Kezdőlap
Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik. |
|
Kiemelt cikkA szentgotthárdi csata 1664. augusztus 1-jén zajlott, amikor a Raimondo Montecuccoli vezette keresztény haderő összecsapott az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével Szentgotthárd vidékén. Az európai hadak váratlanul elsöprő győzelmet arattak. Magyarországon a török elleni háborúk során ennek óriási jelentősége volt, hisz Mohács (1526) és Mezőkeresztes (1596) után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, amely ráadásul nem a török győzelmével végződött. A győzelem európai viszonylatban is jelentős. A kontinensen dúló török háborúk fő hadszíntere a Magyar Királyság volt, ahol addig a törökök szárazföldi hadereje rendkívül eredményesen harcolt. Taktikájuk a fegyvernemek hatékony megosztásán alapult, amelyet a 16. századtól kezdve alkalmaztak. Ebben a gyalogsággal és a tüzérséggel nagy tűzerőt igyekeztek kifejteni, ezáltal a nagyszámú lovasság ezen támogatás mellett heves, átütő támadással könnyen lerohanta az ellenséget. A török taktikában nem sok változás történt az elmúlt több mint egy évszázad során, a nyugatiban annál több. Az új típusú seregnek először volt alkalma nyílt csatában megmérkőzni a törökökkel, s legyőzte őket, jelezve ezzel, hogy a törökök taktikája már nem olyan hatásos, mint korábban volt. A török sereg másik sebezhető pontja az volt, hogy mivel nagyrészt fegyelmezetlen, nem reguláris egységekből állt, azok rendezett visszavonulást nem tudtak végrehajtani. Itt egy rossz parancs következtében pánik lett úrrá a török harcosokon, akik fejvesztett menekülésbe fogtak és belerohantak a megáradt Rábába, magukkal rántva a reguláris katonák egy részét. Így az oszmán-török sereg erkölcsileg is vereséget szenvedett. A legújabb kutatások szerint magyarok még alegységként sem szolgáltak a keresztény seregben, csak elvétve néhány katona lehetett a külföldiek között. Közülük a legkimagaslóbb személyiségek: a Felsőmarác melletti hajdani Tótfalu kastélyból lett végvárának ura, Csányi Bernát, vagy Esterházy Pál, későbbi nádor és Nádasdy Ferenc országbíró. Utóbbi kettő a csatában ugyan közvetlenül nem vett részt, de az utóvédharcokban igen. Ott volt a csatában az ifjú V. (Lotaringiai) Károly herceg, aki később, 1683-ban Bécs 1683-as felmentésekor a német birodalmi hadakat vezette. A Coligny parancsnoksága alatt álló francia kontingens mellett jelen volt II. Lajos, Condé hercege is. A győzelmet sokan Zrínyi Miklósnak tulajdonították, pedig a bán otthagyta a hadsereget, mert az általa építtetett Zrínyiújvárat Montecuccoli nem mentette fel – Zrínyi szerint szándékosan, hogy a török a várat lerombolhassa. A magyarországi főnemesség várakozása ellenére a bécsi kormányzat nem használta ki győztes pozícióját. A Habsburgok határozottan féltékenyek voltak a hadjáratban győztesként résztvevő franciákra, akiknél a magyar rendek is támogatást kerestek. XIV. Lajost I. Lipót mindig veszélyesebbnek ítélte a töröknél. A császár megkötötte a vasvári békét, és ezzel cserbenhagyta magyar királyságát, mert Magyarországnak alapvető érdeke lett volna a három részre szakadt ország egyesítése és a török kiűzése. Emiatt kezdett Zrínyi Miklós szervezkedni a Habsburgok ellen; ennek leleplezése kapóra jött Bécsnek, hogy a magyarok jogait megnyirbálhassa, az országot teljesen alávethesse a birodalomnak. Ma a csatatér feletti Schlösslbergen egy hatalmas kőkereszt emlékeztet az eseményre, amely a szocializmus idejé a keleti és a nyugati világ határát szimbolizálta.A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: A román nyelv szókincse • One Ok Rock • Zimmermann-távirat • Apollo–11 • Pénzverdék a római császárkorban • Ruházatfiziológia • Szép asszonyok egy gazdag házban |
A nap képeA Károly-templom (Karlskirche) homlokzatának éjszakai látképe (Bécs, Ausztria). A barokk templomot Borromei Szent Károlynak szentelték, és a város egyik legnagyobb épülete Tudtad-e?Tudtad-e, hogy… Cservirág nyálkagomba (Fuligo septica)
| |||||||||||||||||||||
AktuálisA 2024-es olimpia logója
Halálesetek a közelmúltban: Király Levente – Dariday Róbert – Mareczky István – Józef Szmidt – Edna O’Brien – Geir Karlsen – Kereszty András Ezen a naponMa 2024. augusztus 1. van,
Évfordulók
A Berlini Állatkert struccháza 1910-ben
|
Ismerkedés a Wikipédiával
Szerkesztői közösség
Magyar Wikipédia Magazin
| |||||||||||||||||||||
Wikipédia más nyelvekenWikimédia-társlapokA Wikipédiát a nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemelteti. A Wikimédia számos többnyelvű és nyílt tartalmú társlapot üzemeltet:
Felhasználási feltételekA Wikipédiában található szövegekre és egyes képekre a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc vonatkozik.
|