Rapaics Rajmund (botanikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a botanikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Rapaics Rajmund (egyértelműsítő lap).
Rapaics Rajmund
Született 1885. február 15.[1]
Nagyenyed
Elhunyt 1954. március 19. (69 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása botanikus
Sírhelye Farkasréti temető (28/1-1-14)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Rapaics Raymund (Nagyenyed, 1885. február 15. – Budapest, 1954. március 19.) botanikus, biológus, tudománytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1948). Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Rapaics”.

Élete[szerkesztés]

Nagyenyeden született, egyetemi tanulmányait Budapesten és Wrocławban végezte. 1906-ban demonstrátori posztot nyert el a budapesti egyetem általános növénytani tanszékén, e tisztséget a következő évig töltötte be, amikor doktorátust szerzett. 1907-től 1911-ig tanársegéd volt a kassai, illetve a kolozsvári gazdasági akadémián, majd nyolc évre a debreceni gazdasági akadémia növénytan tanára lett. A Tanácsköztársaság idején baloldali magatartást tanúsított, ami miatt 1919-ben kitették az állásából, sőt 1920-ban nyugdíjazták is. Ezt követően évekig magántisztviselőként tevékenykedett, mígnem 1926-ban az Állami Földtani Intézetben kapott munkát. 1929-től 1945-ig a Természettudományi Társulat könyvtárosa, 1945 után pedig annak egyik vezetője volt. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott.

Tudományos munkássága során egyaránt foglalkozott növényföldrajzi, növényrendszertani és társulástani (cönológiai) kérdésekkel, a társulástannak ő volt az egyik legelső magyar képviselője (a Növények társadalma című könyve az első jelentős magyar társulástani munka volt). Kezdetben vitatott növényrendszertani problémákat elemzett, és intenzíven foglalkozott a történelmi Magyarország növényföldrajzával is, melynek keretében összeállította az ország növényföldrajzi beosztását és flóratérképet szerkesztett. Tudományos ismeretterjesztő munkássága is jelentős: számos cikket és könyvet írt a növénytan és a biológia területéről. Egész életében foglalkoztatta a kultúrnövények története, de sokat foglalkozott a magyarországi biológia tudománytörténetével is. Legismertebb munkája a magyar Alföld ősi növényvilágáról írt szemléletes műve, melyben igyekezett cáfolni a korábban széles körben elfogadott puszta-elméletet, de több kritikusa szerint túlzott jelentőséget tulajdonított a kulturális behatásoknak.

Művei[szerkesztés]

  • A sisakvirág-nemzetség rendszere. Botanikai Közlöny, 1907. 6. szám
  • Magyarország növényföldrajza. Budapest, 1910.
  • Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Selmecbánya, 1918
  • A növények társadalma. Bevezetés a növényszociológiába; Athenaeum, Bp., 1926 (Élet és tudomány)
  • A növény felfedezése; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1932 (A Magyar Szemle Kincsestára)
  • A magyarság virágai. A virágkultusz története; Természettudományi Társulat, Bp., 1932 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
  • A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története; Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bp., 1934 (Népszerű természettudományi könyvtár)
  • A magyar gyümölcs; Természettudományi Társulat, Bp., 1940 (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat)
  • Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon; Egyetemi Ny., Bp., 1940
  • A növényi vitaminok és hormonok; Természettudományi Társulat, Bp., 1941 (A természettudományok elemei)
  • A növények és az ember; Egyetemi Ny., Bp., 1941
  • Termesztett növényeink eredete; Magyar Szemle Társaság, Bp., 1943 (Kincsestár)
  • A magyar biológia története; Akadémiai, Bp., 1953
  • Másfél évszázad növényföldrajzi gondolataiból; szerk. Bartha Dénes, Oroszi Sándor; NYME Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Sopron, 2004 (Tilia)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Személye és munkássága emlékét őrzi Móra Ferenc A magyarság virágair című esszéje (megjelent az író A fele sem tudomány című kötetében).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 8.

További információk[szerkesztés]

  • Rapaics Raymund, a növényszociológia magyar úttörője... Literatúra, 1926. 4. szám
  • Maucha Rezső: Rapaics Raymund. Biológiai Közlöny, 1954
  • Jávorka Sándor: Rapaics Raymund. Akadémiai Értesítő, 1954. 1. szám
  • Haraszty Árpád: Rapaics Raymund. Botanikai Közlöny, 1954. 45. szám
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rapaics_Rajmund_(botanikus)&oldid=24387561”