Tichtl György
| Tichtl György | |
| Született | 1881. január 6. Budapest |
| Elhunyt | 1956. január 13. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Tisztsége | postaműszaki főigazgató |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1902) |
| Halál oka | szívizom-elfajulás |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tichtl György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tichtl György (Budapest, 1881. január 6. – Budapest, 1956. január 13.)[2] építész, postaműszaki főigazgató.
Életútja[szerkesztés]
Tichtl Frigyes és Kapy Rozina fia. Diplomáját a József műegyetemen szerezte 1902-ben, ekkor a Kereskedelmi Minisztériumhoz került, ahol műszaki segédmérnök lett. 1912-től volt a Magyar Királyi Postán belül életrehívott Postaházak Építési Felügyelőségének munkatársa. 1915-től főmérnök, 1917-től műszaki tanácsos, 1921-től műszaki igazgató, 1925-től a posta építészeti, VII. ügyosztályának vezetője lett. 1930-ban az intézmény műszaki főigazgatójává nevezték ki. Az ő tervei nyomán épült fel a budapesti lipótvárosi, a lágymányosi, a budafoki, a szombathelyi és a nagykanizsai posta, valamint a Váci úti neobarokk Lipót telefonközpont. Templomokat is tervezett. Halálát szívizomelfajulás okozta. Felesége Házmán Franciska volt, akivel 1907-ben kötött házasságot Budapesten.
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1912: ikervilla, Budapest, Vonás utca 11.[3]
- 1913: Igazgatói épület, Budapest, Hungária út 38. (Wekerletelep)
- 1914: Tichtl-ház, Budapest, Budapest, Dísz tér 11.[4]
- 1914–1918: Igazgatói épület, Budapest, Thököly utca 18. (Wekerletelep)
- 1921–1924: Posta, Szombathely[5] (tervek: 1913)[6]
- 1927: villa, Budapest, Völgy u.[7]
- 1927–1929: Lipót telefonközpont, Budapest, Váci út 17. [8] – az épület a Google kamera felvételei alapján 2009 és 2011 között elbontásra került[9]
- 1930: Lágymányosi Posta, Budapest, Vásárhelyi Pál utca 4-6.[10]
- 1929–1931: Budafoki Posta, Budapest, Városház tér 19.[11]
- ?: Polonyi pékség, Budapest, Petur u. 7. (Wekerletelep)[12]
- ?: Lipótvárosi Posta, Budapest[13]
- ?: Posta, Nagykanizsa
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 16/1956. folyószáma alatt.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=19&cim=von%C3%A1s-11&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25510/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJHRU8iOiBbIllFUyJdLCAiU09VUkNFIjogWyJMVF9CRkwiXX0sICJxdWVyeSI6ICJGRUpaPShcIkhVIEJGTCBYVi4xNy5kIEJ1ZGFwZXN0IChzelx1MDBlOWtlcykgZlx1MDE1MXZcdTAwZTFyb3MgdGVydmVpICgxODY3LTIwMDYpXCIpIn0
- ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/16353/1/1926-26-11_12_OCR.pdf
- ↑ https://www.nyugat.hu/cikk/22199_multbanezo_szombathelyi_postapalota
- ↑ https://www.budaipolgar.hu/legfrissebb/osbuda
- ↑ https://epiteszforum.hu/irodahaz-terve-a-lipot-telefonkozpont-helyen
- ↑ https://www.google.com/maps/@47.5203493,19.0616882,3a,75y,166.35h,101.05t/data=!3m7!1e1!3m5!1sMhpAgLURVF6BTWPeGx3W8g!2e0!5s20090501T000000!7i13312!8i6656?hl=hu&entry=ttu
- ↑ https://budapest100.hu/house/vasarhelyi-pal-utca-4-6/
- ↑ https://22.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/180209/budafok-1-sz-postahivatal
- ↑ https://mandadb.hu/tetel/3299/Az_egykori_Polonyi_pekseg_epulete_Wekerletelepen
- ↑ Magyar életrajzi lexikon, i. m.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Rostás Péter: Ősbuda háza Budai Polgár Online, 2010. február 15.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- A magyar posta története és érdemes munkásai. Szerk. dr. Hencz Lajos. Bp., 1937. Merkantil-Ny.
- Posta mérnöki szolgálat 50 éve 1887–1937. Szerk. Rimótzy Mihály. Bp., [1937.], Stádium ny.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.