Göncz Árpád
| Dr. Göncz Árpád | |
 | |
| A Harmadik Magyar Köztársaság 1. elnöke | |
| Hivatali idő 1990. május 2. – 2000. augusztus 4. | |
| Előd | Szűrös Mátyás (ideiglenes k. elnök) |
| Utód | Mádl Ferenc |
| Született | 1922. február 10.[1][2][3][4] Budapest[5] |
| Elhunyt | 2015. október 6. (93 évesen)[6][1][2][3][4] Budapest[7] |
| Sírhely | Óbudai temető |
| Párt | Szabad Demokraták Szövetsége |
| Szülei | Göncz Lajos |
| Házastársa | Göntér Zsuzsanna |
| Gyermekei | Göncz Kinga |
| Foglalkozás | író, műfordító |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1944, jogtudomány)[8] |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Díjak |
|
 | |
| Dr. Göncz Árpád aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Göncz Árpád témájú médiaállományokat. | |
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10.) a Magyar Köztársaság korábbi elnöke, író, műfordító.
Életrajza
Politikai pályafutásának kezdete
1944-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok 1939-től. A Teleki Pál Munkaközösség tagja. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységétől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.
1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár volt.
A kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt.
Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.
Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.
A rendszerváltástól napjainkig
1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be. Ugyancsak 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet. Több egyetem díszdoktora.
Személyét ért támadások
Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-i füttykoncert a Kossuth téren. Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön is[9]) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak – állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt[10] –, hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt” kapta[11], például ellentétbe került 56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média elnökeit. A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták, hogy az a baloldal véleményét támassza alá.[12]A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, egyértelmű eredmény nélkül.
Irodalmi munkássága
Nevéhez fűződik J.R.R. Tolkien Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura című könyvének fordítása (melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította). Szintén ő a fordítója Malcolm Lowry A vulkán alatt, Colleen McCullough Tövismadarak, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia, Agatha Christie N vagy M, Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz és William Golding számos regényének (például A torony /The Spire/; A piramis /The Pyramid/; Beavatás /Rites of Passage/), valamint Peter Shaffer Equus c. drámájának. 1994 óta a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke.1983-ban József Attila-díjat kapott. 2002 óta a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke.
Regények és elbeszélések
- Sarusok (Magvető, 1974; Ulpius-ház, 2003)
- Találkozások (Magvető, 1980; Ulpius-ház, 2001)
- Hazaérkezés (Pátria könyvek, 1991)
Színművek
- Magyar Médeia (monodráma, Magvető, 1976)
- Rácsok (Magvető, 1979)
- Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (6 dráma) (Magvető, 1990)
Családja
Nős, felesége Göntér Mária Zsuzsanna, aki jelenleg több jótékonysági szervezet, alapítvány kurátora. Négy gyermekük született. Egyik lányuk, Göncz Kinga volt a második Gyurcsány-kormány külügyminisztere.
Hivatkozások
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Salzburgwiki (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ http://www.origo.hu/itthon/20151006-meghalt-goncz-arpad.html
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
- ↑ Meghalt Göncz Árpád. Index.hu Zrt., 2015. október 6. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
- ↑ Orbán Viktor az Országgyűlés 1992. 10. 26.-i ülésén
- ↑ Boross Péter: „Göncz Árpád tevékenységét az ‘56-osok többsége már akkor kritikával szemlélte. Tévesen még a Magyarok Krónikájában is az szerepel, hogy skinheadek fütyülték ki. Ez nem volt igaz.” (Idézet)
- ↑ Az Országgyűlés 1992. 10. 26.-i ülésének jegyzőkönyve
- ↑ Eörsi Mátyás (SZDSZ) interpellációja A manipuláció abban állt volna, hogy az Egyenleg felvételén bemutatott ordító bőrfejű nem lehetett Göncz Árpád beszéde alatt a Kossuth téren, mert már elötte elvitték a rendőrök.
| Elődje: {{{előző}}} |
|
Utódja: {{{következő}}} |
Külső hivatkozások
- Göncz Árpád a PORT.hu-n (magyarul)