Farkas Ödön
| Farkas Ödön | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1851. január 27. Jászmonostor |
| Elhunyt | 1912. szeptember 11. (61 évesen) Kolozsvár |
| Sírhely | Házsongárdi temető |
| Gyermekei | Farkas János |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ( – 1870-es évek) |
| Tevékenység | zeneszerző, zenepedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Ödön témájú médiaállományokat. | |
Farkas Ödön (Jászmonostor, 1851. január 27. – Kolozsvár, 1912. szeptember 11.) zeneszerző, zenepedagógus volt.
Pályafutása
[szerkesztés]Szülei akaratának megfelelően előbb mérnöki tanulmányokat folytatott. A budapesti Zeneakadémiára iratkozott annak megnyílása, 1875 után, s itt végzett a felsőbb zeneszerzési osztályban. Ábrányi Kornél és Nikolics Sándor tanítványa volt. 1879-től haláláig Kolozsvárott élt és a zenei élet irányítója lett. A konzervatórium igazgatója volt. Fia, Farkas János tehetséges hegedűművész 29 évesen tüdőbajban meghalt. Kiváló énektanár, s 1882-83-ban a kolozsvári színház karmestere is volt. Híressé vált tanítványai voltak: Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc. Zeneelméletre tanította Kacsóh Pongrácot is. Népszerű zeneszerző volt, főleg operákat és kamarazeneműveket írt. Magyaros stílusra törekvő operáit, operettjeit Budapesten is bemutatták.
Szecessziós fehér márvány síremléke, Kolozsvári-Szeszák Ferenc alkotása, a Házsongárdi temetőben található (II. A.), műemléki védettség alatt áll: CJ-IV-m-B-07839.046.[1]
Művei
[szerkesztés]Operák
[szerkesztés]- Tündérforrás, 1893. (Kolozsvári Nemzeti Színház előadta).
- A bajadér, 1876.
- A vezeklők, 1894. (Magyar Kir. Opera 1894. április 24-én előadta.)
- Balassi Bálint, 1896
- Tetemrehívás, 1900
Programzene
[szerkesztés]- Kurucvilág, 1906. (A Rákóczi hamvainak hazaszállításakor, 1906 októberében tartott díszelőadásra).
Zongoradarabokat, dalokat, vegyes karokat, vonósnégyeseket is komponált. („Szondi két apródja”). Szerzeményeinek legnagyobb részét a Kolozsvárott alakult „Erkel-társaság” adta ki.
Zeneelméleti és zenepedagógiai munkássága is jelentős volt. (A konzervatórium 1903. és 1904. évi évkönyveiben írt cikkeket e tárgyban). „Az énekhang” címmel 1907-ben módszertani és elméleti könyvet jelentetett meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Farkas Ödön síremlékének adatai és képe a Házsongárd Alapítvány adatbázisában., 2025. október 22. [2025. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 260. o. Online elérés
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Huszadik Század Farkas Ödön halálakor
Irodalom
[szerkesztés]- Isoz Kálmán: Farkas Ödön, 1851-1912. In: Zeneközlöny, 1912. 24. sz.
- Lakatos István: Az erdélyi Farkas Ödön gondolatai a magyar zenéről. In: A Zene, 1943. 4. sz.
- Lakatos István: A kolozsvári magyar zeneelmélet alapvetője: Farkas Ödön. In: Magyar Zenei Szemle, 1943. 11. sz.
