Venlafaxin
 | |||
 | |||
| Venlafaxin | |||
| |||
 | |||
| IUPAC-név | |||
| (RS)-1-[2-dimetilamino-1-(4-metoxifenil)-etil]ciklohexanol | |||
| Kémiai azonosítók | |||
| PubChem | 5656 | ||
| ChemSpider | 56641 | ||
| EINECS-szám | 618-944-2 | ||
| DrugBank | APRD00125 | ||
| KEGG | C07187 | ||
| ChEBI | 9943 | ||
| ATC kód | N06AX16 | ||
| SMILES | O[C@@]1(CCCCC1)C(CN(C)C)c2ccc(OC)cc2 | ||
| InChIKey | PNVNVHUZROJLTJ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 4234848 | ||
| UNII | GRZ5RCB1QG | ||
| ChEMBL | CHEMBL637 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C17H27NO2 | ||
| Moláris tömeg | 277,402 g/mol | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biohasznosíthatóság | 45% | ||
| Metabolizmus | máj | ||
| Biológiai felezési idő |
5 ± 2 óra , 11 ± 2 óra (aktív metabolit) | ||
| Fehérjekötés | 27% | ||
| Kiválasztás | vese | ||
| Terápiás előírások | |||
| Jogi státusz | POM (UK) | ||
| Rx-only (US) | |||
| Terhességi kategória | C (HU) | ||
| Alkalmazás | orális | ||
A venlafaxin (INN: venlafaxine) két aktív enantiomerrel rendelkező racemát. A feltevések szerint az antidepresszáns hatása összefügg azzal, hogy a venlafaxin potenciálja a neurotranszmitter aktivitást a központi idegrendszerben.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Venlafaxini hydrochloridum néven hivatalos.
Hatása
[forrásszöveg szerkesztése]Preklinikai vizsgálatok szerint a venlafaxin és annak fő metabolitja, az O-dezmetilvenlafaxin erősen gátolja a szerotonin és a noradrenalin neuronok általi újrafelvételét és gyengén gátolja a dopamin újrafelvételét.
Állatokban végzett vizsgálatok szerint a triciklikus antidepresszánsok krónikus alkalmazás esetén csökkenthetik a β-adrenerg receptorok válaszképességét. Ezzel szemben a venlafaxin és az O-dezmetilvenlafaxin mind akut (egyszeri), mind krónikus alkalmazás esetén csökkentik a β-adrenerg válaszképességet.
A venlafaxin és annak fő metabolitja a neurotranszmitterek újrafelvételére gyakorolt globális hatásuk tekintetében egyforma hatékonyságúnak tűnnek.
A venlafaxinnak gyakorlatilag nincs affinitása a muszkarin-, cholinerg, H1-hisztaminerg vagy α1-adrenerg receptoraihoz in vitro. Az e receptoroknál kifejtett farmakológiai aktivitás más antidepresszáns gyógyszerek esetében látott különféle mellékhatásokkal, például anticholinerg, szedatív és kardiovaszkuláris hatásokkal függhet össze. Preklinikai rágcsáló modellekben a venlafaxin antidepresszív és anxiolitikus hatásra, valamint a kognitív funkciókat erősítő tulajdonságra utaló aktivitást mutatott.A venlafaxin nem rendelkezik monoaminoxidáz (MAO) gátló aktivitással.
In vitro vizsgálatok eredményei szerint a venlafaxinnak gyakorlatilag nincs affinitása az opiát, benzodiazepin, fenciklidin (PCP) vagy N-metil-d-aszparaginsav (NMDA) receptorokhoz. A venlafaxin ugyancsak nem vált ki noradrenalin-felszabadulást. Nem fejt ki jelentékeny stimuláló hatást a központi idegrendszerre. Főemlősökben végzett gyógyszermegkülönböztető vizsgálatokban a venlafaxin nem bizonyult jelentékeny mértékben felelősnek a serkentőszerekkel vagy az antidepresszánsokkal való visszaélésért.
Fordítás
[forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Venlafaxine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.