Ányos Pál
| Ányos Pál István | |
 |
|
| Emléktábla Ányos Pál szülőházán | |
| Élete | |
| Született | 1756. december 28. Esztergár |
| Elhunyt | 1784. szeptember 5. (27 évesen) Veszprém |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfajok | költészet |
| Irodalmi irányzat | szentimentalizmus |
| Fontosabb művei | Egy boldogtalannak panasszai a halavány holdnál Gróf Zrinyi Miklósról (1782) Kalapos király |
Fajszi Ányos Pál István (Esztergár, 1756. december 28. – Veszprém, 1784. szeptember 5.) pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Nemesi családban született. Egy ideig Komáromban nevelkedett nagyanyjánál, később Győrbe, Veszprémbe, s Pápára küldték iskolába. 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ahol a Pál nevet vette fel. 1774-ben került a nagyszombati egyetemre, ahol Dugonics András és Katona István tanította; megismerkedett Barcsay Ábrahámmal is. 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1777- ben az egyetem Budára költözött, emiatt itt folytatta teológiai tanulmányait. Ekkorra Ányos már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a „testőr-írók” körével. A szerveződő Tudós Társaság titkárává választották volna.
„A pesti irodalmi és társasági élet, olvasmányai s egy titkolt szerelem egyre inkább elidegenítették a papi életformától, 1780-ban mégis pappá szentelték” – írja róla a Magyar irodalom története (II. szerk. Sőtér). 1781 novemberében a felsőelefánti klastromba, Nyitra megyébe rendelték elöljárói, majd az ottani próbaév leteltével 1782 októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz helyezték át az első osztályt tanítani. Levelei szerint életének legszomorúbb két esztendejét töltötte itt.
1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én meghalt, 28 esztendős korában. A veszprémi római katolikus ferences templom kriptájában nyugszik.
Művei [szerkesztés]
A magyar irodalmi múltból Gyöngyösit választja költői példaképül a jelen irodalma számára. Életében csak néhány alkalmi munkája látott világot.
Néhány említésre méltó költeménye
- Egy boldogtalannak panasszai a halavány holdnál
- Gróf Zrinyi Miklósról (1782) – Zrínyi hősiességét, a hazáért meghalni bátor hazafiság eszményét állítja a jelen elé.
- Kalapos király – verses röpirat, igen fontos politikai tartalmú költeménye, "a nemesi ellenállás irodalmának egyik legélesebb hangú kifakadása II. József ellen" (MIT). II. József e művében mint "erőszakos ur … nem pediglen király" jelenik meg. Megszólal röpiratában a szerzetes aggodalma a vallásszabadság ellenében. "Ez a verses publicisztika rendkívül népszerűvé válik a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragad a "kalapos király" jelző" – olvashatjuk róla a Magyar irodalom arcképcsarnokában.
Stílusa, költői újításai a magyar lírában
"Az érzelmek és hangulatok változékonyságának visszaadása a formai változatok kifejlesztését követelte meg Ányostól, bizonyos színességet, szabadságot és választékosságot a költői eszközökben; többet és mást, mint amit a felvilágosodás korának írói az egyhangú és színtelen bölcselkedő költői levelekben megvalósítottak. Ányos vívmánya például a látomások költői megjelenítése a lírában" (MIT).
Kiadások [szerkesztés]
- Igaz hazafi, az az: Károly Antal úrnak jeles példával megmutatott hazája szerelme. Pest, 1778.
- A szép tudományoknak áldozott versek a budai királyi universitásnak felszentelése alkalmatosságával. Buda, 1780. (Az egyetem száz éves jubileuma alkalmából 1880-ban újra kinyomatott külön és a Hon 119. sz.-ban is megjelent.)
- Az Orvosi Oktatások szerzőjéhez. Pest, 1778. (Rácz Sámuel prof.-hoz, ennek idézett munkája második kiadása előtt.)
- Kártigám nevezetes irójához. (Dobokai Sárközi István álnév alatt, a Kartigám 1780. 2. kiadása előtt.)
- Nagymélt. gróf Eszterházy Pálnak pécsi püspökségre lett emeltetését ünneplő versek. Pest, 1781.
- Énekek könyve, szükséges litániákkal és imádságokkal a magyar ker. katholika anyaszentegyház szolgálatjára. Pest, 1785.
- Ányos Pálnak munkái: Bécs, 1798. (M.-Minerva I. kötete. Ányos maga gyűjtötte össze munkáit és azok elébe ajánló levelet is iktatott barátjaihoz, mely munkái előtt csakugyan olvasható is; ezeket Bacsányi még többekkel bővítve kiadta, a szerző életrajzával és arczképével)
- Ányos Pál költeményei. Jegyzetekkel és életrajzi essayvel ellátott bővített új kiadás. Kiadja Abafi Lajos, Bpest, (1875. Magyar könyvesház. I. 4. 5.)
- Egyházi beszéd 1783. Kiadta Csaplár Benedek. U. ott, 1888.
- Ányos Pál elmélkedései, melyeket a székesfehérvári kir. oskolákbeli ifjusággal a háromnapi lelki gyakorlat folytán tartott 1783-ban. Közrebocsátotta Csaplár Benedek Ányos erkölcsi méltatását tartalmazó Függelékkel. U. ott, 1889.
- Kazinczy Ferenc Orpheusában megjelent Calliroe-je. Ezen kívül költői levelei jelentek meg a Magyar Museumban (I. 1782. 349), a Szépliteraturai Ajándékban (1821.) és Figyelőben (II. III. Weissbarth Károly és Szigetfői), némely kiadatlan versei Toldy Irodalmi Berek című kötetében, melyek közt a II. József császár ellen intézett: Kalapos király, mint az idő szózata, különösen nevezetes. (L. ezen költeményéről a Vasárnapi Újság 1869. 28. sz. és Hazánk s a Külföld 1869. 19. 20. sz.) Egy költeményét közli a Figyelő (1871). Magyarok című költeményét Ompolyi közli a Honban (1880, 70. sz.).
- Kiadatlan leveleiből Závodszky K. adott ki szintén a Honban (1873. 203. sz.), valamint Császár Elemér az Irodalomtörténeti Közleményekben (1907, 346–361.) publikált.
- Ovidius nyolc heroidáját is lefordította, amelyek közül azonban egy, a Penelope levele Ulysseshez maradt fenn.
- Kéziratban maradt fenn egy levele báró Orczy Lőrinchez 1782-ből az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.
Emlékezete [szerkesztés]
- Veszprémben utcát neveztek el róla.
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Online hozzáférés
- A magyar irodalom története III. Szerk. Sőtér István, Budapest, Akadémiai Kiadó 1964.
