Göncz Lajos (teniszező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göncz Lajos
1924-ben
1924-ben
Személyes adatok
Ország Magyarország
Született1887. június 16.
Kőszeg
Elhunyt1974. október 14. (87 évesen)
Budapest
Kézjobb
* Legjobb helyezés a világranglistán
A Wikimédia Commons tartalmaz Göncz Lajos témájú médiaállományokat.

Göncz Lajos (Kőszeg, 1887. június 16. – Budapest, 1974. október 14.) magyar teniszező, edző, olimpikon, szakíró. Az 1990−2000 közötti magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád apja, Göncz Kinga pszichiáter, politikus nagyapja.

Családja[szerkesztés]

Nemesi családban született, apja gönci Göncz Árpád (1858−1928) posta- és távírda-igazgató Csáktornyán,[1] anyja mankóbüki Fejér Natália (1870−1943). Négy testvére volt, Etelka, Natália, Emma és Gabriella.[2] Felesége az erdélyi származású Haimann Ilona (1892−?).[3]

Munkája[szerkesztés]

Apja példáját követve a Magyar Királyi Posta alkalmazásába állt. 1906-ban posta- és távírda-gyakornok,[4] 1907-ben posta- és távírdatiszt,[5] 1918-ban posta- és távírdfőtiszt.[6]

1914. januárban Pécsre vezényelték,[7] majd az első világháború idején tábori postaszolgálatot látott el, és kitűnő szolgálata elismeréséül 1916 májusában az arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján kitüntetést kapta I. Ferenc Józseftől.[8][9]

Sportpályafutása[szerkesztés]

1907-től vett részt teniszversenyeken. 1910-ben nyerte első olyan versenyét, amelynek híre a sajtóban is megjelent, amikor Balatonlelle bajnoka lett.[10] Aktívan részt vett a tenisz sportéletének fejlesztésében is. 1912-ben a Magyar Atlétikai Klub lan-tenisz szakosztályának jegyzője lett.[11] 1913-ban győzött a pöstyéni versenyen.[12]

Az 1914. évi magyar bajnokság résztvevői (Göncz Lajos, Zsigmondy Jenő, Kehrling Béla, Kelemen Aurél)

Amikor 1914-ben munkájával kapcsolatban Pécsre helyezték át, ebben az időszakban a pécsi teniszéletet is fellendítette.[13] Azonnal átvette a tenisz szakosztály vezetését. Május 4-én a szigetvári teniszpályák avatásán bemutató mérkőzést játszott Krasznay Miklós ellen. Abban az évben már pécsi versenyzőként Budapesten megnyerte egyéniben és párosban is a BBTE versenyét, majd júniusban a fővárosban rendezett nemzetközi versenyen harmadik lett.[14] Az egyik fő szervezője volt 1914-ben az első pécsi nemzetközi teniszversenynek, amely egyben Pécs és a Dunántúl bajnoksága is volt, és e versenyen a Dunántúl bajnokságát egyesben és párosban is megnyerte.[15]

1922-ben megnyerte a Rakovszky István-vándordíjat,[16] később Hamburgban a város bajnokságát.[17] 1923-ban egyaránt a harmadik helyen végzett Budapest fedettpályás,[18] és szabadtéren rendezett teniszbajnokságán.[19]

1924-ben Kehrling Béla mögött második lett Budapest bajnokságán,[20] és eredményei alapján tagja lett a magyar olimpiai válogatottnak. A párizsi olimpián egyesben az első körben erőnyerő volt, a második körben viszont vereséget szenvedett a tízszeres Grand Slam-győztes, későbbi világranglista 1. helyezett francia René Lacoste-tól, így csak a 33. helyen végzett. Párosban Kirchmayer Kálmánnal[21] az első fordulóban a többszörös amerikai bajnok, wimbledoni teniszbajnokság és Davis-kupa-győztes Norris Williams−Watson Washburn párossal kerültek szembe, és szenvedtek vereséget.[22]

1925-ben beválogatták a magyar Davis-kupa-csapatba,[23] és ebben az évben az élen végzett Kolozsvár bajnokságán.[24] 1926-ban megnyerte Budapest bajnokságát,[25] majd bejutott a Schmied Ödön-emlékverseny döntőjébe, ahol 1−1-es szettállásnál egy bírói döntést vitatva visszalépett a versenytől.[26]

1927. áprilisban jelentette be, hogy 20 év után visszavonul az aktív versenyzéstől, és ezután a tenisz oktatásával és népszerűsítésével foglalkozik.[27] Olyan tenisziskolát nyitott a Margit-szigeten, amilyen abban az időben csak Párizsban és Cannes-ban volt Suzanne Lenglen vezetése alatt.[28] A pályán a fiatalok oktatása mellett[29] neves és ismert személyeket is bevezetett a játék rejtelmeibe. Tanítványai közé tartozott Bethlen Margit grófnő,[30] és a Miss Európa címet is elnyerő Simon Böske is.[31] Több tehetséges fiatal került ki a keze alól,[32] többek között az 1934. évi felnőtt magyar bajnok, Horváth Zizi.[33] A Testnevelési Főiskola előadó tanárrá nevezte ki.[34]

1928 januárjában megalakult a Magyar Tenniszoktatók Országos Egyesülete, amely elnökének választotta.[35] Ebben az évben jelent meg A tenniszjáték iskolája című könyve.[36][37]

1930-ban olaszországi tanulmányúton vett részt, és az ottani teniszoktatásról szerzett tapasztalatairól a Budapesti Hírlap hasábjain is beszámolt,[38] és nyilvánosságra hozta tréningprogramját is.[39] 1931-ben szövetségi trénerré nevezték ki.[40] 1934-ben az állami Tenniszoktató Vizsgáló Bizottság tagjává nevezték ki.[41][42] 1935-ben az első állami teniszoktató tanfolyam előadó-oktatója volt.[43][44] Oktatói tevékenysége nemzetközi hírűvé vált, ennek eredményeként 1935-ben vendégelőadóként Olaszországba hívták, ahol a trénerek továbbképző tanfolyamán tartott előadásokat,[45] majd az olasz szövetség felkérésére egy teljes kurzust vezetett le a legfiatalabb olasz tehetségek számára.[46]

Megjelent könyve[szerkesztés]

  • Göncz Lajos: A tenniszjáték iskolája, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1928. 126 o. ill.[47]

Publikációi[szerkesztés]

Több színes, olvasmányos cikkben számolt be a Pesti Hírlap hasábjain az 1931-es wimbledoni teniszbajnokságról, valamint a Pesti Naplóban az olasz teniszsportról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ (1915. április 23.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 49. (94.), 1.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  2. ↑ Gyászjelentés. rakovszky.net. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)
  3. ↑ Házassági anyakönyv. familysearch.org. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  4. ↑ (1906. augusztus 16.) „Személyzetiek”. A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára (38.), 243.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  5. ↑ (1907. július 18.) „Személyzetiek”. A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára (32.), 268.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  6. ↑ (1918. április 26.) „Személyzetiek”. A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára (40.), 185.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  7. ↑ (1914. január 8.) „Személyzetiek”. A Magyar Királyi Pósta és Távirda Rendeletek Tára (3.), 12.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  8. ↑ (1916. május 17.) „Személyzetiek”. A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára (67.), 200.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  9. ↑ Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1901−1918-ig, Postai és Távközlési Múzeum Alapítvány Évkönyve, 1995, 261. o.. ISSN 1219-4689 (1996.) 
  10. ↑ (1910. szeptember 10.) „Lan-tennisz verseny Balatonlellén”. Budapesti Hírlap 30. (215.), 13.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  11. ↑ (1912. február 29.) „Lan-tenisz”. Budapesti Hírlap 32. (51.), 16.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  12. ↑ (1913. augusztus 9.) „Lan-tennisz”. Pesti Napló 64. (188.), 18.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  13. ↑ szerk.: Vonyó József: Bödő László: Pécsi olimpikonok rövid életrajza, Tanulmányok Pécs történetéből 2−3. [archivált változat]. Pécs: Pécs Története Alapítvány, 317−330. o.. ISSN 1219-4077 (1996). Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 10. [archiválás ideje: 2016. április 3.] 
  14. ↑ szerk.: Bezerédy Győző: VI. Sportélet Pécsett és Baranyában az első világháború időszakában, Baranya megye testnevelés- és sporttörténete 1. 1867−1945. Pécs: Baranya megyei Levéltár, 160.. o. (1987) 
  15. ↑ (1914. július 3.) „A pécsi nemzetközi lawn-tennis verseny”. Pesti Hírlap 36. (155.), 20.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  16. ↑ (1922. július 25.) „A BBTE országos lawntennisversenye”. Pesti Hírlap 44. (166.), 9.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  17. ↑ (1922. augusztus 26.) „A németországi tenniszverseny”. Budapesti Hírlap 42. (194.), 6.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  18. ↑ (1923. április 4.) „Magyarország födött teniszpálya bajnoksága”. Tolnai Világlapja 23. (7.), 27.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 9.)  
  19. ↑ (1923. május 30.) „A németországi tenniszverseny”. Pesti Hírlap 45. (120.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  20. ↑ Kehrling Béla nyerte Budapest lawn-tenisz bajnokságát. huszadikszazad.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
  21. ↑ Neve a MOB honlapján és a korabeli sajtó egy részében Kirchmayr alakban szerepel.
  22. ↑ Lajos Göncz (angol nyelven). sports-reference.com. [2020. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)
  23. ↑ (1925. április 29.) „A magyar-francia Davis Cup-mérkőzés”. Pesti Hírlap 47. (96.), 18.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  24. ↑ (1925. augusztus 18.) „Tennisz”. Pesti Hírlap 47. (184.), 16.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  25. ↑ (1926. július 1.) „Budapest új tenniszbajnokai”. Budapesti Hírlap 46. (145.), 15.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  26. ↑ (1926. október 6.) „Tennisz”. Pesti Hírlap 48. (227.), 18.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  27. ↑ (1927. április 9.) „Tennisz”. Pesti Hírlap 49. (81.), 21.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  28. ↑ (1927. április 24.) „Tennisz”. Új Idők 33. (17.), 459.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  29. ↑ (1929. december 25.) „Kehrling Béla a magyar tenniszsport jövőjéről”. Budapesti Hírlap 49. (294.), II. melléklet. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  30. ↑ (1929. szeptember 29.) „Amerikai lap fantasztikus meséi Bethlen Margit grófnőről”. Színházi Élet 19. (40.), 4−6.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  31. ↑ (1929. május 17.) „A pünkösdi tenniszverseny”. Nyírvidék 50. (111.), 6.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  32. ↑ (1930. október 22.) „Magyarország 1930. évi ifjúsági bajnokságai és az első kétgenerációs verseny”. Tennisz és Golf 2. (19−20.), 378.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  33. ↑ (1934) „Magyarország 1930. évi ifjúsági bajnokságai és az első kétgenerációs verseny”. Színházi Élet (39.), 72.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  34. ↑ (1930. július 6.) „A tennisz fejlődése”. Budapesti Hírlap 50. (151.), 26.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  35. ↑ (1928. január 8.) „A tenniszoktatók országos egyesületet alakítottak”. Budapesti Hírlap 48. (6.), 22.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  36. ↑ (1928) „Most jelent meg”. Új Idők (52.), 800+14.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  37. ↑ (1928. július 7.) „Göncz Lajos könyve a tenniszjátékról”. Budapesti Hírlap 48. (152.), 13.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  38. ↑ (1930. április 6.) „Utánpótlás a tenniszsportban”. Budapesti Hírlap 50. (79.), II. melléklet. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  39. ↑ (1930. február 13.) „A Tennisz és Golf új száma”. Budapesti Hírlap 50. (36.), 15.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  40. ↑ (1931. április 2.) „Felhívás a tenniszező ifjúsághoz”. Budapesti Hírlap 53. (75.), 16.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  41. ↑ (1934. február 16.) „Kinevezték a Tenniszoktató és Síoktató Vizsgálóbizottságok tisztikarát”. Pesti Hírlap 56. (37.), 18.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  42. ↑ (1934. február 13.) „Kinevezték a Tenniszoktató Vizsgálóbizottság tisztikarát”. M. T. I. Sportkiadás. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  43. ↑ (1935. március 3.) „Hetvennégy résztvevővel hétfőn megkezdődik az első állami tennisz-oktatótanfolyam”. Budapesti Hírlap 55. (52.), 21.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  44. ↑ (1935. március 2.) „A magyar tenniszsport történetében...”. M. T. I. Sportkiadás. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  45. ↑ (1935. október 5.) „Göncz Lajos elutazott Olaszországba”. Pesti Napló 86. (227.), 16.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  46. ↑ (1935. november 17.) „Göncz Lajos levele az olasz tenniszsportról”. Pesti Napló 86. (262.), 41.. o. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)  
  47. ↑ Tenisz anno: Tenniszjáték iskolája, Göncz Lajos könyve. online-teniszakademia.com. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göncz_Lajos_(teniszező)&oldid=26806976”