Admiral Scheer (zsebcsatahajó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Admiral Scheer (zsebcsatahajó)
Admiral Scheer in Gibraltar.jpg
Hajótípus Zsebcsatahajó
Üzemeltető A Kriegsmarine zászlaja Kriegsmarine
Hajóosztály Deutschland-osztály (zsebcsatahajó)
Pályafutása
Építés kezdete 1931. június 25.
Vízre bocsátás 1933. április 1.
Szolgálatba állítás 1934. november 12.
Sorsa 1945. április 9.április 10. közt lebombázták
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 12 100 t (üresen)
15 423 t (teljesen feltöltve)
Hossz 186 m
Szélesség 21,34 m
Árbocmagasság 21,64 m
Merülés 7,25 m
Hajtómű 8 db MAN dízelmotor 38 309 kW, 2 csavartengely, 2756 t dízelolaj
Sebesség 28,3 csomó
Hatótávolság 16 500 km 37 km/h-s sebesség mellett
Fegyverzet
  • 6 db 280 mm-es ágyú
  • 8 db 150 mm-es ágyú
  • 6 db 105 mm-es ágyú
  • 8 db 37 mm-es ágyú
  • 10 db 20 mm-es ágyú
  • 8 db 533 mm-es torpedóvető cső
Repülőgépek 2 db Ar 196 hidroplán
Páncélzat
  • Övpáncél: 80 mm
  • Fedélzet: 40 mm
  • Lövegtornyok: 140 mm

Legénység 1150 fő

Az Admiral Scheer egy Deutschland osztályú nehézcirkáló volt, (vagy ahogy a britek nevezték, zsebcsatahajó) mely a náci Németország haditengerészetében, a Kriegsmarineben szolgált a második világháború ideje alatt.

A hajót Reinhard Scheer tengernagyról nevezték el. Az Admiral Scheer eredetileg a páncélozott hajó (Panzerschiff) besorolást kapta, de később, 1940 februárjában, a Deutschland osztály mindhárom hajóját átminősítették nehézcirkálókká. A zsebcsatahajó besorolást főként a britek használták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt, a Theodor Krancke kapitány által irányított Admiral Scheer volt a legsikeresebb hadihajó, a kereskedelmi hajók elleni portyákat tekintve. Volt olyan portyája is, mely egészen az Indiai-óceánig elért. A háború vége előtt nem sokkal, kieli tartózkodása alatt, a hajót a Brit Királyi Légierő bombázói megtámadták, melynek következtében a hajó felborult, majd elsüllyedt. A háború után a hajótestet felállították, és részlegesen szétszedték, de voltak részei, melyeket nem sikerült kiszedni a ráomlott dokk miatt. Ezeket a részeket, ma parkolónak használják

Spanyol polgárháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajó első bevetése 1936 júliusában volt, mikor Spanyolország partjaihoz vezényelték, hogy segítse a német civilek kimenekítését a háborúból. Ezen kívül olyan szovjet hajók után kutatott, amelyek a spanyol köztársasági erőknek szállítottak utánpótlást, valamint védte a spanyol nacionalistáknak fegyvereket szállító német hajókat. 1937. május 31-én a köztársasági erők állásait kezdte ágyúzni Almería közelében, mintegy válaszként a két nappal korábbi, testvérhajója, a Deutschland elleni légicsapásra. 1938 júniusának végéig, nyolc spanyolországi bevetést teljesített.

Második világháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Admiral Scheer háborús pályafutása 1939. szeptember 4-én kezdődött, mikor a Brit Királyi Légierő bombázói csapást mértek rá Wilhelmshavenben. A támadás során három bombatalálat érte, de ezek nem okoztak benne súlyosabb károkat, és légvédelmi ágyúi is sikeresen lelőttek a támadó gépek közül négyet. Ezt követően javításon esett át, amíg testvérhajói kereskedelmi hajók elleni portyára indultak. A Deutschlandnak hazatérése előtt két hajót sikerült elsüllyesztenie, az Admiral Graf Spee pedig kilenc hajót semmisített meg, mielőtt a Brit Királyi Haditengerészet hajói felfedezték, és a La Plata-i csata során megrongálták, majd legénysége elsüllyesztette. Bár ezek a hajók nem arattak óriási sikereket, bemutatták a kereskedelmi hajók elleni portyák működését. 1940 elején az Admiral Scheer módosításokon esett át, melyek során a parancsnoki tornyot eltávolították, valamint a hajót ekkor minősítették át nehézcirkálóvá.

Az Admiral Scheer 1940. október 14-én indult első, világháborús útjára, aminek célja a, Új-Skócia-i Halifaxból induló HX-84 konvoj megtámadása volt. A konvojt B-Dienst azonosította be, az elfogott rádióüzenetek alapján. A B-Dienst hidroplánja 1940. november 5-én fedezte fel a konvojt, amit először kíséret nélkülinek gondoltak, ezért az Admiral Scheert odaküldték. Ennek ellenére, a konvoj rendelkezett kísérettel, igaz ez mindössze egyetlen segédcirkálóból állt, a HMS Jervis Bay-ből. A Edward Fegen kapitány irányítása alatt álló Jervis Bay szembeszállt az Admiral Scheerrel. Mivel a háború korai szakaszaiban nem állt rendelkezésre elegendő kísérőhajó a konvojok általában csak az útjuk utolsó három napjában kaptak komolyabb kíséretet. A Jervis Bay természetesen esélytelen volt a nála klasszisokkal erősebb Admiral Scheerrel szemben, de a német hajó kénytelen volt vele megküzdeni mielőtt a konvoj üldözésébe kezd. Az ütközet ideje alatt viszont a konvoj hajói szétszóródtak, így az Admiral Scheer mindössze öt további hajót tudott elsüllyeszteni. Ha a Jervis Bay nem tartóztatja fel a német nehézcirkálót, a brit veszteség jóval nagyobb lett volna. A támadás következtében az admiralitás politikájában is változás következett be. A későbbi nagy konvojokat ezentúl csatahajók kísérték.

A Királyi Hadtengerészet ezután számos hajót küldött az Admiral Scheer csapdába ejtésére, de a német hajónak sikerült délebbre hajóznia, ahol találkozott a Nordmark nevű tankerhajóval, majd feltöltötték a cirkálót. A következő két hónapban az Admiral Scheer számos további hajót süllyesztett el, megszerezvén a rajta lévő hadianyagokat, valamint számos foglyot ejtve. Az elfogott tengerészeket a Nordmarkra, vagy elfoglalt hajókra szállították. 1940 karácsonyát az Atlanti-óceánon töltötte, néhány száz mérföldnyire Tristan da Cunha-tól, majd 1941 februárjában betört az Indiai-óceánra. Az Indiai-óceánon megtámadott két hajót, de az egyiknek még sikerült leadnia vészjelzését, ami több brit cirkálót odavonzott. Miközben kiszökött a brit hajók gyűrűjéből és visszatért az Atlanti-óceánra, sikerült elsüllyesztenie egy szénszállító hajót. Krancke kapitány északra hajózott, átkelt a Dánia-szoroson, majd 1941. április 1-jén megérkezett Kielbe. Útja során több mint 46 000 tengeri mérföldet (85 200 km) tett meg és 16 hajót süllyesztett el.

Az Admiral Scheer nem vett részt újabb bevetésen, egészen 1942. július 2-áig, amikor egy sikertelen támadást intéztek a PQ–17-es konvoj ellen. 1942 augusztusában a Jeges-tengerre hajózott, hogy konvojokra vadásszon, valamint hogy megerősítse a németek jelenlétét a szovjetek sarkvidéki körzeteiben. Augusztus 25-én ágyúzni kezdte a Zselanyija-foknál lévő szovjet rádióállomást, majd elsüllyesztette az Alekszander Szibirjakov nevű felfegyverezett jégtörőt, de nem sikerült a környéken lévő konvojra találnia. A jégtörő legénységének sikerült üzennie a dicksoni kikötőnek. Ezt követően az Admiral Scheer, lőni kezdte Dickson kikötőjét. A helyőrségnek volt két elszállításra váró 152 mm-es tarackja, amellyel sikerült kisebb sérüléseket okozni a német hajó fedélzetén. A tűzharcba bekapcsolódott a felfegyverzett Gyezsnyev gőzös is. A fegyveres ellenállás miatt az Admiral Scheer füstfüggönyben elhagyta a szovjet kikötőt, de még lőtte a közelben levő parti létesítményeket. Gránátok robbantak Novij Dickson rádióállomás mellett és kigyulladtak a Konusz-szigeten levő széntárolók. Útban a wilhelmshaveni kikötőbe egyetlen ellenséges konvojjal sem találkozott.

Mikor Hitler feldühödött a Kriegsmarine állítólagos hibái miatt, a főparancsnokot Erich Raeder főadmirálist lecserélte Karl Dönitz tengernagyra, és ezt követően a német felszíni flotta már csak nagyon ritkán hagyta el a kikötőket. 1944 őszén az Admiral Scheer tüzérségi támogatást nyújtott a visszavonuló német csapatok számára a Balti-tenger mentén. 1945 januárjában és februárjában további partmenti hadműveletekben vett részt, de ágyúcsövei 1945 márciusára elhasználódtak, ezért visszatért Kielbe. 1945. április 9-én itt érte a Brit Királyi Légierő bombázóinak támadása. A támadásban több mint 300 repülőgép vett részt. A támadás következtében a hajó felborult. A támadás ideje alatt a legénység nagy része a parton volt, de 32 fő így is életét vesztette. Egyes források szerint az Admiral Scheer roncsai még mindig a kieli kikötő alatt fekszenek.

Parancsnokok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sikerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Hajó Nemzetiség Vízkiszorítás Sors
1940. november 5. SS Mopan Brit 5389 Elsüllyedt
1940. november 5. HMS Jervis Bay Brit 14 164 Csatában elsüllyedt
1940. november 5. SS Maidan Brit 7908 Elsüllyedt
1940. november 5. SS Trewellard Brit 5201 Elsüllyedt
1940. november 5. SS Kenbane Head Brit 5225 Elsüllyedt
1940. november 5. SS Beaverford Brit 10 142 Elsüllyedt
1940. november 5. SS Fresno City Brit 4995 Elsüllyedt
1940. november 24. SS Port Hobart Brit 7448 Elsüllyedt
1940. december 1. SS Tribesman Brit 6242 Elsüllyedt
1940. december 17. SS Duquesa Brit 8652 Elfoglalták
1941. január 17. SS Sandefjord Norvég 8083 Elfoglalták
1941. január 20. SS Barneveld Holland 5597 Elsüllyedt
1941. január 20. SS Stanpark Brit 5103 Elsüllyedt
1941. február 20. SS British Advocate Brit 6994 Elfoglalták
1941. február 20. SS Grigorios C. Görög 2546 Elsüllyedt
1941. február 21. SS Canadian Cruiser Brit 6992 Elsüllyedt
1941. február 22. SS Rantau Pandjang Holland 2542 Elsüllyedt
1942. augusztus 25. SS Aleksandr Sibiryakov Szovjet 1384 Csatában elsüllyedt

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]