„Koltai Lajos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
|becenév=Sutyi |
|becenév=Sutyi |
||
|munkái= |
|munkái= |
||
|kitüntetései= [[Kossuth-díj]] (1985)<br>[[A Nemzet Művésze |
|kitüntetései= [[Kossuth-díj]] (1985)<br>[[A Nemzet Művésze|A Nemzet Művésze]] (2016) |
||
|hivatalos oldala= |
|hivatalos oldala= |
||
|blog= |
|blog= |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
|PORT.hu=13511 |
|PORT.hu=13511 |
||
}} |
}} |
||
'''Koltai Lajos''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[április 2.]] –) a [[A Nemzet Művésze |
'''Koltai Lajos''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[április 2.]] –) a [[A Nemzet Művésze|Nemzet Művésze]] címmel kitüntetett, [[Kossuth-díj|Kossuth]]- és [[Balázs Béla-díj]]as [[Magyarok|magyar]] [[operatőr]], rendező, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]]. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
A lap 2019. december 10., 21:41-kori változata
Koltai Lajos | |
Sellő Hajnallal a Magyar Filmművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlésén | |
Született | Koltai Lajos 1946. április 2. (78 éves) Budapest |
Beceneve | Sutyi |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Bordás Katalin (1969–) |
Foglalkozása | operatőr, rendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1965-1969) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1985) A Nemzet Művésze (2016) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Koltai Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Koltai Lajos (Budapest, 1946. április 2. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész.
Életpályája
Gimnazistaként amatőr filmeket készített. 1964–1965-ben a Magyar Televízióban töltött egy évet segédoperatőrként, majd kameramanként. 1965-ben került a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol Illés György tanítványa volt. 1970-ben az Agitátorok című filmmel diplomázott. 1970 óta a Mafilmnél dolgozik. Kezdetben dokumentumfilmeket készített, később 3 játékfilmben mestere, tanára kameramanja volt. Az 1970-es évek magyar operatőri művészetének egyik meghatározó alakja. Kivételes képessége, hogy a legkülönbözőbb stílustörekvésű rendezőknek is egyenrangú alkotótársa tud lenni, így a „dokumentarista” és „esztetizáló” irányzatú játékfilmművészet képi világának kimunkálásában egyaránt vezető szerepet játszhatott. Dokumentumfilmjeiben és „dokumentarista” játékfilmjeiben közvetlenül hasznosította a TV-ben szerzett tapasztalatát (szűk képkivágással mozgó kamera). Eddigi munkásságának nem elhanyagolható része a tv-játékok és tv-filmek fényképezése (különösképpen Maár Gyula, Ranódy László, Fazekas Lajos, Sándor Pál és Szabó István rendezései). Hazánkban egyedülálló módon ültette át a fekete-fehér filmezésben kialakított kompozíciós elveit a színesfilm-fényképezésbe. A sötét tónus, a félhomály elsősorban mozifilmjeiben uralkodott, ugyanakkor néhány tv-filmjében tudatosan az ellenkezőjére, a világos tónusok uralmára törekedett. Továbbfejlesztette a szórt megvilágítás külföldön és hazánkban mások által kezdeményezett módszerét: a belső terek megvilágítását illetően világviszonylatban is a legjobb operatőrök közé emelkedett. Az Ajándék ez a nap (1979) külön említést érdemel: kétfajta alapszín váltogatásával figyelemre méltó színdramaturgiai kísérlet. Dokumentáris szellemű alkotásai egy részében legföljebb csak uralkodó alaptónussal, szűk képkivágással operált, máskülönben a valóságos fény- és színviszonyok követésén alapuló filmképi egységteremtés útját járta. Ez utóbbi magasabb fokon – kifinomult világítástechnikával, kompozíciós tapasztalattal, csak dramaturgiailag indokolt helyeken alkalmazott effektusokkal – valósította meg a Mephisto-ban (1981). Tagja az Oscar-díjat osztó amerikai filmakadémiának, és az Amerikai Operatőrök Egyesületének. Egyszer javasolták Oscar-díjra, a Maléna című filmért. Az Oscar-díjas Mephisto (1981) operatőre.
Lajosing
Különleges megvilágítási eljárás, amit Koltai Lajos használt és a szakma a módszert a neve után „Lajosing”-nak („lajosolás”-nak) nevezte el.[1] Lényege, hogy a szereplők közelében lévő bútorokra irányított (és ezáltal megfestett) fény adja a különleges hangulatú megvilágítást. Egy montréali HBO-produkció forgatásán, a „Hulló angyal”-on alkalmazta először ezt a technikát.[2]
Filmjei
Filmrendezései
- Sorstalanság (2005) (Kertész Imre műve alapján)
- Este (2007) (Susan Minot műve alapján)
Díjai
- A filmkritikusok díja (1976, 1978, 1983)
- Balázs Béla-díj (1977)
- locarnói Ernest Artaria-díj (1979)
- a filmszemle díja (1982, 1985, 1987)
- Érdemes művész (1982)
- Kossuth-díj (1985)
- David di Donatello-díj (1999, 2001)
- Európai Filmdíj – a legjobb európai operatőr (1999) (A napfény íze, Az óceánjáró zongorista legendája)
- Magyar Művészetért díj (2003)
- Prima Primissima díj (2010)
- Budapest díszpolgára (2012)
- A Nemzet Művésze (2016)
- Óbuda-Békásmegyer díszpolgára (2018)
Jegyzetek
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
- Koltai Lajos és Percze Sándor beszélgetése A vizualitás hatalma címmel * Asztali beszélgetések...2 - Közös örökségünk szerk: Galambos Ádám, Budapest; Luther Kiadó, 2008