„Germán nyelvek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ckb:جێرمانی (زمان) |
|||
75. sor: | 75. sor: | ||
|- |
|- |
||
|rowspan=2 | Népvándorlás időszaka<br /><small>AD 200–700</small> |
|rowspan=2 | Népvándorlás időszaka<br /><small>AD 200–700</small> |
||
| style="background: #aea; border-bottom: 1px solid #aea;" | Gót, |
| style="background: #aea; border-bottom: 1px solid #aea;" | [[Gót nyelv|Gót]], |
||
| colspan=2 style="background: #eeb"| Lombard<sup>1</sup> |
| colspan=2 style="background: #eeb"| Lombard<sup>1</sup> |
||
| style="background: #eca; border-bottom: 1px solid #eca;" | |
| style="background: #eca; border-bottom: 1px solid #eca;" | |
||
|rowspan=2 style="background: #eba"| Ófrank |
|rowspan=2 style="background: #eba"| Ófrank |
||
|rowspan=3 style="background: #eba"| Ószász |
|rowspan=3 style="background: #eba"| [[Ószász nyelv|Ószász]] |
||
|rowspan=5 style="background: #eab"| Ófríz |
|rowspan=5 style="background: #eab"| Ófríz |
||
|rowspan=3 colspan=2 style="background: #eab"| [[Óangol nyelv|Óangol]] |
|rowspan=3 colspan=2 style="background: #eab"| [[Óangol nyelv|Óangol]] |
||
|rowspan=2 colspan=7 style="background: #aae"| Proto-norvég |
|rowspan=2 colspan=7 style="background: #aae"| Proto-norvég |
||
|- |
|- |
||
|colspan=2 style="background: #aea" | Vandál, Burgund, |
|colspan=2 style="background: #aea" | [[Vandál nyelv|Vandál]], Burgund, |
||
|colspan=2 rowspan=2 style="background: #eca"| Ófelnémet |
|colspan=2 rowspan=2 style="background: #eca"| [[Ófelnémet nyelv|Ófelnémet]] |
||
|- |
|- |
||
| Kora [[középkor]]<br /><small>700–1100</small> |
| Kora [[középkor]]<br /><small>700–1100</small> |
A lap 2010. október 27., 00:52-kori változata
|
A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.
A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és afrikai változatát az afrikaans-t (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.
Besorolásuk, csoportosításuk[1]
- Keleti ág (kihalt)
- Északi ág
- Nyugati ág
Vaskor 500 BC–AD 200 |
Ős-Germán nyelv | |||||||||||||||
Keleti ág | Nyugati ág | Északi ág | ||||||||||||||
Déli ág | Anglofríz nyelvek | |||||||||||||||
Népvándorlás időszaka AD 200–700 |
Gót, | Lombard1 | Ófrank | Ószász | Ófríz | Óangol | Proto-norvég | |||||||||
Vandál, Burgund, | Ófelnémet | |||||||||||||||
Kora középkor 700–1100 |
Óalfrankon | Nyugat-ónorvég | Kelet-ónorvég | |||||||||||||
Középkor 1100–1350 |
Közép-felnémet | Ősjiddis | Közép-holland | Közép-alnémet | Közép-angol | Óizlandi | Ónorvég | Kora ódán | Kora ósvéd | Kora ógotlandi | ||||||
Késő középkor 1350–1500 |
Ójiddis | Közép-angol | Kora scots | Késő óizlandi | Óferöeri | Ónorn | Közép-norvég | Késő ódán | Késő ósvéd | Késő ógotlandi | ||||||
Kora modern kor 1500–1700 |
Krími gót | Korai modern felnémet | holland és flamand | Közép-fríz | Korai modern angol | Közép scots | Izlandi | Feröeri | norn | Norvég | Dán | Svéd | gotlandi | |||
Modern kor 1700-tól napjainkig |
mind kihalt | Felnémet nyelvjárások | Újjiddis | Alsószász nyelvjárások | Fríz nyelvjárások | Angol nyelvjárások | Scots nyelvjárások | kihalt | dialektussá vált |
1. Besorolása bizonytalan.
Szókészleti összehasonlítás
Magyar jelentés | Angol | Scots | Fríz | Afrikaans | Holland | Szász | Német | Jiddis[2] | Gót | Izlandi | Feröeri | Svéd | Dán | Norvég (Bokmål) | Norvég (Nynorsk) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alma | Apple | Aiple | Appel | Appel | Appel | Appel | Apfel | Epl | Aplus | Epli | Epl(i) [3] | Äpple | Æble | Eple | Eple |
Deszka | Board | Buird | Board | Bord | Bord | Boord | Brett / Bord [4] | Bret | Baúrd | Borð | Borð | Bord | Bord | Bord | Bord |
Bükkfa | Beech | Beech | Boeke/ Boekebeam | Beuk | Beuk | Böke | Buche | Buk | Bōka [5]/ -bagms | Bók | Bók | Bok | Bøg | Bøk | Bøk, Bok |
Könyv | Book | Beuk | Boek | Boek | Boek | Book | Buch | Bukh | Bōka | Bók | Bók | Bok | Bog | Bok | Bok |
Mell | Breast | Breest | Boarst | Bors | Borst | Bost | Brust | Brust | Brusts | Brjóst | Bróst | Bröst | Bryst | Bryst | Bryst |
Barna | Brown | Broun | Brún | Bruin | Bruin | Bruun | Braun | Broyn | Bruns | Brúnn | Brúnur | Brun | Brun | Brun | Brun |
Nap | Day | Day | Dei | Dag | Dag | Dag | Tag | Tog | Dags | Dagur | Dagur | Dag | Dag | Dag | Dag |
Halott | Dead | Deid | Dea | Dood | Dood | Dood | Tot | Toyt | Dauþs | Dauður | Deyður | Död | Død | Død | Daud |
Meghalni | Die (Starve) | Dee | Stjerre | Sterf | Sterven | Döen/ Starven | Sterben | Shtarbn | Diwan | Deyja | Doyggja | Dö | Dø | Dø | Døy |
Elég | Enough | Eneuch | Genôg | Genoeg | Genoeg | Noog | Genug | Genug | Ganōhs | Nóg | Nóg/ Nógmikið | Nog | Nok | Nok | Nok |
Ujj | Finger | Finger | Finger | Vinger | Vinger | Finger | Finger | Finger | Figgrs | Fingur | Fingur | Finger | Finger | Finger | Finger |
Adni | Give | Gie | Jan | Gee | Geven | Geven | Geben | Gebn | Giban | Gefa | Geva | Giva / Ge | Give | Gi | Gje(va) |
Üveg | Glass | Gless | Glês | Glas | Glas | Glas | Glas | Gloz | Gler | Glas | Glas | Glas | Glass | Glas | |
Arany | Gold | Gowd | Goud | Goud | Goud | Gold | Gold | Gold | Gulþ | Gull | Gull | Guld/ Gull | Guld | Gull | Gull |
Kéz | Hand | Haund | Hân | Hand | Hand | Hand | Hand | Hant | Handus | Hönd | Hond | Hand | Hånd | Hånd | Hand |
Fej | Head | Heid | Holle | Hoof [6]/ Kop[7] | Hoofd/ Kop[7] | Kopp[7] | Haupt/ Kopf[7] | Kop | Háubiþ | Höfuð | Høvd/ Høvur | Huvud | Hoved | Hode | Hovud |
Magas | High | Heich | Heech | Hoog | Hoog | Hoog | Hoch | Hoykh | Háuh | Hár | Høg/ur | Hög | Høj | Høy/høg | Høg |
Otthon | Home | Hame | Hiem | Heim [8]/ Tuis[9] | Heim [8]/Thuis[9] | Heim | Heim | Heym | Háimōþ | Heim | Heim | Hem | Hjem | Hjem/heim | Heim |
Horog | Hook | Heuk | Hoek | Haak | Haak | Haak | Haken | Hok / Hokn | Krappa/ Krampa | Krókur | Krókur/ Ongul | Hake/ Krok | Hage/ Krog | Hake/ Krok | Hake/ Krok[10] |
Ház | House | Hoose | Hûs | Huis | Huis | Huus | Haus | Hoyz | Hūs | Hús | Hús | Hus | Hus | Hus | Hus |
Sok | Many | Mony | Menich | Menige | Menig | Mennig | Manch | Mankher[11] | Manags | Margir | Mangir/ Nógvir | Många | Mange | Mange | Mange |
Hold | Moon | Muin | Moanne | Maan | Maan | Maan | Mond | Montik / Montog [12] | Mēna | Tungl/ Máni | Máni/ Tungl | Måne | Måne | Måne | Måne |
Éjszaka | Night | Nicht | Nacht | Nag | Nacht | Natt/ Nacht | Nacht | Nakht | Nótt | Nótt | Natt | Natt | Nat | Natt | Natt |
Nem | No | Nae | Nee | Nee | Nee(n) | Nee | Nein (Nö, Nee) | Neyn | Nē | Nei | Nei | Nej | Nej | Nei | Nei |
Öreg | Old | Auld | Âld | Oud | Oud, Gammel [13] | Oll | Alt | Alt | Sineigs | Gamall (de: eldri, elstur) | Gamal (de: eldri, elstur) | Gammal (de: äldre, äldst) | Gammel (de: ældre, ældst) | Gammel (de: eldre, eldst) | Gam(m)al (de: eldre, eldst) |
Egy | One | Ane | Ien | Een | Een | Een | Eins | Eyn | Áins | Einn | Ein | En | En | En | Ein |
Uncia | Ounce | Unce | Ons | Ons | Ons | Ons | Unze | Unts | Unkja | Únsa | Únsa | Uns | Unse | Unse | Unse |
Hó | Snow | Snaw | Snie | Sneeu | Sneeuw | Snee | Schnee | Shney | Snáiws | Snjór | Kavi/ Snjógvur | Snö | Sne | Snø | Snø |
Kő | Stone | Stane | Stien | Steen | Steen | Steen | Stein | Shteyn | Stáins | Steinn | Steinur | Sten | Sten | Stein/ Sten | Stein |
Az | That | That | Dat | Dit | Dat, Die | Dat (Dit) | Das | Dos | Þata | Það | Tað | Det | Det | Det | Det |
Kettő | Two/Twain | Twa | Twa | Twee | Twee | Twee | Zwei (Zwo) | Tsvey | Twái | Tveir/ Tvær/ Tvö | Tveir (/Tvá) | Två | To | To | To [14] |
Ki | Who | Wha | Wie | Wie | Wie | Wokeen | Wer | Ver | Ƕas (Hwas) | Hver | Hvør | Vem | Hvem | Hvem | Kvem |
Féreg | Worm | Wirm | Wjirm | Wurm | Wurm/ Worm | Worm | Wurm | Vorem | Maþa | Maðkur, Ormur | Maðkur/ Ormur | Mask/ Orm [15] | Orm | Mark/ Makk/ Orm | Mark/ Makk/ Orm [15] |
Magyar jelentés | Angol | Scots | Fríz | Afrikaans | Holland | Szász | Német | Jiddis[2] | Gót | Izlandi | Feröeri | Svéd | Dán | Norvég (Bokmål) | Norvég (Nynorsk) |
Lábjegyzet
- ↑ Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
- ↑ a b A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
- ↑ Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
- ↑ A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
- ↑ "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
- ↑ Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
- ↑ a b c d Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
- ↑ a b Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
- ↑ a b Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
- ↑ Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
- ↑ Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
- ↑ A jiddis a sémi Sablon:Style/yid levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
- ↑ Régi szóalak, elavult.
- ↑ Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m), tvæ (f), tvau (n).
- ↑ a b Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.