Sajósebes
Megjelenés
Sajósebes (Ruștior, Unterschebesch) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Kissajó |
Rang | falu |
Községközpont | Kissajó |
Irányítószám | 427317 |
Körzethívószám | 0x63[1] |
SIRUTA-kód | 34887 |
Népesség | |
Népesség | 555 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 503 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 59′ 35″, k. h. 24° 40′ 15″46.993170°N 24.670798°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 35″, k. h. 24° 40′ 15″46.993170°N 24.670798°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajósebes (románul Ruștior, németül Unterschebesch, erdélyi szász nyelven Nedderst-Sches) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől délkeletre, Sajófelsősebes, Friss és Árdány között fekvő település.
Története
[szerkesztés]1228-ban Ruscia néven említik először. Német telepesek hozták létre, de ők idővel kipusztultak, 1587-ben már mint románok által lakott települést említik.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 578 lakosa volt, ebből 569 román és 9 magyar.
2002-ben 631 lakosából 629 román, 1 magyar és 1 cigány volt.
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro