Vasúti építészet Magyarországon

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyarországi vasúti építészet egyik legkiemelkedőbb példája az 1874 és 1877 között épült, eklektikus stílusú budapesti Nyugati pályaudvar

A magyarországi vasúti építészet a magyarországi építészet másfél évszázados múlttal és nagy mennyiségű épületállománnyal rendelkező része. A szócikk nem foglalkozik a városi kötöttpályás villamosok, metrók, fogaskerekűk, siklók és a Budapest környéki helyiérdekű vasútak (HÉV) épületállományával. Vizsgálja ugyanakkor a korábbi, ma már részben megszüntetett, vagy a MÁV kezelésébe vont vidéki HÉV-ek épületanyagát.

Története[szerkesztés]

Állomásépületek (felvételi épületek)[szerkesztés]

Régi pályaudvarok,
nagyobb állomások
Kép Név
Budapest–Józsefváros pályaudvar
Budapest–Keleti pályaudvar
Budapest–Nyugati pályaudvar
Bátaszék vasútállomás
Budai indóház (elpusztult)
Cegléd vasútállomás
Celldömölk vasútállomás
Debrecen vasútállomás (elpusztult)
Dombóvár vasútállomás
Füzesabony vasútállomás
[1], [2], [3], [4], [5] Győr vasútállomás (elpusztult)
[6], [7] Hatvan vasútállomás (elpusztult)
Kaposvár vasútállomás
Miskolc-Gömöri pályaudvar
Miskolc-Tiszai pályaudvar
Nyíregyháza vasútállomás (elpusztult)
Pécs vasútállomás
Sátoraljaújhely vasútállomás
[8] Sopron-GYSEV vasútállomás (elpusztult)
Sopron-Déli pályaudvar
Szeged vasútállomás
[9], [10] Székesfehérvár vasútállomás (elpusztult)
Szolnok vasútállomás (elpusztult)
Szombathely vasútállomás
Zalaegerszeg vasútállomás

Magyarországon az 1840-es években kezdődtek a nagy vasúti építkezések. A legkorábbi állomásépületek klasszicista stílusban épültek (pl. Pesti indóház,[1] Sopron-Déli pályaudvar),[2] amelyeket hamar, már az 1850-es években felváltott a romantikus stílus. Romantikus stílusban nagy számú állomás épült, egy részük még napjainkban is áll. Közéjük tartozott a második világháború során elpusztult Budai indóház (1859–1861), a mai Déli pályaudvar elődje is, és a Józsefvárosi pályaudvar (1867). Érdekesség, hogy bár az 1850–1860-as évek építészetére volt jellemző a romantikus stílus, később is épültek ilyen állomásépületek (pl. Karcag, 1880).[3]

Az 1860-as évektől jelentek meg a vasúttársaságok típusépületei (gyakran hibásan MÁV típusépületek, holott a Magyar Királyi Államvasutak csak a 20. század elejére olvasztotta be az egyéb társaságokat), amelyek sablon alapján, általában többféle méretben állomásonként azonos formában épültek fel. Kinézetük alapján legtöbbet nyeregtetővel, és díszítetlen, vakolt falakkal építették meg,[4] de voltak vakolt falú, téglakeretes ajtó és ablaknyílású (pl. Kisterenye vasútállomás,[5] Angyalföld vasútállomás, Dunakeszi vasútállomás) illetve nyerstégla burkolatú változatok (pl. Ács vasútállomás).[6] Ez utóbbiak a kortárs gyárépítészetre jellemző úgynevezett ipari eklektikus stílusra emlékeztettek. Vasúti típusépületek körülbelül fél évszázadon át épültek kisebb állomásokon, az utolsó példák egyike Abaújszántó vasútállomás lehet, amely 1909-re készült el.[7]

A század vége a nagy historizáló-eklektikus pályaudvarok és vasútállomás építési ideje. Korai példák az 1870-es évektől: Budapest–Nyugati pályaudvar, Budapest–Keleti pályaudvar. A vidéki nagy pályaudvarokat ebben az időszakban Pfaff Ferenc tervezte, illetve néhány esetben korábbi állomásépületeket bővített ki.[8] A korszak épületei közé tartozik a Gödöllői királyi váró (1882), tervezője Ybl Miklós vagy Rochlitz Gyula.[9] 2011-ben felújították, műemlékként látogatható.[10] A Szombathelyi pályaudvart, akárcsak Sopron-Déli pályaudvart, nem Pfaff, hanem Posel Gusztáv tervezte.[11][12][13]

A szecesszió nem annyira jelent meg a vasúti építészetre, az 1902-ben tervbe vett, de soha fel nem épített Budapesti főpályaudvarra születtek ilyen elképzelések.[14] A népies stílusra sincs sok példa (Badacsonytomaj, 1909).[15] Gerendavázas-kitöltőfalas stílusban épült fel Újszeged vasútállomás[16] és Kőbánya felső vasútállomás régi, ma már szintén nem létező állomásépülete.[17]

A két világháború közötti időszakban néhány historizáló (neoeklektikus) állomás épült (pl. Szentes, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Balatonföldvár, Fonyód-Bélatelep),[18] és kezdtek megjelenni az első modern kinézetű épületek is (Kiskunfélegyháza, Kőbánya alsó).[19]

A népies stílus kései példája Nagycenk-Hidegség állomásépülete (1930).[20]

A második világháború idején számos régi nagy állomásépület elpusztult, másokat sérüléseik miatt a háború után bontottak el (pl. Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Nyíregyháza, Hatvan, Szolnok).

Bővebben: Magyarország elpusztult nevezetes épületeinek listája

Helyükre a szocializmus időszakában kezdetben funcionalista–modern, 1951-től szocialista–realista–klasszicizáló épületeket emeltek (Dunaújváros, Székesfehévár, Győr, Hatvan).[21] Az 1950-es évek végétől visszatért a funkcionalizmus („késői funkcionalizmus”), amelyet sokan fukar formavilágú, lapostetők elterjedése és a homlokzati díszítések hiánya, a fehér vagy szürke szína miatt jellegtelen épületeknek tartanak sokan (pl. Debrecen).[22] Az 1960-as és 1970-es évek nagy állomásépítkezései elsősorban a MÁV saját tervezőirodája (MÁVTI), néhol az Út-Vasúttervező Vállalat (UVATERV) tervei alapján zajlottak.[23] Jelentős alkotás volt az új Déli pályaudvar (1970–1975).[24]

Vonatfogadó csarnokok, perontetők[szerkesztés]

Érdekesség, hogy a 19. században a vasútállomások vágányai és peronjai fölé míves kidolgozottságú fa csarnoktetőket építettek (pl. Nagykanizsa, Debrecen, Miskolc[25] Székesfehérvár). Ezek legtöbbje mára elpusztult, helyüket egyszerűbb vas és beton tetők foglalták el.

  • A régi székesfehérvári vasútállomás perontetője (1920 körüli állapot)
    A régi székesfehérvári vasútállomás perontetője (1920 körüli állapot)
  • Fa perontető, Pestszentlőrinc
    Fa perontető, Pestszentlőrinc
  • Modern beton tető, Zugló
    Modern beton tető, Zugló

Vasút üzemeltetéshez szükséges egy épületek[szerkesztés]

A szorosan vett felvételi épületek mellett egy-egy vasútállomás területén rendszerint több más, általában kisebb épület kivitelezésére is sor került. Az épületeket három csoportra szokás osztani: felvételi épületek, üzemeltetéshez szükséges épületek, raktárépületek.[26] Ezek stílusukban általában követték a főépületeket.

Az üzemeltetéshez a következő épülettípusok tartoztak:

Épülettípus Példák Kép Képnév
mozdonyszínek, fűtőházak (azon belül körfűtőházak[27] normál mozdonyszínek: Bátaszék, Balassagyarmat; körfűtőházak: Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Kisterenye, Budapest-Északi Északi fűtőház
vonalőrházak[28]
váltóőrházak (az állomások két végén)[29] váltóőrház Tápiószele vasútállomás végén
nagyobb szolgálati házak, vasutaslaktanyák Budapest-Rákosrendező (Teleki Blanka u.),[30] Békéscsaba[31] Budapest-Rákos (Keresztúri út), Budapest-Déli, Kelenföld (Vasút u.), Angyalföld (Kámfor u.), Ferencváros (Fék u.) Budapest-Rákosrendező vasutaslaktanya
vasutas lakótelepek Budapest-Podmaniczy út,[32] Budapest-Tatai út,[33] Józsefvárosi-Kőbányai MÁV-telep,[34] Rákospalotai MÁV-telep, Ferencvárosi MÁV-telep, Felsőrákosi MÁV-telep, MÁV tisztviselői lakóházak („Nyolcház”)[35] Budapest-Tatai úti MÁV tisztviselői lakóházak
igazgatósági paloták Budapest-Andrássy út,[36] Pécs[37] Pécs
nyugdíjintézeti paloták Budapest-Andrássy úti Vasutasház,[38] Drechsler-palota MÁV nyugdíjintézeti bérház (Vasutasház), Budapest-Andrássy út
kórházak MÁV kórház[39][40] MÁV kórház
járműjavítók, főműhelyek Északi Járműjavító,[41] Istvántelki Főműhely,[42] Keleti pályaudvar fenntartási műhelye[43] Istvántelki Főműhely
víztornyok Budapest-Tatai út,[44] Zalaegerszeg Budapest-Tatai úti víztorony
kulturális intézmények, múzeumok Közlekedési Múzeum, Magyar Vasúttörténeti Park [az Északi fűtőházból kialakítva], MÁV-Archívum[45] a volt Közlekedési Múzeum (elbontva)
egyéb épületek Budapest-Józsefváros MÁV Anyagvizsgáló Intézet Budapest-Józsefváros MÁV Anyagvizsgáló Intézet

Raktározási épületek[szerkesztés]

Az épületek harmadik csoportját az áru raktározási épületek képezték. Típusai:

  • raktárak[46]
  • rakodóponkok (emelt rakodók)[47]
  • állatrakodók[48]
  • mérlegházak[49]
  • Régi raktárépület, Angyalföld vasútállomás
    Régi raktárépület, Angyalföld vasútállomás
  • Régi raktárépület, Pestszentlőrinc
    Régi raktárépület, Pestszentlőrinc
  • Régi raktárépület, Nagytétény-Diósd (elbontva)
    Régi raktárépület, Nagytétény-Diósd (elbontva)
  • Sóház, volt raktárépület, Nyugati pályaudvar
    Sóház, volt raktárépület, Nyugati pályaudvar
  • Régi raktárépület, Józsefvárosi pályaudvar
    Régi raktárépület, Józsefvárosi pályaudvar
  • Régi raktárépület, Kőbánya-Alsó
    Régi raktárépület, Kőbánya-Alsó

Építmények[szerkesztés]

A fentieken kívül a vasútvonalak területén számos műtárgy (műszaki kiegészítő építmény) áll, mint pl. hidak, töltések, bevágások, alagutak, gurítódombok, fordítókorongok stb.

A fő- és mellékvonalak mellett számtalan nagyipari üzembe is vezetett iparvágány. Az ottani építészeti alkotások azonban a gyárépítészet körébe tartoznak.

Bővebben: Budapesti gyárak listája
Bővebben: Magyarországi gyárak listája területi bontásban

Napjainkban[szerkesztés]

A magyarországi vasútvonal-bezárások áttekintő térképe

Ugyan a vasúti közlekedés a 20. század második felétől visszaszorulóban, a vasút épületállományát tekintve még mindig az egyik legnagyobb Magyarországon. Az új vagy kisebb részben felújított-korszerűsített épületek mellett számtalan 100-150 éves lepusztult épület áll napi szintű használatban. Jelentős a száma azoknak az épületeknek is, amelyek kikerültek a használatból, azonban elbontásukra különböző okokból nem került sor. Példák használatból kikerülésre:

Több épület – állapotuktól függetlenül – műemléki védelem alatt áll.

A kisterenyei körfűtőházat 2008-ban bontották el

Nem állt le ugyanakkor a régi épületállomány elbontása, példák:

Képtár lepusztult vasúti építményekről[szerkesztés]

  • Budapest–Háros vasútállomás, régi üzemi épület
    Budapest–Háros vasútállomás, régi üzemi épület
  • Régi vasúti őrház a Körvasúton
    Régi vasúti őrház a Körvasúton
  • Kispest vasútállomás régi raktárépület
    Kispest vasútállomás régi raktárépület
  • Régi vasúti őrház a Józsefvárosi pályaudvarnál
    Régi vasúti őrház a Józsefvárosi pályaudvarnál
  • Budapest, Istvántelki Főműhely
    Budapest, Istvántelki Főműhely
  • Vasutas laktanya, Budapest-Ferencváros
    Vasutas laktanya, Budapest-Ferencváros
  • Őrház, Nagykáta
    Őrház, Nagykáta
  • Üzemi épület, Rákos
    Üzemi épület, Rákos
  • Felvételi épület, Rákosrendező
    Felvételi épület, Rákosrendező
  • Felvételi épület, Rákosszentmihály
    Felvételi épület, Rákosszentmihály
  • Felvételi épület, Kelenföld
    Felvételi épület, Kelenföld

Jegyzetek[szerkesztés]

Állomásépületek stílusok szerint
Stílus Példa Kép
klasszicista stílus Pesti indóház
(1846, elbontva)[57]
romantikus stílus Mezőtúr
(1860)[58]
típusépületek Piliscsaba
(1895)[59]
historizáló-eklektikus Szeged
(1902)[60]
neoeklektikus Zalaegerszeg
(1926)[61]
korai funkcionalizmus Kiskunfélegyháza
(1934)[62]
szocialista–realista–klasszicizáló Székesfehérvár
(1951)[63]
késői funkcionalizmus Debrecen
(1958–1960)[64]
  1. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 10. o.
  2. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 6-7. o.
  3. ↑ https://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/09/felujitottak-az-alfold-egyik-legszebb-vasutallomasat
  4. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 14. o.
  5. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 35. o.
  6. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 41. o.
  7. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 46. o.
  8. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 68. o.
  9. ↑ https://epiteszforum.hu/a-godollo-kiralyi-varo-rekonstrukcioja
  10. ↑ https://turizmusgodollo.hu/hu/page/sights/museums/kiralyi-varoterem
  11. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 78. o.
  12. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=7350&f=2400
  13. ↑ https://www.bdmk.hu/editor_up2/E_tananyagok/szombathely_dualizmuskori_seta_2020/rkezs_a_vastllomsra.html
  14. ↑ https://24.hu/kultura/2021/12/21/csodas-szecesszios-palyaudvara-is-lehetne-ma-budapestnek/#
  15. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 47. o.
  16. ↑ https://vasutallomasok.hu//kepek/p0017/p0017350.jpg
  17. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=5492&f=1877
  18. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84-86. o.
  19. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87-88. o.
  20. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.
  21. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 98-100. o.
  22. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.
  23. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 105. o.
  24. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 112-120. o.
  25. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 21-24. o.
  26. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  27. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  28. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.
  29. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 147. o.
  30. ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/a_haboru_tovabb_szedte_aldozatait_robbanas_rakosrendezon_1945_11_24_en.pdf
  31. ↑ https://csabaihazak.blog.hu/2018/10/01/vonatkiseroi_laktanya
  32. ↑ https://6.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/221108/nem-csoda-ha-nem-ismeros-pedig-ez-keruletben-keszult
  33. ↑ http://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/mav-tisztviselo-hazak/3891
  34. ↑ https://www.travelo.hu/budapest/20220117-magyarorszag-budapest-kobanya-mav-jancsitelep-seta.html
  35. ↑ https://enbudapestem.hu/2021/06/a-lakotelepek-bajos-osei-budapesten-belvarosi-mav-koloniak/
  36. ↑ https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-elhagyott-mav-palotak-az-andrassy-uton
  37. ↑ https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/12174
  38. ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-MXBoTGQvMjhMSmRzbXUwbGd5c3RnUT09
  39. ↑ A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930., 264-265. o.
  40. ↑ Déry Attila: Budapest építészeti topográfia 3. VI-VII. kerület – Terézváros, Erzsébetváros, TERC Kft., Budapest, 2006, 511. o.
  41. ↑ http://veke.hu/2007/07/140-eves-az-eszaki-jarmujavito/
  42. ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2014/4/14/vonattemeto-a-varos-szelen
  43. ↑ Budapest-Keleti Állomási Végrehajtási Utasítás. mavcsoport.hu. Budapest: MÁV Zrt. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  44. ↑ https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/09/02/tatai-uti-viztorony-budapest/
  45. ↑ https://www.mavcsoport.hu/mav-szk/archivum
  46. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  47. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  48. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 146. o.
  49. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=81
  50. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/kc.php?a=54
  51. ↑ https://szellemvarosok.blog.hu/2016/09/28/a_kelenfoldi_vasutashazak_melyen
  52. ↑ https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/viza/index.html
  53. ↑ https://www.google.com/maps/@47.5667019,19.1118844,3a,69.7y,103.78h,95t/data=!3m6!1e1!3m4!1sqejPje5H96siH1ST3_BcsA!2e0!7i13312!8i6656
  54. ↑ https://www.google.com/maps/@47.3979777,18.9728951,3a,54.3y,293.66h,93.27t/data=!3m6!1e1!3m4!1sjTqqdyIwF18KyTpQ0eAE9w!2e0!7i13312!8i6656
  55. ↑ http://vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=38076&f=3263
  56. ↑ https://www.dehir.hu/debrecen/lebontjak-a-szabadsagtelepi-vasutallomas-epuletet/2014/01/28/
  57. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 6. o.
  58. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 29. o.
  59. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 45. o.
  60. ↑ https://www.delmagyar.hu/eletstilus/2009/05/nagyallomas-szeged
  61. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 84. o.
  62. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 87. o.
  63. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 171. o.
  64. ↑ Kubinszky, 1846-1988, i. m., 102. o.

Források[szerkesztés]

  • Kubinszky Mihály – Gombár György: Vasútállomások Magyarországon. Épületek 1846–1988, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1989, ISBN 963-316-267-X
  • Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-132-130-4 (Építészeti hagyományok-sorozat)

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Gergely József: 100 éves a Nyugati pályaudvar 1877–1977, MSZMP MÁV Nyugati pályaudvari Bizottsága, Budapest, 1977
  • Postai és vasúti építmények In: Magyarország ipari műemlékei, Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 1981, ISBN 963-562-750-5
  • Kiss Zsuzsa – Kubinszky Mihály – Kummer István: A magyar vasutak építészetének 150 éve In: Fejezetek a 150 éves magyar vasút történetéből 1846–1996, MÁV Rt. Vezérigazgatósága, Budapest, 1996, ISBN 963-708-536-x
  • Az építészet és a magyar vasút. Kell a vasút Európában!, MÁV Rt., Budapest, 1999, ISBN 963-03-792-6

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasúti_építészet_Magyarországon&oldid=26435224”