„Varasd vármegye” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor: | 13. sor: | ||
A vármegye területének nagyérsze dombság, csak északi részén található a [[Dráva]] folyó síkság. Északról a [[Magyar Királyság]] [[Zala vármegye]], keletről szintén a [[Magyar Királyság]] [[Somogy vármegye|Somogy vármegyéje]], délről [[Belovár-Kőrös vármegye|Belovár-Kőrös]] és [[Zágráb vármegye|Zágráb]] vármegyék, nyugatról pedig [[Stájerország]] határolta. |
A vármegye területének nagyérsze dombság, csak északi részén található a [[Dráva]] folyó síkság. Északról a [[Magyar Királyság]] [[Zala vármegye]], keletről szintén a [[Magyar Királyság]] [[Somogy vármegye|Somogy vármegyéje]], délről [[Belovár-Kőrös vármegye|Belovár-Kőrös]] és [[Zágráb vármegye|Zágráb]] vármegyék, nyugatról pedig [[Stájerország]] határolta. |
||
==Történelem== |
==Történelem== |
||
A vármegye területe a [[12. század]]ban lett a [[Magyar Királyság] része, mert ekkor jött létre a [[Magyarország|magyar]]-[[Horvátország|horvát]] perszonálunió. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]] része volt. [[1918]]-tól [[Jugoszlávia]], majd [[1991]]-től a független [[Horvátország]] része. |
A vármegye területe a [[12. század]]ban lett a [[Magyar Királyság]] része, mert ekkor jött létre a [[Magyarország|magyar]]-[[Horvátország|horvát]] perszonálunió. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]] része volt. [[1918]]-tól [[Jugoszlávia]], majd [[1991]]-től a független [[Horvátország]] része. |
||
==Lakosság== |
==Lakosság== |
||
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 307.010 személy volt, ebből: |
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 307.010 személy volt, ebből: |
A lap 2007. február 2., 16:24-kori változata
Varasd vármegye | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | horvátok, szerbek | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2.521 km² | ||
Térkép | |||
térképe | |||
domborzati térképe | |||
domborzati térképe |
Varasd vármegye (horvátul: Varaždin) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein. Területe jelenleg Horvátország része.
Földrajz
A vármegye területének nagyérsze dombság, csak északi részén található a Dráva folyó síkság. Északról a Magyar Királyság Zala vármegye, keletről szintén a Magyar Királyság Somogy vármegyéje, délről Belovár-Kőrös és Zágráb vármegyék, nyugatról pedig Stájerország határolta.
Történelem
A vármegye területe a 12. században lett a Magyar Királyság része, mert ekkor jött létre a magyar-horvát perszonálunió. 1526-tól a Habsburg Birodalom része volt. 1918-tól Jugoszlávia, majd 1991-től a független Horvátország része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 307.010 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye nyolc járásra volt felosztva 1917-ben:
- Ivaneci járás, székhelye Ivanec
- Klanjeci járás, székhelye Klanjec
- Krapinai járás, székhelye Krapina
- Ludbregi járás, székhelye Ludberg
- Novi Marofi járás, székhelye Novi Marof
- Pregradai járás, székhelye Pregrada
- Varasdi járás, székhelye Varasd (törvényhatósági jógú város)
- Zlatari járás, székhelye Zlatar