Ugrás a tartalomhoz

Adolf német király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nassau-Weilburgi Adolf szócikkből átirányítva)
Adolf
Nassaui Adolf egy korabeli királyi pecséten (1298). Felirat: ADOLFVS : DEI : GRATIA ROMANORVM : REX SEMPER : AVGVSTVS
Nassaui Adolf egy korabeli királyi pecséten (1298). Felirat: ADOLFVS : DEI : GRATIA ROMANORVM : REX SEMPER : AVGVSTVS
Német király
Uralkodási ideje
1292. május 5.[1] – 1298. június 23.[1]
KoronázásaAacheni dóm
1292. július 1.[1]
ElődjeI. Rudolf
UtódjaI. Albert
Életrajzi adatok
UralkodóházNassau uralkodóinak listája
Született1250 körül
Elhunyt1298. július 2. (48 évesen)
Göllheim[1]
NyughelyeSpeyeri dóm[2]
1309. augusztus 29.
ÉdesapjaII. Walram nassau-weilburgi gróf
ÉdesanyjaKatzenelnbogen-i Adelheid
Testvére(i)
  • Diether of Nassau
  • Richardis of Nassau
  • Mechtild of Nassau
  • Imagina of Nassau
HázastársaIsenburg-Limburg Imagina
Gyermekei
  • Mechtild of Nassau
  • Gerlach I of Nassau
  • Ruprecht V of Nassau
  • Walram III of Nassau
  • Henry of Nassau
  • Adelaide of Nassau
  • Imagina of Nassau
  • Adolf of Nassau

1292-es intituláció egy dokumentumon: Adolphus dei gratia Romanorum Rex Semper Augustus, magyarul: Adolf, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkori királya és augustusa, németül: Adolf von Gottes Gnaden Römischer allzeit erhabener König
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nassaui Adolf (németül: Adolf von Nassau), (1250-1255 körül[1] – 1298. július 2.[1] Göllheim), 1292-től a német királyi cím viselője. A nassaui grófi család tagja.

Trónra lépése

[szerkesztés]

Nassaui Adolf a II. Vencel cseh király és a Habsburg-ház közötti hatalmi vetélkedésnek köszönhette trónra lépését. A német fejedelmek I. Habsburg Rudolf fia, Albert helyett Adolfot választották annak reményében, hogy a jelentéktelennek tartott grófi családból választott császár mellett nemesi hatalmuk erősödhet.

Adolf megválasztásakor nem rendelkezett sem katonai, sem politikai hatalommal. Megválasztását azonban Siegfried kölni érsek javaslatára II. Vencel cseh király az általa vezetett katonai szövetséggel támogatta, melynek tagja volt Csehország, Szászország, valamint Brandenburg. Az érsek választása azért esett Adolfra, mert annak birtokai a Lahn folyó környékén épp a Habsburg terjeszkedés útját állták Köln irányába.

Uralkodása

[szerkesztés]

Adolf azzal erősítette meg a cseh királyhoz fűződő viszonyát, hogy fiát, Ruprechtet összeházasította Vencel leányával, Agneskével (1289-96). A király támogatta továbbá a cseh törekvéseket Eger (ma Cheb), valamint Pleissen várainak megszerzésére és bekebelezésére.

Amikor Adolf megszerezte Türingia és Meißen vidékeit, megsértette a mainzi érsek érdekeit. Ezt követően viszonya megromlott a cseh Vencellel is, aki Habsburg-hívek tanácsára Albert oldalára állt (ld. bécsi egyezség, 1298), majd seregeik Göllheim mellett megütköztek Adolf seregeivel, aki a csatában életét vesztette.

Források

[szerkesztés]
  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 16. old.

Gyermekei

[szerkesztés]

Adolf 1271 körül[3] házasodott össze Limburgi Imaginával[3] (? – 1313 körül), aki gyermeket szült férjének:

  1. Henrik[3] (meghalt gyermekként)
  2. Rupert[3] (? – 1304. december 2.)
  3. Gerlach[3] (1288 előtt – 1361. január 7.)
  4. Adolf[3] (1292 – 1294)
  5. Walram[3]
  6. Adelheid[3] (? – 1338. május 26.)
  7. Imagina[3] (meghalt gyermekként)
  8. Matilda[3] (1280 előtt – 1323. június 19.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 963 9025 66 6   99. oldal
  2. ↑ James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 315. oldal
  3. ↑ a b c d e f g h i j Nassau 1 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Lásd még

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Rudolf
Német király
1292 – 1298
Német-római császár
–
Császárok a Német-római Birodalomban (800–1806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond — III. Frigyes — I. Miksa — V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-ház — Liudolf-ház — Száli-ház — Supplinburg-ház — Stauf-ház — Welf-ház — Wittelsbach-ház — Luxemburg-ház — Habsburg-ház
A német-római császári korona
 Következő uralkodó:
I. Albert
Előző uralkodó:
Albert 		Következő uralkodó:
I. Frigyes
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adolf_német_király&oldid=24351319”