Magyar forint

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pagony (vitalap | szerkesztései) 2021. június 1., 11:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó 2 változtatást (85.76.144.120 és 195.199.249.141), visszaállítva Pallerti szerkesztésére)
Magyar forint
A 2014 óta használatban lévő bankjegyek
A 2014 óta használatban lévő bankjegyek
ISO 4217 kódHUF
DevizajelFt
Ország Magyarország
Használat kezdete1946. augusztus 1.
Infláció
Mértéke2,7% (2019. január) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
fillér1/100
(nincs forgalomban)
Érmék
Használatban5, 10, 20, 50, 100, 200 Ft
Bankjegyek
Használatban500, 1000, 2000, 5000, 10 000, 20 000 Ft
Kibocsátó
Központi bankMagyar Nemzeti Bank
Weboldala
BankjegynyomdaPénzjegynyomda Zrt.
Weboldala
PénzverdeMagyar Pénzverő Zrt.
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar forint témájú médiaállományokat.

A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze, valutája; váltópénze a fillér. 2008. február 26-a óta rugalmas árfolyamrendszerben szabadon lebeg.

A forint története

A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. (Erről részletesebben lásd a forint és Osztrák–magyar forint szócikkeket!)

A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13 210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet és a 9000/1946.[2] Értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg[3] (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2015 januárjában kijelentette, hogy az országnak nem szabad bevezetnie az európai valutát.[4]

2014 decemberében a magyar sajtó arról cikkezett, hogy a tervek szerint 3 éven belül kivonták volna az ötforintos érmét, az 500 forintos bankjegyet pedig érme váltotta volna fel.[5] A Magyar Nemzeti Bank még aznap cáfolta ezeket az információkat.[6]

Értékének becslése

A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:

1946-ban 13,21 Ft/g[7]
2010-ben 9360 Ft/g
2020-ban 15600 Ft/g

(Lásd: vásárlóerő-paritás)

A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot.

Csak becslés szintjén használható a magyar egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP):

1946-ban 200 USD/fő[8]
2010-ben 12 840 USD/fő

Az amerikai dollár árfolyama is változó értékű:

1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt
2017-ben az aktuális dollár 271 forint

Az aranyparitás 1946 után csak névlegesen valósult meg. Habár a forint azóta konvertibilissé vált, az arany helyett az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítják az értékét.

A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott.[9] Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazokért az árucikkekért, amelyek 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba kerültek (eltekintve a fogyasztói kosár változásától ebben az időszakban). 1946-ban
1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt

A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben.
1951 elejétől 1951 végéig a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árura újra átmeneti jegyrendszert vezetett be a kormány az előző évi tartós szárazság és az állatállomány csökkenése miatt, melyhez az erőltetett téeszesítés is hozzájárulhatott.[10][11]

Érmék

Bővebben: A magyar forint pénzérméi

Az első forintérméket már 1946-ban elkészítették 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (5 és 50 fillér, 10 és 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint – 200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték, miután az 1992-ben forgalomba került százas könnyen összekeverhetőnek bizonyult a húszassal mérete és színe megegyezése miatt. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtők számára vert emlékpénzek színesfémből, ezüstből és aranyból is készülnek.

2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott.[12] Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni, míg az 5,01 és 7,49 forint közöttieket is 5-re, a 7,5 felettieket pedig a következő 0-ra. A pénztárgépeket és más szoftvereket nem készítették fel erre, mert számítások szerint 25 milliárd forint költséget jelentene az átállás, ehelyett a számításokat fejben kell elvégezni, a számlákon pedig a pontos összeg szerepel.

A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában, miután az 1998-as kétszázas bankjegy a forgalomba kerülése óta megugrott infláció miatt elértéktelenedett.

2018. december 31-én a forgalomban lévő érmék az alábbi százalékban oszlottak meg darabszám szerint: 5 forintos 33,29%, 10 forintos 20,5%, 20 forintos 17,95%, 50 forintos 9,75%, 100 forintos 10,33%, 200 forintos 8,18%.[13]

Bankjegyek

Bővebben: A magyar forint pénzjegyei

A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések:

  • előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Magyarország címere, híres történelmi személy arcképe
  • hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel, az előoldalon látható történelmi személyhez kapcsolódó helyszín, festmény

A bankjegysorozat első tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból.

2014-ben bejelentették a pénzjegykészlet cseréjét. 2019-ig meg is valósult mind a hat bankjegycímlet megújítása, mellyel egyetemben a régieket 2019 végéig bevonták.

2018. december 31-én a forgalomban lévő bankjegyek az alábbi százalékban oszlottak meg darabszám szerint: 500 forintos 8,29%, 1000 forintos 11,94%, 2000 forintos 4,67%, 5 000 forintos 5,49%, 10 000 forintos 31,31%, 20 000 forintos 38,3%.[13]

Érdekességek

A horvát kétkunás érme és a magyar tízforintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik őket. A horvát parkolási cég vezetőjének elmondása szerint többször találnak ilyen magyar érméket az automatákban.[14]

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  1. ↑ MNB, 2014. június
  2. ↑ 9000/1946 (VII.28) a forintérték megállapításáról. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  3. ↑ A forint születésnapja
  4. ↑ Rogán: Magyarországnak nem szabad bevezetnie az eurót. [2015. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  5. ↑ kivonnák az ötforintost. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
  6. ↑ marad az ötforintos. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
  7. ↑ Az Egyesült államokban az uncia mértékegységet használják 1 troy ounce= 31,1034768 g
  8. ↑ Márki-Zay Péter: Magyarország 20. századi fejlődésének összehasonlító elemzése ábra a 21. oldalon
  9. ↑ Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után. Statisztikai Szemle, 90. évfolyam 5. szám
  10. ↑ Archivált másolat. [2019. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
  11. ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=15649[halott link]
  12. ↑ kerekítés szabálya
  13. ↑ a b Ez a legritkább magyar bankó: nálad is lehet, vagyonokat ér. [2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 16.)
  14. ↑ átverik a magyar turisták a horvátokat

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_forint&oldid=23913570”