[5] 1979[6] 1989[7] 2002[8] 2010[9]
altajok 42 213 (42,4 %) 39 285 (24,2 %) 38 019 (24,2 %) 46 750 (27,8 %) 50 203 (29,2 %) 59 130 (31 %) 68 027 (33,6 %) 69 963 (34,5 %)
oroszok 51 813 (52 %) 114 209 (70,4 %) 109 661 (69,8 %) 110 442 (65,6 %) 108 795 (63,2 %) 115 188 (60,4 %) 116 510 (57,5 %) 114 802 (56,6 %)
kazakok 2 326 (2,3 %) 4 280 (2,6 %) 4 745 (3 %) 7 170 (4,3 %) 8 677 (5 %) 10 692 (5,6 %) 12 108 (6 %) 12 524 (6,2 %)

Az altajok száma a különböző kisebb altaj népcsoportokkal együtt (telengitek, tubalárok, cselkánok, kumundiak, sórok) kerül kimutatásra.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Altaj-hegyvidék területén (a 2010. évi népszámláláskor) egyetlen város található, a főváros, Gorno-Altajszk, a falusi települések száma pedig 245 melyek közül 8 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 28% a városi (vagyis a Gorno-Altajszkban élő) népesség aránya, ez az érték rendkívül alacsony Oroszország más régióival összehasonlítva. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 16 ezer főt, és összesen 10-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 29%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Altaj-hegyvidék városa és legnépesebb falvai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Altaj-hegyvidék (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10, a székhelyükről elnevezett járásra oszlik, ezen kívül Gorno-Altajszk városa köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Gorno-Altajszk a járásoktól független városi körzetet alkot, ami egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket, a járások területén pedig összesen 92 falusi község található.

A járások és székhelyeik:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Földrajzinév-bizottság által megállapított egyes külföldi országrésznevek listája
  2. Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  3. Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  5. Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  6. Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  8. Всероссийская перепись населения 2002 года. perepis2002.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  9. Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года