Ormos (település)
| Ormos (Vrhovljan) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszentmárton |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1478 |
| Polgármester | Franjo Makovec |
| Irányítószám | 40313 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 260 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ormos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ormos (korábban Vorhoblyan, majd Verhovlán, horvátul: Vrhovljan, németül: Ober Sankt Martin), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.
Fekvése
Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól alig fél km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
A csáktornyai uradalomhoz tartozott, mely 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " VERTHOLÁN, vagy Verhovlán. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Mártonnak szomszédságában, és annak filiája; határja meglehetős."[2]
1910-ben 195, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 336 lakosa volt.
Nevezetességei
Kápolnája.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.