Gerendavázas-kitöltőfalas stílus

	gerendavázas-kitöltőfalas stílus
	fachwerk
	Fachwerk stílusú halászház (Flaesheim, Németország)
Időszak	kb. 7. század – napjaink
Elterjedés	elsősorban Észak-Európa (de a világ más területein is ismert)
	A Wikimédia Commons tartalmaz gerendavázas-kitöltőfalas stílus témájú médiaállományokat.

A gerendavázas-kitöltőfalas építészet/stílus^[1] vagy német szóval fachwerk stílus egy építészeti mód, egyben építészeti stílus.

Története[szerkesztés]

A fachwerk a faépítészet egyik régi módja. Jellemzője, hogy a szerkezeti részek fagerengából készülnek, a falsíkot pedig a közéjük falazott vályog vagy tégla alkotja. További jellemzője, hogy a faváz kívülről nem kap borítást, látható marad. A fachwerk az Észak-Európai területen a 7. századtól terjedt el, virágzási idejét a 16–17. században élte.^[2] Európa gyorsan fejlődő középkori városainak jellemző építésmódja lett, lehetővé téve a kevésbé teherbíró talajú földek használhatóságát. A technológia lehetővé tette hogy az épületek sokszintessé bővülhettek. A hidegebb Norvégiában elterjedt volt a boronafalas vázkitöltés, míg Közép-Európa a sárral tapasztott vesszőfonatot használta. A XVI. Század közepétől jobbára a téglából készültek a vázkitöltések. A középkori favázas épületeket sűrű osztású szintenként beépülő oszlopok tartották. A karcsú oszlopokat vízszintes kötőgerendák andráskeresztek merevítették, díszítették.^[3]

A fachwerkhez hasonló épületek a világ más részein is, általában egymástól függetlenül jelentek meg a helyi építőanyagok felhasználásával.^[4]

A fachwerk jellegzetes megjelenése miatt egyfajta építészeti stílusnak is tekinthető.

A stílus használata napjainkban is elterjedt.

Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon nem terjedt el túlzottan a stílus. Ennek ellenére, elsősorban a 19. században épültek fachwerk-jellegű épületek.

1772: régi fachwerk ház, Závod^[5]
1894: Schweiger-villa, Budapest, Stefánia út^[forrás?]

Számos alkalmi épület (pavilon) épült fachwerkben az 1885-ös Országos Általános Kiállításra és az 1896-os millenniumi ünnepségekre is. Ezek nagy részét lebontották. Talán az egyedül megmaradt ilyen épült a mai Mexikó út mentén álló Földművelésügyi Minisztérium pavilonja (tervezte: Jakab Dezső).^[6] Ugyancsak a kiállításról maradt, és a Városligetben szétbontott, majd a Margit-szigeten újra Szigeti Kávéház néven felállított Vadászati pavilon (tervezte Alpár Ignác). Az épületet 1930-ban bontották le végleg.^[forrás?]

Az ipari építészet is ismerte a fachwerket, jellemző példa erre a műemléki védelem alá vett,^[forrás?] de később leégett Angyalföldi hajógyári csarnok^[7] (Budapest, Meder u. 9., épült: 1890 k.).^[8]

Ehhez a stílushoz volt sorolható Kőbánya felső vasútállomás régi, talajszinten álló (ma már szintén nem létező) állomásépülete,^[9] akárcsak a Újszeged vasútállomás mára szintén nem álló épülete.^[10]

A szigorúan vett, boronafalas vagy téglás kitöltés mellett előfordult vízszintes fa-lécekkel kitöltött faváz is (pl. Járművek csarnoka, 1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest, ld. alább a képek között).

Képtár[szerkesztés]

Fachwerk-jellegű épületek Magyarországon:

Horvát iparcsarnok (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Az ünnepélyek csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Járművek csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Gyermekcsarnok (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Mezőgazdasági csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Földmívelésügyi magyar királyi minisztérium kiállítási irodája igazgatósági épületével (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Magyar Királyi Dohányjövedék csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Erdészeti csarnok (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Dohánygyár, Pápa
Hűvösvölgyi egyesített végállomás, Budapest
Zugligeti lóvasút végállomás, Budapest