Magyarországi népszavazások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Népi kezdeményezés szócikkből átirányítva)

Magyarországon a népszavazások és a népi kezdeményezések alapvető szabályait és elveit az Alkotmány fekteti le (a Magyar alkotmányban: 28/B. §-28/E. §), a részletes szabályokról külön törvény rendelkezik. A népszavazás lehet helyi, illetve országos, utóbbi esetben ügydöntő (azaz az Országgyűlésre nézve kötelező érvényű), illetve véleménynyilvánító. Másik csoportosítás szerint pedig létezik kötelező és fakultatív népszavazás.

Tartalomjegyzék

A népszavazások szabályai Magyarországon [szerkesztés]

Országos népszavazás (referendum vagy plebiszcitum) [szerkesztés]

Az országos népszavazás elrendelése alapján beszélhetünk kötelezően, illetve mérlegelés alapján elrendeltről (fakultatív népszavazás). Előbbi csak ügydöntő lehet, utóbbi lehet ügydöntő és véleménynyilvánító is, amennyiben az országgyűlés elrendeli a népszavazás megtartását. Attól függően, hogy az országos népszavazás törvényt megerősítő, vagy nem törvényi formát igénylő országgyűlési döntések tárgyában elrendelt népszavazás, beszélhetünk előbbi esetben referendumról (például EU csatlakozási népszavazás), míg utóbbi esetben, amikor nem törvény megerősítése, hanem megalkotása a népszavazás tárgya, plebiszcitumról beszélünk.[1] A népszavazást az elrendelését követő 90 napon belüli időpontra úgy kell kitűzni, hogy az ne essen a törvényben meghatározott napokra. A törvény kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és követő 41 napon belül. Az eredményes népszavazás kritériuma, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon. Az alkotmány alapján országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

A kötelezően elrendelt népszavazás szabályai [szerkesztés]

200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. Az Országgyűlés ekkor végrehajtó szerepbe kényszerül. Ekkor az Országgyűlésnek 15 napon belül el kell rendelnie, a köztársasági elnöknek újabb 15 napon belül ki kell tűznie az ügydöntő népszavazást. Az ilyen kötelezően elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet. (Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás csak ügydöntő lehet.) Az Országgyűlés három évig nem hozhat az ügydöntő népszavazások eredményével ellentétes határozatokat, törvényeket.[2]

A fakultatív népszavazás szabályai [szerkesztés]

Az Országgyűlés mérlegelés alapján is dönthet akár ügydöntő, akár véleménynyilvánító népszavazás elrendeléséről, ha azt a köztársasági elnök, a kormány, a képviselők egyharmada, vagy legalább 100 ezer, de kevesebb mint 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést, de mindenképpen befolyásolja döntése tartalmát a választópolgárok azonosuló vagy elutasító véleménye. Kivételt képez az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítésére elrendelt népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Ilyen esetben a törvény aláírásának feltétele, hogy a népszavazás megerősítse. Fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről.

Tiltott témák [szerkesztés]

Nem bocsátható népszavazásra:

  • A) a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések
  • B) a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek
  • C) a népszavazás alkotmányos rendelkezései
  • D) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések
  • E) az Országgyűlés feloszlása
  • F) a kormányprogram
  • G) a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése
  • H) a fegyveres erők alkalmazása,
  • I) a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása,
  • J) a közkegyelem gyakorlása.

Az 1949-es Alkotmány szerint a képviselők visszahívhatók voltak.

Folyamata, az OVB szerepe [szerkesztés]

Országos népszavazásra irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni. Fontos garanciális szabály, hogy az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát – hitelesítés céljából – az aláírásgyűjtés megkezdése előtt be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A továbbiakban csak a hitelesített példánnyal megegyező íveken lehet aláírást gyűjteni.

A kezdeményezést 4 hónapon belül egyszer lehet benyújtani az OVB elnökéhez. Az Országos Választási Bizottság kulcsszerepet játszik az országos népszavazás és a népi kezdeményezés törvényességének biztosításában, a törvényes feltételek vizsgálatában, meglétük vagy hiányuk megállapításában. Az OVB és az Országgyűlés népszavazással kapcsolatos döntései ellen az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani.

Ha az aláírásgyűjtő ív megfelel a törvényi feltételeknek, az OVB-nek 30 napon belül kell hitelesítenie. Határozatát nyolc napon belül kell publikálnia a Magyar Közlönyben. Az OVB akkor tagadhatja meg a hitelesítést, ha: a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe; a kérdésben az Alkotmány alapján nem lehet népszavazást tartani; a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény állította követelményeknek, vagy ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg ezeknek.

Az országos népi kezdeményezés (iniciativa) [szerkesztés]

Arra irányul, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott kérdést. Népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben. Aláírásokat két hónapig lehet gyűjteni, és a népi kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott aláírások érvénytelenek. Az Országgyűlés a kezdeményezést köteles napirendre tűzni és megtárgyalni. Számos eredménytelen népi kezdeményezés után garanciális jelentőséggel bír az az új rendelkezés, hogy a népi kezdeményezésről három hónapon belül dönteni kell.

Helyi népszavazások [szerkesztés]

A helyi népszavazás a község, a város, a fővárosi kerület, a főváros, illetőleg a megye lakosságának közvetlen részvétele a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi ügyek intézésében. Helyi népszavazást kezdeményezhet meghatározott számú települési (megyei) önkormányzati képviselő, az önkormányzat bizottsága, a helyi társadalmi szervezet, továbbá meghatározott számú választópolgár.

Hasonlóan az országos népszavazáshoz a jogszabályok megkülönböztetnek kötelezően kitűzendő és fakultatív helyi népszavazást; utóbbi esetben a képviselőtestület mérlegelheti a helyi népszavazás kitűzését.

A népszavazások története Magyarországon [szerkesztés]

Választási eredmények kivetítése a 2006-os magyar parlamenti választáson

Már az 1848-as forradalom idején felmerült az általános választójogra alapozott népszavazások megtartásának lehetősége, ám a kor politikai életében aktív szerepet játszó polgárság és középnemesség az erős képviseleti rendszer mellett volt.[3] A dualizmus kései időszakában a népszavazás törvényesítése ismét felvetődött, de a mellé álló, Jászi Oszkár körül csoportosuló politikai erők nem voltak képesek akaratuk érvényesítésére.

Az első magyarországi népszavazás az 1921-es soproni népszavazás volt, ám ezt nem a magyar állam szervezte. Az 1918 és 1990 között fennállt demokratikus rendszerek túl rövid élettartamúak voltak egy népszavazás lebonyolításához, míg a jobboldali és kommunista autoriter rendszerek – jellegükből adódóan – nem éltek a népszavazás eszközével. A népszavazás mint közvetlen hatalomgyakorlási forma bevezetését az 1989 előtti rendszerváltó csoportok is felvetették. Országos népszavazásokra csak az 1989-es rendszerváltás után kerülhetett sor először Magyarországon, miután az 1989-es XVII. törvény szabályozta a kérdést.

Megtartott országos népszavazások [szerkesztés]

1989. november 26. [szerkesztés]

Az 1989-es őszi népszavazás és kampány volt az újjászülető magyar demokrácia első voksolásos erőpróbája. A népszavazást az ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP és az SZDSZ) kezdeményezte.[4] Az első kérdés a rendszerváltás utáni helyzet tisztázását szolgálta, majd a pártállami diktatúra lebontását segíteni hivatott három kérdés következett. A szavazólapon az alábbi kérdéseket kellett megválaszolni:

  • Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
  • Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
  • Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
  • Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Az utolsó három kérdést az Országgyűlés 1989 őszén rendezte, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket.

Igazi politikai küzdelem csak az első kérdés körül bontakozott ki. A köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdéssel az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés egy pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra.[5]

A népszavazás mind a négy kérdésben eredményes volt és az igenlő válaszok győzelmét hozta.

1990. július 29. [szerkesztés]

A magyar demokrácia második népszavazását az 1990-es Országgyűlési választásokon súlyos vereséget szenvedő MSZP kezdeményezte. Az MSZP a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztását támogatta, ám a választások után az új parlamenti többség az államfő Országgyűlés általi megválasztása mellett foglalt állást. Az MSZP saját meggyengült népszerűségét is megpróbálta növelni azzal, hogy az államfő közvetlen megválasztását támogatók élére állt. A feltett kérdés a következő volt:

  • Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?

A szavazást az Országgyűlés a nyaralási szezon derekára tűzte ki, ami szerepet játszott abban, hogy a voksolás érdektelenségbe fulladt.[6] Az urnáknál csak a szavazópolgárok 14%-a jelent meg, így a szavazás érvénytelenül ért véget. A sikertelen népszavazás után az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választotta köztársasági elnökké Göncz Árpádot.

1997. november 16. [szerkesztés]

Magyarországot 1997 júliusában a NATO madridi csúcstalálkozója után hívták meg a védelmi szervezet tagjai közé. Az Országgyűlés ez ügyben országos ügydöntő népszavazást írt ki, amelyen a következő kérdésre kellett válaszolni:

  • Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?

Az esemény előtt a parlament megváltoztatta a szavazás szabályait. Ezen túl a jegyzékben szereplők 25%-ának egybehangzó válasza kellett az érvényességhez. Szükség is volt erre, hiszen az urnák előtt a jogosultaknak kevesebb mint a fele jelent meg (49%). A szavazás a NATO-csatlakozást támogatók döntő győzelmét hozta, a szavazók 85%-a a belépésre voksolt. Magyarország a népszavazás után másfél évvel, 1999 márciusában vált NATO-taggá.

2003. április 12. [szerkesztés]

Magyarország 2002-ben sikeresen zárta le az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Az Országgyűlés 2003. április 12-ére ügydöntő népszavazás kiírását kezdeményezte. Valamennyi parlamenti párt és számos társadalmi szervezet a taggá válás támogatására szólította fel a szavazókat. Sokakban ellenérzést keltett a kormány által életre hívott Európai Uniós Kommunikáció Alapítvány (EUKK) működése. Az EUKK csatlakozást támogató esetlen reklámkampánya hamar a viccelődés középpontjába került. A taggá válást ellenzők kevésbé szervezett kampánya a csatlakozást gyarmatosodásnak állította be, ám ezzel nem volt képes ledolgozni a támogatók táborának hatalmas többségét. Számos kritika érte a kérdésfeltevés módját is. A kritikusok azt kifogásolták, hogy a kérdés nem utal a csatlakozási szerződésre, amely – véleményük szerint – kedvezőtlen feltételek alapján teszi lehetővé a taggá válást:

  • Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?

A népszavazáson a résztvevők döntő többsége (88%) a csatlakozás mellett foglalt állást. Európa-szerte csalódást keltett azonban az igen alacsony részvétel (a szavazásra jogosultak 46%-a). A szavazás eredményének ismeretében Medgyessy Péter három nappal később Athénban aláírta Magyarország csatlakozási dokumentumait.

2004. december 5. [szerkesztés]

Köztéri plakát a 2004-es népszavazáson

Minden addiginál hevesebb politikai küzdelem bontakozott ki a 2004-es népszavazás során. 2004 nyarán a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett aláírásgyűjtést a határon túl élő magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságért. Fél évvel korábban a Munkáspárt is aláírásgyűjtést indított a kórházak magánosításának leállítása érdekében, melyhez a Fidesz is csatlakozott. Mádl Ferenc 2004. december 5-ére írta ki az alábbi két kérdésben az ügydöntő népszavazást:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?
  • Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

A népszavazáson a heves kampány ellenére csak a jogosultak 37,49%-a jelent meg. Az alacsony részvétel miatt egyik kérdésre adott válaszok aránya sem haladta meg a 25%-os limitet, ezért a szavazás eredménytelen volt.

2008. március 9. [szerkesztés]

Fideszes plakátok a 2008-as magyarországi népszavazáson

A Fidesz és a KDNP 2007 őszi népszavazási kezdeményezése nyomán az Országgyűlés népszavazás kiírása mellett döntött az alábbi három kérdésben:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

A népszavazás időpontját Sólyom László 2008. március 9-re tűzte ki.[7]

A népszavazás mindhárom kérdésben eredményes volt, 50,40%-os részvétel mellett. A tandíj eltörléséért az érvényes szavazatot leadók 82,49%-a, a járóbeteg-ellátásért, háziorvosi ellátásért és a fogászati ellátásért fizetett "vizitdíj" megszüntetéséért érvényesen szavazók 82,69%-a , a kórházi "ágydíj" megszüntetéséért érvényesen szavazók 84,33%-a igennel voksolt.

Sikertelen kezdeményezések [szerkesztés]

A kezdeményezések többsége nem jut el a szavazás tényleges megtartásáig. A képviseleti demokrácia (parlament) védelmében a kezdeményezésnek többszörös szűrőn kell áthaladnia a voksolásig. Ezek a szűrők hivatottak megakadályozni, hogy az alkotmányellenes vagy banális kérdések eljussanak a jelentős költséget jelentő szavazás megtartásáig. A népszavazási aláírásgyűjtés a rendszerváltozás óta népszerű módszere a politika befolyásolásának. Sok kezdeményezésnek nem is egy népszavazás kieszközölése a végső politikai célja, hanem a politikai ellenfelek sakkban tartása, egy pártot támogató réteg megszólítása a politikai holtszezonban, esetleg a közvélemény figyelmének egy problémára való ráirányítása.

Az 1989 óta eltelt években számos visszatérő kérdés volt, amely nem kerülhetett népszavazásra. Többször kísérelték meg az elnökválasztás reformját népszavazással kikényszeríteni, ám az Alkotmánybíróság ezt a kérdést rendre elutasította. Szintén alkotmányba ütköző mivolta miatt bukott el többször is az államforma megváltoztatására (királyság helyreállítása), illetve a halálbüntetés bevezetésére tett kezdeményezés.

Népszavazási anomáliák [szerkesztés]

A 2004-es népszavazás egyik kérdése jogi értelemben tét nélküli volt. A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte a Medgyessy-kormány által elfogadtatott, privatizációt is lehetővé tevő egészségügyi törvény visszavonása érdekében. A törvényt az Alkotmánybíróság még az aláírásgyűjtési időszakban megsemmisítette, az Országgyűlés ennek ellenére kiírta a népszavazást. A szavazáson tehát egy nem létező törvény semmissé tételéről kellett véleményt mondani.[9][10]

Kálmán Lászlónak a Fidesz–KDNP 2006-os népszavazási kezdeményezésére reagálva a Fidesszel ellentétesen megfogalmazott kérdéseket tett fel, majd a közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a többség egymásnak ellentmondó tartalmú kérdésekre is „igen” választ adott.[11] Ez azt jelenti, hogy a népszavazás kimenetelét már a kérdésfeltevés módja döntően befolyásolja.

2007 őszén elharapóztak a nagypolitika terepéről induló népszavazási javaslatok. Először Zuschlag János és más szocialista politikusok előzetes letartóztatásba helyezése után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állt elő hétpontos antikorrupciós csomaggal, amelynek pontjait, mint mondta, népszavazásra vinnék, ha azokat az Országgyűlésben az ellenzék nem támogatná. Ezután az ellenzéki Fidesz jelentette be, hogy ugyancsak parlamenti képviselőkön keresztül, esetleg ők is népszavazást kezdeményeznének nyolc újabb kérdésben. Eközben Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztőhelyettese, illetve Keszthelyi András, a miniszterelnök tanácsadója is beterjesztett népszavazási kérdéseket az OVB-hez.

Lásd még [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. I
  2. Egyhangú szavazás: három évig védettek a népszavazás döntései; a Hír TV cikke, 2007- december 12; Elérés: 2007. december 17.
  3. Nagy Csilla – Tamás Veronika: Helyi Népszavazások Magyarországon; Elérés: 2007. november 27.
  4. [1] – www.elsovalaszto.hu az 1989-es népszavazásról; (Elérés: 2007. szeptember 25.)
  5. [2] – Magyar Hírlap, 2004. február 18. (Elérés: 2007. szeptember 25.)
  6. [3]; www.elsovalaszto.hu írása az 1990-es népszavazásról; (Elérés:2007. szeptember 25.)
  7. Március 9-én lesz a népszavazás; az Index cikke; Elérés: 2008. január 23.
  8. MTI: Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről (magyar nyelven). Origo, 2008. november 3. (Hozzáférés: 2009. április 16.)
  9. Népszavazás fiktív törvényről?; A Népszabadság cikke; 2004. szeptember 29.; Elérés: 2007. november 28.
  10. Népszavazás a semmiről; a Magyar Hírlap cikke, 2004. május 17.; Elérés: 2007. november 28.
  11. Medián: Kálmán Lászlónak is bejönne; az index.hu cikke; 2007. szeptember 6.; Elérés: 2007. december 18.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarországi népszavazások témájú médiaállományokat.