Altaj Köztársaság
| Altaj Köztársaság (Республика Алтай) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Székhely | Gorno-Altajszk | ||
| Járás | 10 | ||
| Városi körzet | 1 | ||
| Alapítás | 1922 július 1. | ||
| Köztársaság vezetője | Alekszandr Vasziljevics Berdnyikov | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 206 168 fő (2010) +/- | ||
| Népsűrűség | 2,23 fő/km² | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, altajok, kazakok, kumundiak | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 92 600 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 |
|||
Az Altaj Köztársaság vagy Altaj-hegyvidék[1] (oroszul Алтай Республика, az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Gorno-Altajszk. 2010-ben népessége 206 168 fő volt. Területe 92 600 km².
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
Az altájok saját közigazgatási egysége 1922. június 1-jén Ojrat autonóm terület néven jött létre az Altaji kormányzóság egy részéből, székhelye az akkor Ulala nevű Gorno-Altajszk volt. A terület nevét 1932-ben Ojrot autonóm területre váloztatták, székhelye új neve pedig Ojrot-Tura lett. 1948-ban ismét megváltoztatták mind a terület, mind a székhely nevét: az előbbié Altaj-hegyvidéki autonóm terület lett, az utóbbié Gorno-Altajszk, amit tulajdonképpen a terület új nevéből képeztek.
Az egykori Ojrat, Ojrot majd Altaj-hegyvidéki autonóm terület 1925-től az akkor létrehozott Szibériai határterülethez tartozott, ennek felosztása után 1930-tól a Nyugat-szibériai, 1937-től pedig az ennek egy részéből létrejött Altaji határterülethez. 1991-ben a terület neve ismét változott és köztársasági rangot is kapott, attól kezdve neve Altaj Köztársaság és az Oroszországi Föderáció önálló alanya.
Népesség [szerkesztés]
| Nemzetiségek | 1926[2] | 1939[3] | 1959[4] | 1970[5] | 1979[6] | 1989[7] | 2002[8] | 2010[9] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| altajok | 42 213 (42,4 %) | 39 285 (24,2 %) | 38 019 (24,2 %) | 46 750 (27,8 %) | 50 203 (29,2 %) | 59 130 (31 %) | 68 027 (33,6 %) | 69 963 (34,5 %) |
| oroszok | 51 813 (52 %) | 114 209 (70,4 %) | 109 661 (69,8 %) | 110 442 (65,6 %) | 108 795 (63,2 %) | 115 188 (60,4 %) | 116 510 (57,5 %) | 114 802 (56,6 %) |
| kazakok | 2 326 (2,3 %) | 4 280 (2,6 %) | 4 745 (3 %) | 7 170 (4,3 %) | 8 677 (5 %) | 10 692 (5,6 %) | 12 108 (6 %) | 12 524 (6,2 %) |
Az altajok száma a különböző kisebb altaj népcsoportokkal együtt (telengitek, tubalárok, cselkánok, kumundiak, sórok) kerül kimutatásra.
Települések [szerkesztés]
Altaj-hegyvidék területén (a 2010. évi népszámláláskor) egyetlen város található, a főváros, Gorno-Altajszk, a falusi települések száma pedig 245 melyek közül 8 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 28% a városi (vagyis a Gorno-Altajszkban élő) népesség aránya, ez az érték rendkívül alacsony Oroszország más régióival összehasonlítva. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 16 ezer főt, és összesen 10-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 29%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Altaj-hegyvidék városa és legnépesebb falvai a következők (2010. évi népességükkel):
- Gorno-Altajszk (56 933)
Közigazgatás és önkormányzatok [szerkesztés]
Altaj-hegyvidék (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10, a székhelyükről elnevezett járásra oszlik, ezen kívül Gorno-Altajszk városa köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Gorno-Altajszk a járásoktól független városi körzetet alkot, ami egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket, a járások területén pedig összesen 92 falusi község található.
A járások és székhelyeik:
- Csemali járás (Csemal)
- Csojai járás (Csoja)
- Kos-agacsi járás (Kos-Agacs)
- Majmai járás (Majma)
- Ongudaji járás (Ongudaj)
- Sebalinói járás (Sebalino)
- Turocsaki járás (Turocsak)
- Ulagani járás (Ulagan)
- Uszty-kani járás (Uszty-Kan)
- Uszty-kokszai járás (Uszty-Koksza)
Források [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A Földrajzinév-bizottság által megállapított egyes külföldi országrésznevek listája
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Всероссийская перепись населения 2002 года. perepis2002.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года
