Magyar Igazság és Élet Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MIÉP szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar Igazság és Élet Pártja

Insignia Hungary Political Party MIÉP.svg
Mottó: Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni
Adatok
Elnök Nagy Tibor
Alelnök Cseh Tibor
Gy. Balogh Géza Péter
Elnökségi tagok Dr. Koós Ferenc
Budaházy Áron
Vitéz Szunyogh Nándor

Alapítva 1993. július 15.
Ifjúsági tagozat MIÉP Ifjúsági Tagozat
Pártújság Magyar Fórum

Ideológia konzervativizmus
keresztényszocializmus
nacionalizmus
antiglobalizmus
euroszkepticizmus
magyar irredentizmus
tradicionalizmus
Politikai elhelyezkedés radikális jobboldal
harmadikutasság
Parlamenti jelenlét 19931994
19982002
20132014
Parlamenti mandátumok
0 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
0 / 381
Európai parlamenti mandátumok
0 / 21
Európai párt Euronat
Hivatalos színei
  piros
  fehér
  zöld
  arany

Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Igazság és Élet Pártja témájú médiaállományokat.

A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt. Önmeghatározása alapján a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követte. A pártot 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította.

A MIÉP zászlaja

Története[szerkesztés]

A MIÉP-et 1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport alapította. Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a „nagytakarítást”, kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, amely szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósságunk elengedtetését.[1]

Az 1994-es országgyűlési választáson a párt 1,59%-ot ért el, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,55%-ot, így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a 4,37%-kal a párt nem jutott mandátumhoz.

MIÉP - Jobbik logó.jpg

A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.

A 2004-es EP választáson 2,35%-ot ért el a párt, ez 72 000 szavazatot jelentett. A 2009-es európai parlamenti választáson nem indult a párt. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson 11 egyéni jelöltet állított.

Az egyéni jelöltek eloszlása 2010-ben

2012. február 4-én meghalt Csurka István, a párt egyetlen országosan ismert politikusa, aki 1993 óta, megszakítás nélkül vezette a MIÉP-et, bár 2008-ban egy bírósági határozat kimondta, hogy nem ő a MIÉP elnöke. A párt jövője emiatt bizonytalanná vált. 2012. október 28-án, a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a MIÉP korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös tiszteletbeli elnök lett. A MIÉP közleményben jelentette be, hogy „soraikat újrarendezve, indulni kívánnak a 2014-es választásokon."

2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tud is alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.

A 2017. december 28-án bírósági nyilvántartásba vett 2017. május 11. keltű létesítő okirat alapján a párt elnöke - 2019. február 26-ig terjedő megbízással - Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere.

A 2014-es magyarországi országgyűlési választásra a párt a Kisgazdapárttal közösen indított egyéni jelölteket, listát nem állított, így csak a szavazatok 0,04%-át sikerült megszereznie. A 2018-as választásra viszont sikerült 58 önálló egyéni jelöltet, így országos listát is állítaniuk.

A MIÉP elnökhelyettese Deli Károly, alelnökei Cseh Tibor, Gy. Balogh Géza Péter, elnökségi tagjai Budaházy Áron, dr. Koós Ferenc, Andrásfai Szerencse Ödön és Szunyogh Nándor.[2]

2019. február 20-án Budapesten, a Mi Hazánk XI.ker. Bartók Béla úti irodájában Nagy Tibor és Toroczkai László pártelnökök aláírásával együttműködési megállapodást írt alá a MIÉP és a Mi Hazánk Mozgalom.[3]

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

Elnökei[szerkesztés]

A Magyar Igazság és Élet Pártja elnökei
Kép Név hivatal kezdete hivatal vége
Horváth Lajos 1993 1994
Csurka István 1981.jpg Csurka István 1993 2012
Fenyvessy Zoltán 2012 2017
Nagy Tibor 2017 hivatalban

Ideológia, pártprogram[szerkesztés]

A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát. jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg. A FideszKDNP szövetséggel bizonyos kérdésekben egyetértenek.

A nyugati sajtó, mint például a BBC,[4] vagy a CNN[5] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen nacionalista párt.[6]

Választási eredményei[szerkesztés]

Országgyűlési választások[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1994-es* 85 623 1,59% nem jutott be
1998-as 248 825 5,55% 19 707 4,08% 14 3,63% ellenzék
2002-es 245 326 4,37% 325** 0,01%** nem jutott be
2006-os*** 119 007 2,20% 231** 0,01%** nem jutott be
2010-es 1 286 0,03% nem jutott be
2014-es**** 2 054 0,04% nem jutott be
2018-as 8 713 0,15% nem jutott be

* nem jutott be a második fordulóba
** nagyarányú választási visszalépés miatt jobboldali pártok javára
*** a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
**** Kisgazdapárt-MIÉP színekben; listát nem állítottak, a szám az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma

Megjegyzések:

  • A táblázat a területi listára leadott szavazatokat mutatja.
  • Az első választáson még nem indult, mivel csak 1993-ban alakult meg

Önkormányzati választások[szerkesztés]

SZAVAZATOK
2006 Polgármester-választás Képviselő testületi választás Fővárosi/megyei közgyűlési választás Összesen
önállóan 2 560 25 752 42 072 70 384
közösen 21 681 (5 379) 81 873 (20 093) 2 689 (1 023) 106 243 (26 495)
összesen 24 241 (7 939) 107 625 (45 845) 44 761 (43 095) 176 627 (96 879)
MANDÁTUMOK
2006 Polgármester választás Képviselő testület választás Fővárosi/megyei közgyűlés választás Összesen
önállóan 3 15 0 18
közösen 2 (0,41) 60 (13,70) 0 (0,00) 62 (14,11)
összesen 5 (3,41) 75 (28,70) 0 (0,00) 80 (32,11)

Európai parlamenti választások[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 72 203 2,35%
2009-es nem indult
2014-es nem indult

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A MIÉP Kiskátéja
  2. Archivált másolat. [2017. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
  3. https://hirtv.hu/ahirtvhirei/egyuttmukodik-a-mi-hazank-es-miep-2477145
  4. Battle for Hungary's media, BBC, 2000. március 26.
  5. CNN: Hungarian polls close, 2002. április 7.
  6. Interjú LÁnczi Andrással. [1] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Antiszemitizmus.hu oldal.