Házsongárdi temető

Apáczai Csere János

Brassai Sámuel

Fájl:Kvár Házsongárd Dsida.jpg

Dsida Jenő

Misztótfalusi Kis Miklós

Kuun Géza

Reményik Sándor

„	Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemre méltóbb helyet.	”
– Gróf Széchenyi István, 1821

A Házsongárdi temetőt 1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, a pestisjárvány kezdetén. Erre a célra a Torda utcai kiskaputól délre eső városi dinnyeföldet jelölték ki. A járvány miatt az eredetileg kijelölt terület hamar megtelt, így a temető déli irányba, a domboldalra terjeszkedett tovább. A temető kezdetektől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. Az idő folyamán többször kibővítették, így jött létre 1739-ben J. F. de Gladys ezredes adományából a lutheránus temetőkert, majd 1840-ben a régi zsidó temető. 1885-ben temetőt rendezték, sok gazdátlan régi követ kiemeltek a helyéről, kijelölték a parcellákat, elkezdték a fásítást. A 19. század végén a temetőt dél felé kibővítették, itt nyílt meg 1892-ben az új zsidó temető és 1914-ben a honvédsírkert. A halottas kápolnát és az irodaépületet 1897-ben építették.

1911-ben Kohn Hillel és Zsakó Gyula, az unitárius kollégium friss végzősei, még hatvankét 1700 előtti sírkövet írtak össze, a legrégibb 1586-ból való volt. A 20. század végén még fellelhető legrégebbi sírkő 1599-ből maradt fenn, ez egy ereszes sírkő, amely a lutheránus temetőrészben található, de a Jelen-kripta oldalán található egy 1585-ből fennmaradt tábla is. A 14 hektáron több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. A kolozsvári román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több román sír található.

Noha a városi közgyűlés már 1892-ben megállapította, hogy "a jelenlegi köztemető annyira túlzsúfolt, miszerint közegészségi és közrendészeti tekintetekből továbbra már nem használható", és 1893-ban már nem engedélyezték új sírok ásását, ma is ide és a tetején megnyitott új temetőben temetkeznek. Az új temetőben az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. Valamelyest enyhített a helyzeten a monostori temető megnyitása.

A temető nevezetes halottai

• Apáczai Csere János pedagógus, író (†1659) és felesége Aletta van der Maet
• Aranyosrákosi Székely Sándor író, unitárius püspök (†1854)
• Asztalos István író (†1960)
• Bajor Andor író (†1991)
• Barra Imre orvos (†1854)
• Bartalis János költő (†1976)
• Bágyuj Lajos restaurátor (†1985)
• Bánffy György Erdély főkormányzója (†1822)
• gróf Bánffy Miklós iró, politikus (†1950)
• Berde Mária író, költő (†1949)
• Berde Mózes 48-as népvezér (†1893)
• gróf Bethlen Gergely tábornok (†1867)
• Bíró Vencel történész (†1962)
• Bölöni Farkas Sándor író, utazó (†1842)
• Brassai Sámuel polihisztor (†1897)
• Bretter György író (†1977)
• Csanádi Pál unitárius püspök
• Constantin Daicoviciu történész (†1973)
• Dankanits Ádám történész (†1977)
• Darkó László festő (†1970)
• Debreczeni Márton bánya- és kohómérnök (†1851)
• De Gerando Antonina pedagógus, író, a kolozsvári felsőbb leányiskola első igazgatója (†1914)
• Delly-Szabó Géza zeneszerző (†1961)
• Gheorghe Dima zeneszerző (†1925)
• Dsida Jenő író (†1938)
• E. Kovács Gyula színész (†1899)
• Eiskovits Miksa zeneszerző (†1983)
• Enyedi György unitárius püspök (†1597)
• gróf Esterházy Miguel 1848-as honvédtiszt (†1923)
• Éjszaki Károly mérnök, drámaíró (†1907)
• Faragó Pál sakkfeladványszerő olimpiai bajnok (†1970)
• Farkas Ödön zeneszerző (†1912)
• Finály Henrik történész (†1898)
• Milan Alexandru Florian festőművész (†2004)
• Fülöp Antal Andor festőművész (†1979)
• Gaál Gábor író (†1954)
• Genersich Antal patológus, egyetemi tanár (†1918)
• Gy. Szabó Béla grafikus (†1985)
• Gyarmathy Sámuel orvos és nyelvész (†1830)
• Herepei Gergely mérnök, református lelkész (†1859)
• Hirschler József belvárosi plébános, a Marianum alapító igazgatója (†1936)
• Jakab Elek történész, levéltáros (†1897)
• Jancsó Elemér irodalomtörténész (†1971)
• Janovics Jenő színész, rendező (†1945) és felesége Poór Lili színésznő (†1962)
• Jordáky Lajos történész (†1973)
• Jósika Miklós író (†1865)
• Józsa Béla költő (†1943)
• Kacsó Sándor író (†1984)
• Kelemen Lajos történész (†1963)
• Kéler Ilona színésznő (†1880)
• gróf Kendeffy Ádám (†1834)
• Kós Károly építész (†1977)
• Kósa Huba Ferenc szobrász (†1984)
• Kovásznai Péter református püspök, II. Rákóczi György udvari papja
• Köpeczi Sebestyén József heraldikus (†1964)
• Kőváry László történész (†1907)
• gróf Kuun Géza orientalista nyelvész, történész (†1905)
• Kriza János költő (†1875)
• László József színész (†1878)
• Meltzl Hugó irodalomtörténész (†1908)
• Méhes Sámuel tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő (†1852)
• Mike Sándor történész (†1867)
• gróf Mikó Imre történész, politikus (†1876)
• Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász (†1702)
• Nagy István író (†1977)
• Nagy Kálmán nyelvész, műfordító (†1971)
• Néb Mária színésznő (†1884)
• Nyárády Erazmus Gyula botanikus (†1966)
• Paget János orvos, utazó, Bem szárnysegéde (†1892)
• Pákey Lajos építész (†1921)
• Parádi Kálmán zoológus (†1902)
• Pataki István református pap, II. Apafi Mihály nevelője
• Pataki Sámuel királyi tanácsos (†1824)
• Pergő Celesztin színművész (†1858)
• Péterfi István botanikus (†1978)
• Pósta Béla régész, történész (†1919)
• Purjesz Zsigmond belgyógyász, orvostörténész (†1896)
• Puskás Lajos tanár (†1982)
• Emil Racoviţă biológus (†1947)
• Reményik Sándor költő (†1941)
• Ruzitska György zeneszerző (†1865)
• Salamon János cigányprímás, Bem József tábori muzsikusa
• Sámi László Kossuth titkára (†1881)
• Seprődi János zenetudós (†1923)
• Szabédi László költő (†1959)
• Szabó T. Attila nyelvész (†1987)
• Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, mineralógus, egyetemi tanár (†1935)
• Szász Domokos református püspök (†1899)
• Szegő Júlia zenei szakíró, Bartók-kutató (†1987)
• Szenczi Molnár Albert bibliafordító, zsoltáríró (†1634)
• Szentábrahámi Lombárd Mihály unitárius püspök (†1758)
• Szentiváni Mihály költő, író, publicista (†1842)
• Szerváciusz Károlyné (†1928)
• Székelyné Ungár Anna színésznő (†1865)
• Szilágyi Domokos költő (†1976), felesége Hervay Gizella költő (†1982) és a gyermekük Szilágyi Attila (†1977)
• Szolnai Sándor festőművész (†1950)
• Szombathelyi Béla színész (†1881)
• Szopos Sándor festőművész (†1954)
• Újfalvi Sándor emlékíró (†1866)
• Vályi Gábor jogász
• Vályi Gyula matematikus (†1913)
• Vámszer Géza néprajzkutató (†1976)
• Veress Ferenc fényképész (†1916)
• Versényi György költő, pedagógus (†1918)
• Tóth Elek színművész (†1948)
• Tulogdy János földrajztudós (†1979)
• Zilahi Erzsébet (Ady szerelme) (†1954)
• gróf Wass Otília
• id. Xantus János földrajztanár, felesége Paull Aranka tanársegéd, és fiuk ifj. Xantus János természettudós, író (†1982)

Forrás

• Fekete Albert: Kolozsvári kertek / A régi Kolozsvár zöldterületei, Zilah, 2005
• Gaal György: Tört kövön és porlandó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Kolozsvár, 2002
• Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok, II. kötet, Kriterion, Bukarest, 1982
• Lászlóffy Aladár – Kántor László: Házsongárd, Helikon kiadó, Budapest, 1989
• Természettudósok sírjai
• Unitárius sírok

Helye a Google Map-on: 46.765927, 23.591337 [<http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&time=&date=&ttype=&q=46.765927,+23.591337&ie=UTF8&ll=46.769381,23.591337&spn=0.008348,0.028582&t=h&z=15&om=0>]