Visegrádi Együttműködés

A Visegrádi országok csoportja

A Visegrádi Együttműködés (vagyis Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.

Adatok a tagokról

	Név	Terület (km²)	Népesség (fő)	GDP/fő (USD)	EU	Euró	Államfő	Miniszterelnök
	Csehország	78.866	10.467.542	25.934		-	Václav Klaus	Petr Nečas
	Lengyelország	312.685	38.073.745	14.540		-	Bronisław Komorowski	Donald Tusk
	Magyarország	93.030	10.076.581	14.050		-	Áder János	Orbán Viktor
	Szlovákia	49.035	5.389.180	17.630			Ivan Gašparovič	Robert Fico
	Összesen	533.616	64.007.048	16.586

Története

A visegrádi királytalálkozó

A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.

Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.

Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.

Az együttműködés modern kori felújítása

Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában.

Céljai

Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a '90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.

Az új célokat legutóbbi Kroměříž-ben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transz-atlanti kapcsolatok erősítése.

A V4 naplója

A V4 államfői 2009-ben. Balról jobbra Václav Klaus cseh, Ivan Gašparovič szlovák, Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök

A '90-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.

CEFTA

1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a Nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.

Nemzetközi Visegrádi Alap

2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.

Eszközei (tagországok befizetései): Pályázatok (46%), Ösztöndíjak (46%), Titkárság (8%) – admin költségek Hivatalos nyelv: angol Szervezete: VEZETÉS: 6 hónapos rotációs rendszerben, (angol) ABC alapján. Külügyminiszterek Konferenciája: mindenkori külmin-k: meghatározza a profilt, fejlődési irányt, költségvetést. Ügyvez ig. megválasztása (3 évre) /2006.08.01től Forrai Kristóf/ - felelős az alap céljainak megvalósulásáért. Helyettese: uezek a feladatok. Nagykövetek Tanácsa: elnöklő országba akkreditált nagykövetek. Külmin Konf-k előkészítése, támogatási összegek megítélése Titkárság: admin feladatok. Pályázatok kezelése, nyilvánosság tájékoztatása

Témái: Kultúrális kooperáció, tudományos diskurzus,kutatás; Együttműködés: oktatás, diákcsere, határon átnyúló; NGOk támogatása; Civil aspektus (V4)

célja V4ek közötti KOHÉZIÓ segítése: Pályázatok: Általános pályázat /Standard Grants (határidő:márc 15/szept 15). Kulturális eműk, K+F prjektek, oktatás, diákcsere, határon átnyúló – hmenti eműk, túrizmusfejl., Max 12 hónap, min 4000 EUR, prjektkölts vetés max 50%ára. Kis pályázat /Small Grants (határidő: márc1/jún1/szept1/dec1), csak volumenében tér el az ált-tól, max 6 hónapos időtartam! Visegrádi Stratégiai Program /VSP (határidő: jan 31) 2-3-4 Visegrádi országot érint, Min 3 éves prjektek /max 50%os támogatás Ösztöndíjak (2003tól): Visegrádon belüli program /Intra Visegrad Scolarship :Posztgraduális, V4 polgároknak, 1-2 szemeszterre, Támogatás: 2000 EUR/fő és 1500 EUR/egyetem/ szemeszter Befogadó ösztöndíj /Incoming Scolarship : Belorusz, Horvát, Moldova, Montenegro, Orosz, Román, Szerb területekről; Harmadik ország tip ösztöndíj –UKRÁN hallgatók számára!! (2005/2006tól); 2 szemeszterre, Támogatás : 5000 EUR/fő és 3000 EUR/egyetem/szemeszter

Egyéb találkozók

Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.

Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.

1998-ban Budapest adott otthont a lengyel-cseh-magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.

Működése

A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.

Külső hivatkozások

• A Visegrádi csoport hivatalos honlapja