Csércs
Csércs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Ólublói | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Michal Didik | ||
Irányítószám | 065 42 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | SL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1330 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 505 m | ||
Terület | 20,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 20° 55′ 32″49.278333°N 20.925556°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 20° 55′ 32″49.278333°N 20.925556°E | |||
Csércs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csércs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csércs (szlovákul: Čirč) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól 27 km-re keletre, a Salská-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1238-ban, más források szerint 1330-ban említik először Henrik nevű papjával együtt. A falut a német soltészjog alapján telepítették be a 13.-14. században, a palocsai uradalom területén. 1329-ben a Drugeth család birtoka, akik 1323-ban kapták a birtokot Károly Róbert királytól. 1349-ben „Cirk” néven említi oklevél, ekkor már állt temploma is. 1427-ben 27 adózó portát számláltak a községben, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. A 14.-16. században Tarkő várának uradalmához tartozott. A Sztáray család birtoka. 1557-ben császári csapatok foglalták el és rombolták le.
A 16. században lakossága kicserélődött, amikor ruszinokat telepítettek a községbe. A 16. századtól a Tarczay és Dessewffy család birtoka volt, akik a község utolsó birtokosai voltak. 1787-ben 69 házában 537 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSIRES. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gróf Szirmai, és Dessőfy Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Lyubotinnak szomszédságában, ’s ennek filiája, Bártfától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja hegyes, de nem terméketlen, réttye, és legelője elegendő, fája mind a’ kétféle elég, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 124 ház állt a községben 891 lakossal. Lakói főként szarvasmarha és juhtenyésztéssel, valamint erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbányája is működött.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csircs, orosz falu, Sáros v., közel a Poprádhoz és Galicziához; Palocsától keletre 1 mfd. 65 római, 762 g. kath., 74 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok. Sok legelő és fenyves. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. p. Bártfa.”[3]
A vasút 1876-ban érte el a települést, ez fejlődésére kedvezően hatott. 1914-ben malom is épült a faluban. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 821, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 1118 lakosából 713 szlovák és 373 ruszin volt.
2011-ben 1240 lakosából 581 szlovák és 547 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1843-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
- Az Uhliska-hegyen levő kápolnát 1770-ben építették, híres búcsújáróhely.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1919. augusztus 24-én Viktor Kopčák ruszin író, tanár, lapszerkesztő.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Csércs Szlovákia térképén
- Csércs története szlovákul
- Csércs ismertetője angolul
- Csércs mint búcsújáróhely
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.