Bogyoszló
| Bogyoszló | |||
 | |||
| A község katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Imre Róbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9324 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 604 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′ 42″, k. h. 17° 11′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 42″, k. h. 17° 11′ 11″ | |||
 Bogyoszló
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Bogyoszló weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyoszló témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bogyoszló község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban található.
Földrajzi helyzete, megközelítése, közlekedése
Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz közepén, Győr-Moson-Sopron megyében, Csornától 9 km, Kapuvártól 13 km távolságban található Bogyoszló község. A Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján fekszik. A talaj homokos, agyagos, öntésiszapos. Alatta folyami kavicstakaró található. A felszínén lévő finom üledék, jelenkori képződmény. A település központja 4,9 km-re helyezkedik el az M85-ös autóút Csorna nyugat, Farád forgalmi csomóponttól (31), amely szinte közvetlen összeköttetés biztosít Győr megyeszékhellyel, illetve 5,8 km-re található az M86-os autóút 86-os út és 8601-es út csomópontjától (139, Szilsárkány), amely lehetőséget nyújt Szombathely, Vas megye megyeszékhelyének közvetlen elérésére. A település központjától 4,5 km-re található Farád vasúti megállóhely és Rábatamási vasútállomás (8. számú vasútvonal, Győr-Sopron vasútvonal), 4,1 km-re Szil-Sopronnémeti vasútállomás (16. számú vasútvonal, Szombathely-Hegyeshalom vasútvonal). A település kettő autóbusz megállóval rendelkezik (Petőfi Sándor utca, Zrínyi utca) melyről a következő települések érhetők el közvetlenül:[3]
| Beled |
| Csorna |
| Enese |
| Farád |
| Győr |
| Jobaháza |
| Kóny |
| Kapuvár |
| Magyarkeresztúr |
| Mihályi |
| Potyond |
| Rábatamási |
| Szárföld |
| Vadosfa |
| Veszkény |
| Vica |
Történelme
Bogyoszló első írásos említése 1228-ban történik. A Kanizsayak birtoka volt és kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezébe került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre kihalt a falu. Az újratelepülők adó és robot mentességet kaptak. A régi családok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának az eredményét tükrözte. A község hatalmas legelői kiválóan alkalmasak voltak az állattartásra. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 12-en vettek részt. A világháborúkban 92 áldozata volt a falunak. Emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években itt is termelőszövetkezetet alapítottak. A tsz. eredményei egyre kedvezőbbek lettek és a háztáji is jövedelmező volt. Három szomszédos településből közös tanács alakult, ami a rendszerváltáskor felbomlott.
Mai élete
Önálló önkormányzat létesült 1990-ben. Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat hiányzik. A vezetékes gáz a lakások több, mint felében megtalálható. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tsz. átalakulását követően a Cankó 2000 Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet. A lakosság többsége katolikus vallású. Háziorvos működik a faluban. Az általános iskolai oktatást több község együtt (Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló) közösen látja el.
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Varga László (FKgP)[4]
- 1994-1998: Kránitz Lajos (független)[5]
- 1998-2002: Kránitz Lajos (független)[6]
- 2002-2006: Kránitz Lajos (független)[7]
- 2006-2010: Sebestyén Katalin (független)[8]
- 2010-2014: Varga Tamás (független)[9]
- 2014-2019: Varga Imre Róbert (független)[10]
- 2019-től: Varga Imre Róbert (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 624 | 626 | 619 | 618 | 598 | 604 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,6%, református 0,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (8,1% nem nyilatkozott).[11]
Híres szülöttei
- Király Iván, természettudós tanár, a Hanság kutatója
Híres fafaragó mesterek
- Kiss Ernő,
- Áder István
- Pintér Jenő (2016 februárjában hunyt el), a Népművészet Mestere díj kitüntetettje[12]
Látnivalók
- Szent Kozma és Damján római katolikus templom
A falukép meghatározó eleme az északi déli széles főúton álló templom. Klasszicista stílusban 1760 körül épült és néhány éve újították fel. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben.[13] Berendezései közül értékes a szószék a „Jó pásztor” domborművel díszítve, a fából készült Mária szobor, valamint a templom előtt álló kesergő Mária szobor Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve.
- Kálvária szoborcsoport
- Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskola épületében
- Utcakép
A Rábaköz településeire jellemző orsós településképet látunk. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, hanem az előtte lévő közterületen ligetes, gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác. Innen nyíltak a lakószobák. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Ma már kevés helyen találkozunk hasonló utcaképpel.
- A településen keresztül vezet a Szent Márton európai kulturális útvonal Szombathelytől Pozsony felé vezető szakasza.
Hagyományok
- Rábaköz Néptánc Együttes
- Bogyoszlói Férfi Dalkör
Jegyzetek
- ↑ a b Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Menetrendek. [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 16.)
- ↑ Bogyoszló Helységnévtár
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
- ↑ http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor[halott link]
Források
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával
