A történelem legnépesebb városainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A történelem legnépesebb városainak listája időrendben sorolja fel becsült népességük alapján azokat a településeket, amelyek a saját történelmi korszakukban a világ legnagyobb metropoliszának számítottak.

Guardian lista[szerkesztés]

A The Guardian újság egy 2016-os cikke négy, a téma kutatásában nevezetesnek számító tudós munkáját összegezte.[1] A becsült népességadatok, és így a lista szereplői is sokszor nagyon bizonytalanok, de egy alapvetően egy jó képet fest arról, hogy a különböző történelmi korszakokban hol helyezkedtek el a világ legnagyobb népességtömörülései. A lista készítéséhez felhasznált összegzések, Ian Morris, G. Modelski és T. Chandler munkái a Kutatások eredményei fejezetben olvashatóak.

Év Város[1] Kép Népesség (fő)[1] Mai ország Leírás
Kr.e. 9400[2] Jerikó 2000-3000[2]  Palesztina A mai város helyszínén elsőként a Natúf-kultúra lakosai telepedtek le a Kr.e. 12.évezredben. A Jordán-folyó mellett virágzó öntözéses gazdálkodás alakult ki, ez tette lehetővé 9400-ban Jerikó megalakulását. A történelem első városát 3,5 m magas falak védték, kétszintes házai vályogtéglákból épültek, és földműveseken kívül már papok, kézművesek és kereskedők is éltek a településen.[2]
Kr.e. 6500 Çatalhöyük 5000-10 000  Törökország Az Anatóliai-félsziget déli részén kialakult Çatalhöyük lakosai részben földművelésből és állattenyésztésből, részben még vadászatból éltek. A szorosan egymáshoz tapadt házak lakórészeit a tetőn keresztül, létrák segítségével lehetett elérni. A városlakók életében nagyon fontos szerepet játszott a művészet, szinte minden épület falát festmények borították és rengeteg szobor is előkerült az ásatások során.[3]
Kr.e. 5000 Tell Brak 4000  Szíria Tell Brak városát a Halaf-kultúra lakosai alapították a felső-Khabur-síkságon. Fekvésének köszönhetően az asszír és a levantei térség közötti kereskedelem legfontosabb csomópontjává vált, lehetővé téve a különböző kultúrák technológiájának és művészetének keveredését. Vallási jelentőségét az itt található Nagy Szem Templom adta, ami zarándokok tömegeit vonzotta.[4] A város hanyatlását az Akkád Birodalom előretörése hozta el.[5]
Kr.e. 4000 Uruk 5000 - 60 000[6]  Irak Az ókori Mezopotámiában kibontakozó sumer civilizáció korai szakaszának legnagyobb városává Uruk városállama vált. Lakosai a világon először alakítottak ki írásrendszert, ékírásuk segítségével örökítették meg az ókori irodalom egyik legnagyobb hatású művét, a Gilgames eposzt is. Az öntözésen alapuló mezőgazdaság működtetése már nagyfokú szervezettséget igényelt.[6]
Kr.e. 3800-3700 Dobrovodi 10 000  Ukrajna Erdély keleti részétől a Dnyeperig húzódott a cucuteni kultúra területe, amelynek középső, Kr. e. 5000-től 3500-ig tartó időszakában a fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a lakosok a korban óriásinak számító, akár több tízezres népességű településeket hoztak létre. Ezek többnyire ovális alakú, rendkívül sűrűn és koncentrikus körökben beépített városok voltak, a házak többnyire sárral tapasztott vesszőfonatból készültek. Dobrovodi a Dnyepermelléki-hátságon jött létre, egy 250 hektáros területen.[7]
Kr.e. 3700 Eridu 6000-10 000  Irak Eridu a sumér civilizáció egymáshoz közel épült városainak egyike volt, Uruktól körülbelül 60 km-re délre feküdt az Eufrátesz partján. Kedvező fekvésének köszönhetően a földművelők, a nomád állattenyésztők és a folyóparti halászok kereskedelmének központjává nőtte ki magát. A település az Enki istennek szentelt templom (zikkurat) köré épült.
Kr.e. 3600-3500 Majdanyecke 12 000-

46 000[8]

 Ukrajna Majdanyecke Dobrovodihoz hasonlóan a cucuteni kultúra városa volt, szerkezetében és épületeiben is nagyon hasonló volt a kultúra többi nagy településéhez, 270 hektáron terült el. Legnagyobb házai 2 emeletesek voltak. A város maradványait magnetométeres vizsgálatokkal fedezték fel. Ahogy a többi cucuteni város esetében is történt, saját lakosai Majdanyeckét is 75-80 évente felgyújtották, majd újraépítették.
Kr.e. 3600-3500 Taljanki 15 600-

21 000

 Ukrajna Taljanki is a cucuteni kultúra nagyvárosainak sorába tartozott, a négyszögletesebb alakú, középen egy üres területtel rendelkező település 450 hektáron terült el. A Taljanka-folyó és egy kisebb patak összefolyásánál épült fel. Az, hogy mi okozta a társadalmát tekintve egalitarizmuson alapuló cucuteni kultúra hanyatlását és eltűnését, még vita tárgyát képezi, egy elmélet szerint a lehűlő és szárazabbá váló klíma lehetetlenítette el a mezőgazdaság addig folytatott formáit.
Kr.e. 3500 Abüdosz 20 000  Egyiptom Az ókori egyiptomi civilizáció korai időszakának egyik legjelentősebb városa Abüdosz volt, a város Felső-Egyiptomban, a Nílus nyugati partján feküdt. A város határában fekvő Umm el-Kaáb nekropolisz a korai fáraói dinasztiák legfontosabb temetkezési helye volt.
Kr.e. 3100 Memphisz 20 000  Egyiptom Az Alsó- és Felső-Egyiptom határán fekvő település az Óbirodalom időszakában élte virágkorát, ekkor az egyiptomi civilizáció kulturális, politikai és tudományos központjaként szolgált. Számos másik uralkodó mellett Dzsószer fáraó is Memphiszből kormányozta országát és itt épült fel piramisa is.
Kr.e. 2500 Lagas 60 000  Irak A sumér civilizáció jelentős városa első virágkora idején volt a világ legnépesebb települése. A Tigris és az Eufrátesz találkozásától északkeletre fekvő városállam a Ninurta istennek szentelt zikkurat köré épült. Pusztulásához Umma és Uruk egyesült erőinek támadása vezetett.
Kr.e. 2400 Mohendzsodáro 40 000  Pakisztán
Kr.e. 2300 Ningírszu 80 000  Irak
Kr.e. 2250 Agade 35 000  Irak
Kr.e. 2100 Ur 100 000  Irak
Kr.e. 1800 Mári 60 000  Szíria
Kr.e. 1650 Avarisz 100 000  Egyiptom
Kr.e. 1360 Théba 80 000  Egyiptom
Kr.e. 1300 Yinxu 120 000  Kína
Kr.e. 1200 Per-Ramszesz 160 000  Egyiptom
Kr.e. 1000 Lojang 100 000  Kína
Kr.e. 900 Hszian 125 000  Kína
Kr.e. 700 Linzi 100 000  Kína
Kr.e. 650 Ninive 120 000  Irak
Kr.e. 500 Babilon 200 000  Irak
Kr.e. 479 Srávasztí 900 000[9]  India
Kr.e. 460 Rádzsgír 36 000[10]  India
Kr.e. 300 Karthágó 700 000  Tunézia
Kr.e. 200 Pátaliputra 350 000  India
Kr.e. 100 Alexandria 1 000 000  Egyiptom
Kr.u. 200 Róma 1 200 000  Olaszország
Kr.u. 500 Konstantinápoly 500 000  Törökország
575 Ktésziphón 500 000  Irak
600 Chang'an 600 000  Kína
800 Bagdad 700 000  Irak
935 Córdoba 450 000  Spanyolország
1100 Kaifeng 1 000 000  Kína
1160 Fez 250 000  Marokkó
1180 Polonnaruva 250 000  Srí Lanka
1210 Merv 500 000  Türkmenisztán
1300 Hangcsou 1 500 000  Kína
1350 Kairó 660 000  Egyiptom
1400 Nanking 1 000 000  Kína
1500 Peking 1 000 000  Kína
1700 Ajutthaja 1 000 000  Thaiföld
1850 London 2 320 000  Egyesült Királyság
1925 New York 7 774 000 Amerikai Egyesült Államok USA
2000 Tokió 37 468 000[11]  Japán

Kutatások eredményei[szerkesztés]

A városnevek félkövér betűkkel szerepelnek, ha mindhárom forrás közel egyetért.

Figyelem: Nem teljes listaǃ A táblázat nem tartalmazza az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó főbb városok adatait a Kr. e. 5000-től 1000-ig terjedő időszakra, Angkor városának adatait, melynek népessége a 12. században megközelíthette az 1 millió főt,[12] sem az amerikai kontinens főbb városainak nagyságát a történelem folyamán, ahogy a legújabb felfedezéseket sem, például amelynek alapján a mai Jeruzsálem melletti egykori település nagyságát Kr. e. 7000 körül 2-3 ezer fősre becsülik.[13]

Év
(BC = Kr. e.) 		Ian Morris (2010)[14] G. Modelski (2003)[15] T. Chandler (1987)[16]
Népesség Városnév Mai
elhelyezkedés 		Népesség Városnév Mai
elhelyezkedés 		Népesség Városnév Mai
elhelyezkedés
7000 BC [17] 1,000 Beidha Jordánia [18] 1,000–2,000 Jerikó Ciszjordánia
Baszta[19] Jordánia
Çatalhöyük Törökország
6500 BC [18][20] 5,000–10,000 Çatalhöyük Törökország
6000 BC [21] 3,000 Çatalhöyük Törökország
4000 BC 5,000 Uruk Irak [18] 4,000 Eridu Irak
Tell Brak Szíria
3800 to
3700 BC		 [22] < 10,000 Dobrovodi Ukrajna
3700 BC 6,000–10,000 Eridu Irak
3600 to
3500 BC		 [22] < 10,000 Majdanecke Ukrajna
[22] < 10,000 Taljanki Ukrajna
3500 BC 14,000 Uruk Irak
3300 BC 40,000 Uruk Irak
3200 BC 20,000 Abüdosz Egyiptom
3100 BC 20,000 Memphisz Egyiptom
3000 BC [23] 45,000 Uruk Irak 40,000 Uruk Irak 30,000 Memphisz Egyiptom
2800 BC 80,000 Uruk Irak Memphisz Egyiptom
2500 BC [24] 60,000 Lagas[25] Irak Memphisz Egyiptom
[24] 20,000 Nippur Irak
2400 BC [26] 50,000 Mári Szíria Memphisz Egyiptom
[26] 40,000 Umma Irak
Ningírszu[25] Irak
Mohendzsodáro Pakisztán
2300 BC [27] 80,000 Ningírszu Irak Memphisz Egyiptom
[27] 50,000 Mari Szíria
2250 BC > 30,000 Memphisz Egyiptom
2240 BC Akkád[28] Irak
2200 BC 50,000 Ningírszu Irak Akkád Irak
2100 BC 100,000 Ur Irak Akkád Irak
2075 BC 50,000 Ningírszu[25] Irak
2059 BC Ningírszu Irak
2030 BC Ur Irak
2000 BC 60,000 Memphisz Egyiptom [29] 40,000 Isin Irak 65,000 Ur Irak
Larsza Irak
Irak Ningírszu Irak
1991 BC Ur Irak
1980 BC Théba Egyiptom
1900 BC 40,000 Isin Irak Théba Egyiptom
Larsza Irak
1800 BC 60,000 Mari Szíria > 25,000 Théba Egyiptom
1770 BC 60,000 Babilon Irak
1700 BC 60,000 Babilon Irak Babilon Irak
1670 BC Avarisz[30] Egyiptom
1650 BC [31] 100,000 Avarisz Egyiptom
1600 BC 50,000–100,000 Avarisz[30] Egyiptom 100,000 Avarisz Egyiptom
1595 BC Avarisz Egyiptom
1580 BC Avarisz Egyiptom
1557 BC Memphisz Egyiptom
1500 BC 75,000 Uruk Irak 60,000 Théba Egyiptom Memphisz Egyiptom
Théba Egyiptom
1400 BC 80,000 Théba Egyiptom Théba Egyiptom
1375 BC [31] 100,000 Théba Egyiptom
1360 BC 80,000 Théba Egyiptom
1350 BC Théba Egyiptom
1300 BC 120,000 Yinxu
(Anyang)		 Kína Théba Egyiptom
1205 BC Memphisz[32] Egyiptom
1200 BC 80,000 Babilon Irak 160,000 Per-Ramszesz[30] Egyiptom [32] 50,000 Memphisz Egyiptom
Théba Egyiptom
1188 BC Théba Egyiptom
1184 BC 120,000 Théba Egyiptom
1100 BC 120,000 Per-Ramszesz Egyiptom Théba Egyiptom
1000 BC 35,000 Qiyi (Qishan) Kína [33] 120,000 Théba Egyiptom [34] > 50,000 Théba Egyiptom
[33] 100,000 Haojing
(Xi'an)[35]		 Kína [34] > 50,000 Haojing
(Xi'an)[35]		 Kína
Memphisz Egyiptom [34] 50,000 Csengcsou
(Lojang)[36]		 Kína
Babilon Irak [31] 100,000
900 BC 125,000 Haojing Kína Théba Egyiptom
800 BC 125,000 Haojing Kína > 50,000 Théba Egyiptom
700 BC 100,000 Théba Egyiptom Théba Egyiptom
Memphisz Egyiptom
Ninive Irak
Babilon[37] Irak
Luoyi
(Lojang)[36]		 Kína
Linzi Kína
668 BC [31] 100,000 Ninive Irak
650 BC 120,000 Ninive Irak
612 BC Babilon Irak
600 BC 200,000 Babilon Irak [31] 100,000 Babilon Irak
Luoyi Kína
562 BC 200,000 Babilon Irak
500 BC 150,000 Babilon Irak [38] 200,000 Babilon Irak Babilon Irak
Luoyi Kína
Linzi Kína
479 BC Babilon Irak
460 BC Babilon Irak
440 BC Babilon Irak
430 BC 200,000 Babilon Irak
400 BC 320,000 Xiadu Kína Babilon Irak
320 BC > 300,000 Alexandria Egyiptom
300 BC 500,000 Karthágó Tunézia Pátaliputra
(Patna)		 India
220 BC Pátaliputra India
206 BC Pátaliputra India
200 BC 300,000 Alexandria Egyiptom 600,000 Alexandria Egyiptom [39] 350,000 Pátaliputra India
400,000 Csangan
(Xi'an)[35][39]		 Kína
195 BC Csangan Kína
190 BC Csangan Kína
170 BC Csangan Kína
160 BC Csangan Kína
100 BC 1,000,000 Alexandria Egyiptom Csangan Kína
25 BC Róma Olaszország
1 AD 1,000,000 Róma Olaszország 800,000 Róma Olaszország Róma Olaszország
100 1,000,000 Róma Olaszország 450,000 Róma Olaszország
180 600,000 Róma Olaszország
200 800,000 Róma Olaszország 1,200,000 Róma Olaszország Róma Olaszország
280 500,000 Róma Olaszország
300 1,000,000 Róma Olaszország Róma Olaszország
340 Konstantinápoly
(Istanbul)		 Törökország
350 Konstantinápoly Törökország
361 300,000 Konstantinápoly Törökország
400 500,000 Róma Olaszország 800,000 Róma Olaszország Konstantinápoly Törökország
410 Konstantinápoly Törökország
450 Konstantinápoly Törökország
500 500,000 Konstantinápoly Törökország 400,000 Konstantinápoly Törökország
Jiankang
(Nanking)[40]		 Kína
Lojang[36] Kína
570 Ktésziphón[41] Irak
575 500,000 Ktésziphón Irak
600 [42] 600,000 Daxing
(Csangan)[35]		 Kína 600,000 Konstantinápoly Törökország 500,000 Ktésziphón Irak
622 500,000 Ktésziphón Irak
637 400,000 Csangan[35] Kína
650 Csangan Kína
700 1,000,000 Csangan[35] Kína 800,000 Csangan Kína
750 800,000 Csangan Kína
775 600,000 Bagdad Irak
800 1,000,000 Csangan Kína 800,000 Csangan Kína 700,000 Bagdad Irak
833 900,000 Bagdad Irak
900 [14] 750,000 Csangan Kína 900,000 Bagdad Irak 900,000 Bagdad Irak
925 1,100,000 Bagdad Irak
932 1,100,000 Bagdad Irak
935 450,000 Cordoba Spanyolország
1000 1,000,000 Kaifeng Kína [43] 1,200,000 Bagdad Irak 450,000 Cordoba Spanyolország
1013 400,000 Kaifeng Kína
1050 400,000 Kaifeng Kína
1071 400,000 Kaifeng Kína
1100 1,200,000 Bagdad Irak 442,000 Kaifeng Kína
1102 442,000 Kaifeng Kína
1126 420,000 Kaifeng Kína
1127 200,000 Konstantinápoly Törökország
1145 200,000 Merv Türkmenisztán
1150 200,000 Merv Türkmenisztán
1153 200,000 Konstantinápoly Törökország
1160 200,000 Konstantinápoly Törökország
1170 200,000 Fez Marokkó
1180 200,000 Hangcsou Kína
1200 [44] 1,000,000 Hangcsou Kína 1,000,000 Bagdad Irak 255,000 Hangcsou Kína
Hangcsou Kína
Kaifeng Kína
1210 600,000 Gurganj Türkmenisztán 500,000 Merv Türkmenisztán 260,000 Hangcsou Kína
1250 320,000 Hangcsou Kína
1273 432,000 Hangcsou Kína
1300 1,500,000 Hangcsou Kína 432,000 Hangcsou Kína
1315 432,000 Kairó Egyiptom
1325 500,000 Kairó Egyiptom
1348 432,000 Hangcsou Kína
1350 432,000 Hangcsou Kína
1358 Jinling
(Nanjing)		 Kína
1391 473,000 Jinling Kína
1400 500,000 Jinling
(Nanjing)		 Kína 1,000,000 Jinling
(Nanjing)		 Kína 487,000 Jinling Kína
1420 Jinling Kína
1425 Peking Kína
1450 600,000 Peking Kína
1492 669,000 Peking Kína
1500 600,000 Peking Kína 1,000,000 Peking Kína 672,000 Peking Kína
1550 690,000 Peking Kína
1575 706,000 Peking Kína
1579 706,000 Peking Kína
1600 700,000 Peking Kína 1,000,000 Peking Kína 706,000 Peking Kína
1635 Peking Kína
1637 Peking Kína
1650 700,000 Konstantinápoly[45] Törökország
1670 Konstantinápoly Törökország
1675 750,000 Konstantinápoly Törökország
1684 Konstantinápoly Törökország
1685 Konstantinápoly Törökország
1690 700-800,000 Konstantinápoly Törökország
1700 650,000 Peking Kína 1,000,000 Ajutthaja Thaiföld 700,000 Konstantinápoly Törökország
1710 Peking Kína
1720 Edo[46] Japán Peking Kína
1750 900,000 Peking Kína
1775 1,000,000 Peking Kína
1800 1,100,000 Peking Kína 1,100,000 Peking Kína 1,100,000 Peking Kína
1821 1,300,000 Peking Kína
1825 1,350,000 Peking Kína
1,335,000 London Egyesült Királyság
1841 1,948,000 London Egyesült Királyság
1850 2,320,000 London Egyesült Királyság
1851 2,362,000 London Egyesült Királyság
1861 2,803,000 London Egyesült Királyság
1875 4,241,000 London Egyesült Királyság
1900 6,600,000 London Egyesült Királyság 6,500,000 London Egyesült Királyság 6,480,000 London Egyesült Királyság
1914 7,419,000 London Egyesült Királyság
1925 7,774,000 New York Egyesült Államok
1936 10,150,000 New York Egyesült Államok
1950 12,463,000 New York Egyesült Államok
1962
1965 15,000,000 Tokió Japán
1975 20,500,000 Tokió Japán
2000 [47] 26,400,000 Tokió Japán

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c From Jericho to Tokyo: the world's largest cities through history – mapped (angol nyelven). the Guardian, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  2. ↑ a b c Ancient Jericho: The First Walled City In History (amerikai angol nyelven). The Archaeologist. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  3. ↑ Çatalhöyük – Smarthistory. smarthistory.org. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  4. ↑ Arabella Cooper: The Eyes Have It: An In-Depth Study of the Tell Brak Eye Idols in the 4th Millennium BCE: with a primary focus on function and meaning. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  5. ↑ Tell Brak Home. www.tellbrak.mcdonald.cam.ac.uk. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  6. ↑ a b Where was the first city in the world? (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2022. január 18.)
  7. ↑ KOHL, Philip L.. Archaeological transformations: crossing the pastoral/agricultural bridge, 153. o. 
  8. ↑ Johannes Müller. High precision Tripolye settlement plans, demographic estimations and settlement organization 
  9. ↑ Sravasti Travel Guide - History, Buddhist Pilgrimage, Tourist Attractions. www.tourmyindia.com. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  10. ↑ Shah, Aditi: Rajgir: On Hallowed Ground (angol nyelven). www.livehistoryindia.com, 2017. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  11. ↑ Nations, United: Events (angol nyelven). United Nations. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  12. ↑ Az angkori birodalom fénykora és bukása
  13. ↑ hvg.hu: 9000 éves települést találtak Jeruzsálem mellett, újraírhatja a történelmet a környéken
  14. ↑ a b (a) [1] Archiválva 2011. július 26-i dátummal a Wayback Machine-benIan Morris, Social Development, Stanford University, October 2010. This contains supporting materials for the following book: (b) Ian Morris, Why the West Rules—For Now, New York: Farrar, Straus and Giroux, 2010. ISBN 978-0-374-29002-3.
  15. ↑ George Modelski, World Cities: –3000 to 2000, Washington DC: FAROS 2000, 2003. ISBN 0-9676230-1-4. Figures in main tables are preferentially cited. Part of former estimates can be read at Evolutionary World Politics Homepage Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  16. ↑ Tertius Chandler, Four Thousand Years of Urban Growth: An Historical Census, Lewiston, NY: The Edwin Mellen Press, 1987. ISBN 0-88946-207-0. Figures in main tables are preferentially cited. Part of Chandler's estimates are summarized or modified at The Institute for Research on World-Systems; Largest Cities Through History by Matt T. Rosenberg Archiválva 2016. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben; or The Etext Archives Archiválva 2008. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Chandler defined a city as a continuously built-up area (urban) with suburbs but without farmland inside the municipality.
  17. ↑ The date that the population of Beidha, Basta and Çatalhöyük is estimated to be 1,000 is given as 7500 BC in Morris's published text (p. 632).
  18. ↑ a b c Suggested to be the largest cities in Modelski's text, but not given constantly prior to 3700 BC (p. 3, p. 17, and p. 20). No entry is suggested for the Halafian and Ubaid periods.
  19. ↑ A Pre-Pottery Neolithic B settlement located ca. 25 km north of Petra.
  20. ↑ The rough year that Çatalhöyük was supposed to be the largest is not given in Modelski's text which cites Ian Hodder's report (p. 3 and p. 17). The year 6500 BC is based on the recent report by Hodder (Inhabiting Çatalhöyük: Reports from the 1995-99 Seasons (Çatalhöyük Research Project), Cambridge, UK: McDonald Institute for Archaeological Research, 2005.) where less inhabitants (1,500 to 2,000) are suggested by Craig Cessford (pp. 323-326).
  21. ↑ The date that the population of Çatalhöyük is estimated to be 3,000 is given as 6500 BC in Morris's published text (p. 632).
  22. ↑ a b c Suggested to be housing up to 10,000 people in Modelski's text (pp. 24–25), but only Eridu is listed as the largest city in Table 2 (a) (p. 22). The estimate is based on the author's personal communication with Mikhail Videiko, Institute of Archaeology, Kiev, October 2002 (p. 75). The previous estimates by S. I. Kruts for Majdanecke and Taljanki are 8,000 (1,575 housed within 270 ha) and 14,000 (2,700 houses within 450 ha), respectively (Pitskhelauri, K. N., and Chernykh, E. N. Eds., Kavkaz v sisteme paleometallicheskikh kultur Evrazii, Metsniereba, Tbilisi, 1989, pp. 146–156.).
  23. ↑ Suggested to be more than 45,000 in Morris's published text (p. 632).
  24. ↑ a b According to Modelski's list of world's largest cities (p. 218), Nippur shares the top with Lagas with 60,000 inhabitants in 2500 BC, though Table 2 (b) suggests that the population of Nippur is 20,000, the value of which is even lower than those estimated for Mari (50,000); Uruk and Umma (40,000); Memphisz, Ebla, Urkesh, and Shuruppak (30,000) (p. 28).
  25. ↑ a b c Ningírszu (Telloh), the later capital of the state of Lagas, was situated 25 km NW of Lagas (Tell al Hiba), though both sites are frequently referred as Lagas.
  26. ↑ a b According to Modelski's list of world's largest cities (p. 218), Ningírszu shares the top with Mari with 50,000 inhabitants, though Table 2 (b) suggests that the population of Ningírszu as well as Umma and Mohendzsodáró is 40,000 (p. 28).
  27. ↑ a b According to Modelski's list of world's largest cities (p. 218), the population of Ningírszu for 2300 BC is estimated as 50,000, which is less than that appears in Table 2 (b) and is the same value with that estimated for Mari (p. 28).
  28. ↑ Location uncertain. Maybe west of Sippar.
  29. ↑ Modelski's list of world's largest cities (p. 218) excludes Ningírszu for 2000 BC, though Table 2 (b) lists Ningírszu with 40,000 inhabitants (p. 28), sharing the top with Isin and Larsza.
  30. ↑ a b c The palace of Pi-Ramses (Qantir) was founded 2 km NE of Avarisz (or Hawaret, Tell el-Dab'a), the residential area of which overlaps.
  31. ↑ a b c d e When the city first passed 100,000, suggested by Richard Forstall (pp. 541-542).
  32. ↑ a b According to Chandler's list of the largest cities (pp. 523-527), Théba was the largest for 1400-668 BC, but Memphisz was also supposed to be somewhat larger during 1205-1188 (p. 94, p. 460).
  33. ↑ a b Modelski's list of the world's largest cities treats Théba and Haojing as the top cities with 100,000 inhabitants (p. 218), though the same list on the next page (p. 219) as well as Table 2 (c) place the population of Théba at 120,000, while that for Haojing as well as Memphisz and Babilon at 100,000 (pp. 33-34).
  34. ↑ a b c Chandler listed Théba, Haojing, and Csengcsou (Lojang) as the largest, second-largest, and third-largest cities (p. 460), though Lojang is supposed to pass 100,000 in 1000 BC (p. 541).
  35. ↑ a b c d e f Haojing, which formed the capital of Western Zhou together with Fenghao, was located 15 km SW of , the capital of Tang Dynasty as well as the present center of Xi'an. Han capital was located 5 km NW of the center of modern Xi'an. All these sites are now within the sub-provincial city of Xi'an.
  36. ↑ a b c Csengcsou was founded on the east side of the Luo river with Wangzheng on the west side. Both cities were later annexed to form Luoyi (Lojang), the center of which has often shifted.
  37. ↑ According to Modelski's list of world's largest cities (p. 219), the population of Babilon for 700 BC is estimated as 120,000, which makes Babilon the only city to appear as the largest, while Table 8 (a) shows that Babilon has 100,000 inhabitants in 700 BC (p. 55).
  38. ↑ Modelski's list of world's largest cities (p. 219) excludes Linzi for 500 BC, though Table 5 (a) lists Linzi with 200,000 inhabitants (p. 41).
  39. ↑ a b According to Chandler's list of the largest cities (pp. 523-527), Pátaliputra was the largest for 300 to 195 BC, but Csangan is listed as the largest already in 200 BC (p. 462).
  40. ↑ Based on historical documents, in Southern Liang dynasty, Jiankang (Nanking) had 280,000 registered households, and assuming an average Nanjing household had about 5.1 people at that time, the city had more than 1.4 million residents. (Shufen Liu, "Jiankang and the Commercial Empire of the Southern Dynasties", in Pearce, Spiro, Ebrey eds. Culture and Power, 2001:35.)
  41. ↑ Seleucia was founded on the right bank of Tigris opposite to Ktezifon. Figures for Seleucia include the population of Ktezifon as a suburb during the Seleucid era and vice versa during the Sassanid era.
  42. ↑ The population of Daxing (Csangan) in AD 600 is estimated at 250,000 in Morris's published text (p. 632), while the supporting material describes 600,000.
  43. ↑ Modelski's list of world's largest cities (p. 219) estimates the population of Bagdad for AD 1000 as 1,500,000, which is much higher than the value listed in Table 8 (b) (1,200,000 inhabitants) (p. 55).
  44. ↑ The population of Hangcsou in AD 1200 is estimated at 800,000 in Morris's published text (p. 632), while the supporting material describes 1,000,000.
  45. ↑ Includes Üsküdar in Asia Minor as a suburb.
  46. ↑ According to Morris (p. 483), Edo grew into the world's biggest city by 1720, but the estimated population for Edo is not given.
  47. ↑ The population of Tokió in AD 2000 is estimated at 26,7000 in Morris's published text (p. 632), while the supporting material describes 26,400,000.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_történelem_legnépesebb_városainak_listája&oldid=27013673”