„Városmajor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
pontosítás |
a link javítása AWB |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki. |
A terület, amely az [[Ördög-árok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József magyar király|II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) [[Tallherr József]] állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb [[szilfa|szilfákat]] 1989-ben vágták ki. |
||
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördög-árok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti |
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördög-árok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút ([[Budapesti fogaskerekű vasút|2008 óta: 60-as járatszámú villamos]]) végállomása.<ref name=vendegvaro/> |
||
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az első világháborús [[hegyivadász]] emlékmű a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa. |
A parkban található [[Hüvelyk Matyi]] szobrán kívül az első világháborús [[hegyivadász]] emlékmű a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] szobor és [[Árkay Aladár]] emlékoszlopa. |
||
A lap 2020. május 16., 13:33-kori változata
A Városmajor (a köznyelvben gyakran csak Major) Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében. A Rózsadomb és a Kis-Sváb-hegy közötti területen mintegy 100 000 négyzetméteres kiterjedésű közpark terül el, amelyet északról a Szilágyi Erzsébet fasor és az Ignotus utca, délről a Maros utca határol.[1][2]
Leírása
A terület, amely az Ördög-árok ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben II. József rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A Budai Magisztrátus (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést 1787-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Ezeket a legöregebb szilfákat 1989-ben vágták ki.
A 19. század elején ide költözött a budai vurstli, ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördög-árok folyt végig. 1920-ban az Ördög-árok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a Árkay Aladár tervezte Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom, BSE sportcsarnok és teniszpályák, valamint a fogaskerekű vasút (2008 óta: 60-as járatszámú villamos) végállomása.[1]
A parkban található Hüvelyk Matyi szobrán kívül az első világháborús hegyivadász emlékmű a Beethoven szobor és Árkay Aladár emlékoszlopa.
A park fenntartója a Főkert Zrt.[2] Ma a közpark funkciók mellett itt működik a Városmajori Szabadtéri Színpad is.[1] Itt található ezen kívül a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola.
Források
- ↑ a b c Városmajor (magyar nyelven). Vendégváró. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
- ↑ a b Városmajor (magyar nyelven). Korlát, 2004. március. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
Külső hivatkozások
- Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon, Budapest, Egyetemi Nyomda, 1940 [1]
- Budapest ostroma 1944-45 (Városmajor)