2024-es francia parlamenti választások

A 2024-es francia parlamenti választásokon, amelyet 2024. június 30-án és július 7-én tartottak, megválasztották a 17. francia Nemzetgyűlés 577 tagját. A választást azt követően rendelték el, hogy Emmanuel Macron elnök feloszlatta a parlamentet, miután a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) kiemelkedően sikeres volt az európai választásokon.

A választáson négy fő blokk indult, az elnök által vezetett és az őt támogató más pártokból álló Együtt, a baloldali pártok (Engedetlen Franciaország, Szocialista Párt, Az Ökológusok, Francia Kommunista Párt) összefogásából 2024 júniusában létrejött Új Népfront (NFP), illetve a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, ami A Köztársaságiak jelöltjeit is támogatta. A Köztársaságiak további jelöltjei voltak a negyedik blokk.

A választások előtti kutatások alapján úgy tűnt, hogy a második fordulóban több helyen is maradhat akár három jelölt is, ami ritka volt. Fontos volt az is, hogy a három fő blokk, az Együtt, az Új Népfront és a Nemzeti Tömörülés nézeteltérései miatt elhúzódhat a kormányalakítás a választást követően, ha egyik blokk se tud többséget szerezni a parlamentben. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy leghamarabb egy évvel az eredeti választást követően Macronnak újabbat kell kiírnia.

A választás első fordulójában a Nemzeti Tömörülés megszerezte a szavazatok 33,21%-át, amit az Új Népfront követett 28,14%-kal, az Együtt 21,28%-kal, majd a Köztársaságiak 10,17%-kal. 1997 óta a legmagasabb volt a részvétel, 66,71%. Az eredmények következtében 306 választókerületben volt szükség három, ötben pedig négyszereplős második fordulóra. Az első fordulóban 76 jelöltet választottak meg közvetlenül, a Nemzeti Tömörülés által támogatott jelöltek közül 444 jutott a második fordulóba, az Új Népfront 415-öt, az Együtt pedig 321-et tudott felmutatni. A második fordulóra való regisztráció előtt az Új Népfront 134, az Együtt 82 jelöltje lépett vissza egymás javára, így csak 89 háromjelöltes és két négyjelöltes kerület maradt.

A választás előtti elvárásokkal ellentétben az Új Népfront által támogatott jelöltek nyerték meg a legtöbb széket a nemzetgyűlésben, míg az Együtt is felülteljesítette a számításokat, második helyen végezve, megelőzve az egyértelmű esélyes Nemzeti Tömörülést. A Belügyminisztérium adatai szerint az NFP jelöltjei 180 mandátumot szereztek (a többséghez 289-re volt szükség), az Együtt 159-et, az RN pedig mindössze 142-t. A Le Monde szerint az eloszlás 182–168–143. A választás után Gabriel Attal miniszterelnök bejelentette lemondását, amit azonban Macron elnök egyelőre nem fogadott el, utalva a hamarosan kezdődő olimpiai játékokra Párizsban. Végül július 16-án elfogadta a kormány lemondását, de a miniszterek ügyvivőként még egy ideig a helyükön maradtak.

Háttér

A 2022-es választások után az Együtt elveszítette többségét a Nemzetgyűlésben, a koalíció tagja volt Emmanuel Macron elnök pártja, a Reneszánsz is. A fő ellenzéki blokkok, a szélsőbaloldali Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (NUPES), illetve a Nemzeti Tömörülés (NR) ezzel ellentétben, növekvő népszerűségnek örvendtek. Ennek ellenére egyik párt sem nyerte meg a mandátumok többségét, 1988 óta először. Ennek következtében a francia alkotmány 49. tételét többször is felhasználták, amivel a kormány szavazás nélkül hozhatott törvényt. Élisabeth Borne ezt 23 alkalommal tette meg 2023 decemberéig.

2024. június 9-én, este kilenc óra körül Macron elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést és bejelentette, hogy a hónap végén előrehozott választásokat rendeznek, ami arra utalt, hogy az Együtt nagy vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörülés ellen az európai választásokon. Beszédében az elnök kijelentette, hogy a nacionalizmus terjedése veszélyt jelentett Európára és Franciaországra, illetve a francia nép szegénységéhez vezethet. A fordulók dátumait június 30-ra és július 7-re helyezte.

Visszalépések

Az első forduló eredményei után az Új Népfront és az Együtt több jelöltje is visszalépett egymás javára, hogy megkönnyítsék a szélsőjobboldal legyőzését.

Visszalépett jelöltek pártok szerint
Választókerület elosztása	Visszalépő jelölt pártja	Kerületek száma
NFP–ENS–LR–RN	Nincs	2
NFP–ENS–LR–RN	Együtt	2
NFP–ENS–RN–más	Új Népfront vagy más	1
NFP–ENS–RN	Nincs	70
NFP–LR–RN	Nincs	13
Más kerületek három jelölttel	Nincs	4
NFP–ENS–RN	Új Népfront	99
NFP–ENS–RN	Együtt	79
NFP–LR–RN	Új Népfront	27
Más választókerületek egy visszalépővel		14
Összesítve
Párt	Visszalépett jelöltek
Együtt	82
Új Népfront	134

Eredmények

Párt		Első forduló			Második forduló			Mandátumok	+/–
		Szavazatok	%	M.	Szavazatok	%	M.
Nemzeti Tömörülés	Nemzeti Tömörülés	9 379 092	29,26	37	8 745 076	32,05	88	125	+36
	A Szélsőjobboldal Uniója	1 268 822	3,96	1	1 364 947	5,00	16	17	Új
	Összesen	10 647 914	33,21	38	10 110 023	37,06	104	142	+53
Új Népfront		9 042 485	28,21	32	7 040 207	25,81	148	180	+49
Együtt		6 820 446	21,28	2	6 692 335	24,53	157	159	–86
A Köztársaságiak		2 106 166	6,57	1	1 474 722	5,41	38	39	–25
További jobboldali		1 154 785	3,60	2	980 547	3,59	25	27	+17
További baloldali		490 898	1,53	0	401 063	1,47	12	12	–9
További centrista		391 423	1,22	0	177 164	0,65	6	6	+2
További szélsőbaloldali		366 594	1,14	0				0	0
Regionalista		310 727	0,97	0	288 201	1,06	9	9	–1
Visszahódítás		238 934	0,75	0				0	0
Ökologisták		182 478	0,57	0	37 808	0,14	1	1	–
Egyéb		142 871	0,45	0	38 025	0,14	1	1	0
Szuverén jobb		90 110	0,28	0	18 672	0,07	0	0	–1
További szélsőjobboldali		59 679	0,19	1	23 216	0,09	0	1	+1
A Baloldal Radikális Pártja		12 434	0,04	0				0	–1
Összesen		32 057 944	100,0	76	27 281 983	100,0	501	577	0
Érvényes szavazatok		32 057 944	97.41		27 281 983	94,50
Érvénytelen szavazatok		267 803	0.81		395 533	1,37
Üresen hagyott szavazatok		582 908	1.77		1 192 812	4,13
Összes szavazat		32 908 655	100,0		28 870 328	100,0
Regisztrált szavazók/Részvétel		49 332 709	66,71		43 328 539	66,63
Forrás: Belügyminisztérium