Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR), röviden Az ENSZ menekültügyi hivatala az ENSZ egyik szerve, melynek fő feladata, hogy védi és támogatja a menekülteket, akik egy kormányhoz vagy az ENSZ-hez fordulnak; valamint segíti hazatelepülésüket vagy letelepedésüket. Székhelye Svájcban, Genfben van és tagja az Egyesület Nemzetek Fejlesztési Csoportjának.[1] A UNHCR 2 Nobel békedíjat nyert, először 1954-ben majd 1981-ben.[2]

Az UNHCRCE - Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának közép-európai képviselete a budapesti irodában működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feladata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sátrakat, kátrányponyvákat és szúnyoghálókat tartalmazó UNHCR csomagok Dadaab városban, Kenyában 2006. December 11-én árvíz után.

A UNHCR 1950 december 14-én alapult[3] a korábbi ENSZ Segélyezési és Rehabilitációs Hivatalát váltva. A hivatal feladata vezetni és koordinálni a menekülteket védő nemzetközi akciókat és megoldani a menekültügyi gondokat világszerte. Fő célja a menekültek jogainak és megfelelő ellátáshoz jutásuknak védelme. Igyekszik biztosítani, hogy mindenki gyakorolhassa menedékkérelmi jogát és hogy biztonságosan megmeneküljön egy másik államban az önkéntes hazatérés, integráció vagy egy harmadik országban való letelepedés lehetőségével.

A UNHCR megbízatása fokozatosan bővült hogy védelmet és humanitárius segítséget nyújtson más "aggodalomra okot adó helyzetű" személyeknek, többek között lakhelyüket elhagyni kényszerű (IDP) embereknek, akik megfelelnek a menekült az ENSZ A menekültek helyzetéről szóló konvenciója, az 1967-es Protokoll, az 1969-es Afrikai Egység Konvenció vagy pár más egyezmény meghatározásának ha elhagyták hazájukat, de ha jelenleg származási országukban maradnak is. A UNHCR jelenleg nagy küldetéseket végez Libanon, Dél-Szudán, Csád/Dárfúr, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Irak, Afganisztán és Kenya területén a lakhelyüket elhagyni kényszerülőket és a menekülteket.

Palesztin menekült megbízatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb palesztin menekült – Ciszjordánia, Gázai övezet, Libanon, Szíria és Jordánia területén – nem az UNHCR hanem egy régebbi testület, az United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East - UNRWA (Az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek) hatáskörébe esnek. De a UNRWA műveleti területén kívüli palesztin menekültek a UNHCR's megbízatásába esnek, ha megfelelnek a UNHCR sokkal korlátozottabb menekült meghatározásának.


Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A UNHCR Nobel békedíjat kapott 1954-ben és 1981-ben.

A UNHCR tevékenysége által érintett személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007. január 1-jén a UNHCR 21 018 589 megbízatása alá eső személyról számolt be:

  • 7 979 251 Ázsiából, ebből:
    • 2 580 638 a Közel-Keleten
    • 2 974 315 Délkelet-Ázsiában
    • 218 584 Közép-Ázsiában
    • 1 304 189 Dél-Ázsiában
    • 901 525 Kelet-Ázsiában és a Csendes-Óceán térségében
  • 4 740 392 Európában, ebből:
    • 1 617 214 Kelet-Európában
    • 708 132 Délkelet-Európában
    • 616 132 Közép-Európában (lásd: UNHCRCE) és a Balti államok területén
    • 1 798 914 Nyugat-Európában
  • 5 069 123 Afrikában, ebből:
    • 1 359 175 Közép-Afrikában és a Nagy Tavak régiójában
    • 2 105 314 Kelet-Afrikában
    • 1 031 030 Nyugat-Afrikában
    • 434 427 a dél-afrikai régióban
    • 139 177 Nyugat-Afrikában
  • 3 229 822 Amerikában, ebből:
    • 717 545 Észak-Amerikában és a Karibi térségben
    • 2 512 277 Dél-Amerikában

Munkatársak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 áprilisában a UNHCR 6,351 embert alkalmazott 117 országban.[4]

Főbiztosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Főbiztosi posztot betöltötték:

Jószolgálati nagykövetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A UNHCR-t néhány UNHCR Jószolgálati Nagykövet is képviseli, jelenleg az alábbiak:

A korábbi nagykövetek között voltak ők:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gil Loescher, Alexander Betts and James Milner. UNHCR: The Politics and Practice of Refugee Protection into the Twenty-First Century, Routledge. 2008.
  • Alexander Betts. Protection by Persuasion: International Cooperation in the Refugee Regime, Cornell University Press. 2009.
  • Gil Loescher. The UNHCR and World Politics: A Perilous Path. Oxford University Press. 2002
  • Fiona Terry. Condemned to Repeat? The Paradox of Humanitarian Action. Cornell University Press. 2002.
  • Nicholas Steiner. Problems of Protection. Routledge. 2003.
  1. http://www.undg.org/index.cfm?P=13
  2. Nobel Laureates Facts – Organizations. Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
  3. History of UNHCR: A global humanitarian organization of humble origins. UNHCR. (Hozzáférés: 2009. november 1.)
  4. Basic facts. UNHCR. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  5. Jesús Vázquez. UNHCR. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  6. UNHCR Goodwill Ambassadors. UNHCR. (Hozzáférés: 2008. április 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]