Avarisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avarisz
O7 t
pr
D56 t
niwt

Avarisz (Hut-waret) ókori egyiptomi város volt a Nílus deltájának északkeleti részén. A második átmeneti korban az Egyiptomot megszálló hükszoszok fővárosa. A mai Tell-ed-Dabaával azonosították.

A hükszoszok előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Középbirodalom kezdezén volt már itt egy nagy, sakktáblaszerűen elrendezett település. A házak körülbelül 27 m² alapterületüek voltak, s ez alapján arra lehet következtetni, hogy a társadalom alacsonyabb rétegei laktak e helyen, de csak rövid ideig. A Középbirodalom késői korszakában a korábbi településnek egészen a közelében helyezkedett el egy másik lakott hely, ahol egy templomot is emeltek. A XIII. dinasztia elején Észak-Palesztinából érkező bevándorlók telepedtek le ebben a városban, melynek következtében a város kereskedelmi központtá fejlődött. Az ásatások egy nagy, palotaszerű épületet tártak fel temetővel, továbbá számos lakókörzetet és egy temetőt. A városban volt egy nagy Széth-templom is.

A második átmeneti kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hükszoszok egy északnyugati sémi eredetű nép, hegyi uralkodók, vagy hegyi királyok voltak, akik (i. e. 1720 körül) betörtek Egyiptomba, és megvetették lábukat a Nílus deltájában. A fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki és tette birodalma központjává az i.e. 17.század második felében az egyiptomi és görög források szerint. A város főistenének az egyiptomiaktól átvett Széthet tették meg. Tell-ed-Dabaa területén ebből a korból egy palotakörzetet tártak fel. A palota egy emelvényre épült, s ennek az alapjai maradtak fenn.

Az Újbirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királyi foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette. A város mégis egy jelentős centrum maradt. A XVIII. dinasztia kezdeti időszakában új palotákat emeltek a városban, melyeket részben minószi falfestményekkel díszítettek.

A ramesszida korban, az Egyiptomi Újbirodalom idején, a II. Ramszesz által alapított új főváros, Per-Ramszesz déli része települt a romjaira. Mindenekelőtt a Széth-templomot építették tovább. I. Amaszisz uralkodása idején a város valószínűleg megsemmisült.

Kutatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966 óta az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa, Manfred Bietak vezeti az ásatásokat Tell el-Dabaában.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 693. o. ISBN 9630568004  
  • A német Wikipédia azonos szócikke.