Mokrágy
| Mokrágy | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 54″, k. h. 19° 17′ 53″49.231586°N 19.298120°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 54″, k. h. 19° 17′ 53″49.231586°N 19.298120°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mokrágy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mokrágy (szlovákul: Mokraď, lengyelül: Mokradź[1]) Alsókubin városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
Alsókubin központjától 2 km-re északkeletre az Árva partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg.
Története
Vályi András szerint "MOKRÁGY. Mokrád. Tót falu Árva Várm. földes Ura Abafi Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Knyaszához nem meszsze, és annak filiája, határja jó."[2]
Fényes Elek szerint "Mokrágy, tót falu, Árva vmegyében, az Árva bal partján: 277 kath. lak. Van szép kastélya, jó rozs termő földe, erdeje, vendégfogadója, pálinkafőző háza, tirolisi tehén csordája, mellynek számára az uraság lóherét termesztet, és az Árva vizén egy 42 öl hosszaságu fedeles hidja. F. u. az Abaffy család. Ut. p. Rosenberg. " [3]
1910-ben 120, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
Nevezetességei
- A településen az Abaffy család pompás 1600 körül épült késő reneszánsz, két saroktornyos várkastélya áll, amelyet 1758-ban barokk stílusban átépítettek.
Külső hivatkozások
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Források
- ↑ Mokradź (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom VI (Malczyce — Netreba) 1885
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.