Előpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. február 12., 04:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hivatkozások)
Előpatak (Vâlcele)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségElőpatak
Rangfalu
KözségközpontÁrapatak
Irányítószám527175
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64988
Népesség
Népesség1659 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság41 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 10″, k. h. 25° 40′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 10″, k. h. 25° 40′ 54″
Előpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Előpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Előpatak (románul Vâlcele) falu Romániában Kovászna megyében. Előpatak községhez tartozik, melynek azonban nem itt van a központja, hanem Árapatak faluban.

Egykor vasas-szénsavas gyógyvizeiről híres település.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 10 km-re nyugatra, az Előpatak völgyében fekszik.

Története

A falu a 18. században Árapatak és Hídvég területéből vált ki. Őskútnak nevezett borvize mellé először román zsellérek telepedtek le, benépesülése 1770 és 1780 között kezdődött.

Előpatak (1875)

A fürdőtelepet 1772-ben gr. Nemes János háromszéki főkapitány kezdte el építeni, 1842-ben a szerb fejedelem látogatása új lendületet adott fejlődéséhez, megépült a hideg borvízfürdő és a melegvizes kádas fürdő is. 1883-ban József főherceg is meglátogatta. A századfordulóra Erdély egyik legszebb fürdőhelye lett. Fényes fürdőélet jellemezte a második világháborúig, utána hanyatlásnak indult.

1876-ig Felső-Fehér vármegye, ezután Háromszék vármegye része volt, a trianoni békeszerződés előtt a Mikósvári járáshoz tartozott.

1910-ben 765 lakosából 553 román, 209 magyar és 3 német volt. 1992-ben 988 lakosából 573 román, 350 cigány és 63 magyar volt.

Látnivalók

Hivatkozások

Jegyzetek