„Varasd vármegye” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a megye neve horvátul, németül és latinul. a megyeszékhely neve horvátul és németül. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{MagyarVármegye| |
{{MagyarVármegye| |
||
térkép=Varasd |
térkép=KoH-CS-Varasd.svg| |
||
címer=Varasd vármegye címere.jpg| |
címer=Varasd vármegye címere.jpg| |
||
év= |
év=| |
||
székhely=Varasd| |
székhely=Varasd| |
||
terület= |
terület=2.521| |
||
népesség= |
népesség=307.010, [[1910]]| |
||
nemzetiségek= |
nemzetiségek=[[horvátok]], [[szerbek]]| |
||
domborzat=Varasd vármegye térképe.jpg| |
|||
}} |
}} |
||
⚫ | |||
==Földrajz== |
|||
⚫ | |||
A vármegye területének nagyérsze dombság, csak északi részén található a [[Dráva]] folyó síkság. Északról a [[Magyar Királyság]] [[Zala vármegye]], keletről szintén a [[Magyar Királyság]] [[Somogy vármegye|Somogy vármegyéje]], délről [[Belovár-Kőrös vármegye|Belovár-Kőrös]] és [[Zágráb vármegye|Zágráb]] vármegyék, nyugatról pedig [[Stájerország]] határolta. |
|||
==Történelem== |
|||
A vármegye területe a [[12. század]]ban lett a [[Magyar Királyság] része, mert ekkor jött létre a [[Magyarország|magyar]]-[[Horvátország|horvát]] perszonálunió. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]] része volt. [[1918]]-tól [[Jugoszlávia]], majd [[1991]]-től a független [[Horvátország]] része. |
|||
==Lakosság== |
|||
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 307.010 személy volt, ebből: |
|||
* 300.033 [[Horvátok|horvát]] |
|||
* 2.384 [[Szerbek|szerb]] |
|||
* 1.172 [[Németek|német]] |
|||
* 1.095 [[Magyarok|magyar]] |
|||
==Közigazgatás== |
==Közigazgatás== |
||
A vármegye nyolc járásra volt felosztva [[1917]]-ben: |
|||
* Ivaneci járás, székhelye [[Ivanec]] |
|||
Székhelye Vukovár (horvátul: Vukovar; németül: Wulkoburg) |
|||
* Klanjeci járás, székhelye [[Klanjec]] |
|||
* Krapinai járás, székhelye [[Krapina]] |
|||
* Ludbregi járás, székhelye [[Ludberg]] |
|||
* Novi Marofi járás, székhelye [[Novi Marof]] |
|||
* Pregradai járás, székhelye [[Pregrada]] |
|||
* Varasdi járás, székhelye [[Varasd]] (törvényhatósági jógú város) |
|||
* Zlatari járás, székhelye [[Zlatar]] |
|||
{{Magyar Királyság vármegyéi}} |
{{Magyar Királyság vármegyéi}} |
||
{{csonk-dátum|csonk-magyarközig|2005 júliusából}} |
|||
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi]] |
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi]] |
||
[[en:Varaždin (former county)]] [[de:Varasd (Komitat)]] [[it:Varasd]] |
[[en:Varaždin (former county)]] [[de:Varasd (Komitat)]] [[it:Varasd]] |
A lap 2007. január 30., 21:59-kori változata
Varasd vármegye | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | horvátok, szerbek | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2.521 km² | ||
Térkép | |||
térképe | |||
domborzati térképe | |||
domborzati térképe |
Varasd vármegye (horvátul: Varaždin) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein. Területe jelenleg Horvátország része.
Földrajz
A vármegye területének nagyérsze dombság, csak északi részén található a Dráva folyó síkság. Északról a Magyar Királyság Zala vármegye, keletről szintén a Magyar Királyság Somogy vármegyéje, délről Belovár-Kőrös és Zágráb vármegyék, nyugatról pedig Stájerország határolta.
Történelem
A vármegye területe a 12. században lett a [[Magyar Királyság] része, mert ekkor jött létre a magyar-horvát perszonálunió. 1526-tól a Habsburg Birodalom része volt. 1918-tól Jugoszlávia, majd 1991-től a független Horvátország része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 307.010 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye nyolc járásra volt felosztva 1917-ben:
- Ivaneci járás, székhelye Ivanec
- Klanjeci járás, székhelye Klanjec
- Krapinai járás, székhelye Krapina
- Ludbregi járás, székhelye Ludberg
- Novi Marofi járás, székhelye Novi Marof
- Pregradai járás, székhelye Pregrada
- Varasdi járás, székhelye Varasd (törvényhatósági jógú város)
- Zlatari járás, székhelye Zlatar